Az Európa Tanács, az 1949. május 5. napján létrehozott kormányközi szervezet céljai között szerepel az emberi jogok védelme. Ennek érdekében kidolgozta az Emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény), amely 1953-ban lépett hatályba.
Az Egyezményben megfogalmazott feladatok megvalósítására 1959-ben felállították az Emberi Jogok Európai Bíróságát (a továbbiakban: Strasbourgi Bíróság).
Magyarország 1992. november 5. napján helyezte letétbe az Európa Tanács főtitkáránál az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratot. Hazánkban az 1993. évi XXXI. törvény hirdette ki az Egyezményt.
A Strasbourgi Bíróság feladata az egyezménysértés tényének megállapítására terjed ki. Ezen túl kártérítésre és költségfizetésre kötelező határozatot hoz. Fontos korlátként érvényesül az, hogy nem avatkozhat be a tagállam igazságszolgáltatási rendszerébe. A megtámadott határozatot nem helyezheti hatályon kívül. Mindezek ellenére a döntésének hatása van az államok igazságszolgáltatási és jogalkotási rendjére. A Strasbourgi Bíróság korábbi magyar bírája dr. Baka András egy vele készült interjúban ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a bíróság ítélkező tevékenységével iránymutatást ad, anélkül, hogy a nemzeti jogintézményekbe durván be akarna avatkozni. Ahol kell, határozottan és egyértelműen beavatkozik, ahol nem szükséges, ettől tartózkodik”.
