Az Európai Unió egyik alapszabadsága a személyek szabad mozgása és ezen belül a munkavállalók szabad mozgása. 2011. május 1. napjától egyetlen tagállam sem korlátozhatja a 2004-ben csatlakozott országok polgárai munkavállalását a nemzeti szabályok érvényre juttatása érdekében. Ennek következtében a magyar családok nemcsak nyaralás, hanem a jobb megélhetés reményében munkavégzés céljából utaznak valamely EU tagállamba, így a gyermek tartózkodási helye megváltozik.
A házassági kötelékek, párkapcsolatok felbomlása miatt kialakult konfliktus miatt gyakori, hogy az egyik szülő külföldre magával viszi gyermeket. Ezen esetekben felmerül a kérdés, hogy milyen körülmények között jogszerű és jogellenes a gyermek külföldre vitele, melynek hazai és európai uniós szabályozását mutatom be e tanulmányban a gyermek jogellenes külföldre viteléről szóló PK.284. számú állásfoglalás, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, 1980. évi október 25. napján kelt szerződés, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2201/2003/EK Rendelete ismertetésén keresztül.
A Szerző bírósági titkár.
