Az idegen pénznemben megállapított késedelmi kamat mértékét illetően a Polgári Törvénykönyv szabályozásában joghézag mutatkozik, amelynek kitöltését a jogalkotó mindezidáig a bíróságokra bízta. A joghézag egyedi bírósági ítéletekkel történő pótlásának hátránya a joggyakorlat kikristályosodásához szükséges igen hosszú időtartam és a szabályozatlanságból adódó jogbizonytalanság. Az ezen tárgyban született ítéletek és állásfoglalások alapján elmondható, hogy – az egységesülésre való törekvések ellenére – egységes jogalkalmazásról ma sem lehet beszélni.
Ennek oka részben a jogkérdések eltérő értelmezésében, részben pedig az idegen pénznem után megállapítható kamatlábak következetlen és ellentmondásos használatában rejlik.
Jelen dolgozat a bírósági joggyakorlatban használt kamatlábak (Libor, Euribor, Euro Libor, Európai Központi Bank irányadó kamata) fogalmi áttekintése mellett számba veszi a késedelmi kamat szabályozatlanságából adódó főbb kérdéseket és az azokra adott jogi megoldásokat.
Dr. Gáll Edit, bírósági titkár írása.
