Az utóbbi években erősödött az a jogalkotói szándék, hogy a bírósági titkárok hatáskörének bővítésével a bírák terheit csökkentsék, a bírói munka pedig kizárólag érdemi tevékenységre koncentrálódjon. Az első ilyen nagy érdemi hatáskörbővítés az volt, hogy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) rögzítette azt, hogy az Sztv. alkalmazásában a helyi bíróság jogkörében bírósági titkár is eljárhat1. A szabálysértési törvény fenti rendelkezésének az volt a célja, hogy a bírósági titkárok is a pulpitusra üljenek, és a bírói munkára történő felkészülés keretében tárgyalják le az egyszerűbb megítélésű ügyeket. A bírósági titkárt ugyanis a kezdő bírótól már csak az a közjogi aktus különbözteti meg, hogy üres bírói hely hiányában még nem nyerhet kinevezést.
A Szerző bírósági titkár.
