Az újító, alkotó tevékenység fontosságát a jog nemcsak az ebben érdekelt személyek, tehát leginkább a feltalálók érdekeinek korszerű jogi szabályozásával juttatja érvényre, hanem e jogok tényleges érvényesülését szolgáló megfelelő szervezeti vagy éppen információs feltételek megteremtésével is. A tanulmány célja, hogy egy átfogó képet kaphassunk az iparjogvédelem egyik fő szegmenséről, a szabadalmi rendszerről.
A technológia rohamos fejlődése nap, mint nap új válaszokat követel meg a jogi szabályozástól. A szellemi alkotások, s ezen belül a szabadalmak domináns szerepet töltenek be a modern piacgazdaságban, hiszen a szellemi javak a vállalatok vagyonának egyre számottevőbb részét teszik ki, a dolgozók egyre nagyobb része végez olyan tevékenységet, amelynek eredménye közvetve vagy közvetlenül valamilyen szellemi alkotás.
A dolgozat áttekinti és összeveti az Amerikai Egyesült Államokbeli, az európai, valamint a magyar szabadalmi jogrendszert, különös tekintettel az innovációra és az információs technológia világára. A különbségeket kiemelve átfogó képet ad a rendszerek hiányosságairól, s javaslatot tesz azok kiküszöbölésére, a rendszer hatékonyabbá tételére, kitérve a különböző szisztémák előnyeire és esetleges hátrányaira.
A Szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója.
