1984-ben Steven Levy megírta Hacker Etika címmel korszakalkotó művét, ezzel ismertetve meg a világgal a hacker szubkultúrát. Bár sokan valóban az ebben lefektetett alapelvek és eszmék szerint élnek, alakítják a hacker szubkultúra világát, igyekeznek moderálni, kontrollálni a valós-világ felé mutatott képet, az információs társadalom és szabadon fejleszthető számítógépes tudás rohamos növekedésével megjelenő új generációk már másképpen alkalmazzák a tudásukat. Természetszerűen várható volt, hogy előbb utóbb a szervezett bűnözés világa is felfedezi magának ezen szakemberek felhasználási módjait haszonszerzés illetőleg állami információs rendszerekbe való betöréssel adatok módosításának, manipulálásának céljából.
A White-Hat hacker és Black-Hat hacker kifejezések csupán ezen kultúra tagjai számára bírnak meghatározó jelentőséggel, mind a bűnözői csoportok mind a bűnüldöző szervek számára egységesen számítógépes rendszerbetörőket, illegális tartalom terjesztőket, illetőleg adatszerzőket jelentenek.
A büntető törvénykönyvben már szabályozásra kerültek ezek a típusú bűncselekmények, de pusztán ezen cselekménye kriminalizálása kevés a hatékony megoldáshoz. Szükséges továbbá, hogy a büntető eljárásjog, különösen a nyomozási szakasz is igazodjon ezen bűncselekményekkel kapcsolatos speciális körülményekhez. Ez eljárásjogi kondíciók kialakításánál fontos szempont, hogy az segítse a bűnüldöző hatóságok munkáját, és mégis garanciát nyújtson az állampolgárok számára az Alkotmányban és a büntetőeljárási jogban rögzített jogok védelmére.
Napjainkban elmondható, hogy az elektronikus eszközök használata megnehezíti a hatóságok hatékony munkavégzését, mert az információs technika számtalan lehetőséget teremt a kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra, bűncselekmények előkészítésére és végrehajtására. A törvényhozó ezért hozzáférhetővé teszi az információs technikai eszközöket a nyomozó hatóságok számára, a titkos beavatkozás lehetősége pedig még inkább lehetővé teszi a bűncselekmények hatékonyabb felderítését.
Jelenlegi eljárásjogunkban nincsenek külön nevesített eszközök az ilyen típusú bűncselekmények hatékony felderítésére. Egy erre alkalmas nyomozási eszköz lehetne a közelmúltban kialakult és még folyamatosan formálódó online vagy más néven virtuális házkutatás. Dolgozatomban ennek az eszköznek a jelenlegi európai és magyar szabályozási környezetét, illetve lehetséges végrehajtását tekintem át, tekintettel a virtuális házkutatással érintett személyek jogi helyzetére.
