“A képviselet mind a közjog, mind a magánjog területét átható jelenség, amely a közjogi, politikai hatalomgyakorlásban főszabályként érvényesül, míg a magánjogban kivételesen jelenik meg. Vizsgálódásomat kizárólag a magánjog, ezen belül is az anyagi jog területére terjesztettem ki. Ebben a körben is kizárólag az álképviselettel, mint az általánostól eltérő, kivételes jogi helyzettel foglalkozom. Az ügyleti képviseletről magáról kizárólag annyiban és olyan mértékben ejtek szót, amennyiben az álképviselet szabályainak megismeréséhez és megértéséhez feltétlenül szükséges. Megpróbálom bemutatni azokat az elméleti és gyakorlati problémákat, amelyek az álképviselet jogintézményével kapcsolatban megoldásra várnak, és igyekszem vázolni a válaszlehetőségeket is. A képviselet ugyanis meghatározó eleme a jogrendszer – gondoljunk csak az ügyvédi képviseletre – mellett a gazdaság működésének is, hiszen elképzelhetetlen, hogy mindig, mindenki személyesen járjon el. A helyettesítés azonban mindig hordoz nem csekély rizikó faktort, amely abból adódik, hogy egy kevésbé ˝ érdekelt ˝ személy jár el helyettünk. A nemzetközi jog területével egyáltalán nem, a hazai jogtörténeti előzményekkel pedig csak annyiban foglalkozom, amennyiben ez a hatályos szabályozásra hatást gyakorol illetve az összevetés szempontjából releváns.”
A tanulmány szerzője Dr. Falucskai Krisztina, bírósági titkár.
