‘Széchényi István írja a Hitelben, hogy: „minden, akármit mondjunk, csak valamelyes kölcsönvétel, plagiarismus segítségével megyen elő, s ki-ki választ magának mestert, példányt, előképet”. Nincs ez másképpen Magyarország reformkori történetében sem. Pár évtized alatt óriási fejlődésről tett tanúbizonyságot az ország, megszűntek benne a középkorra jellemző állapotok. A mester, a példakép pedig vitathatatlanul az akkor alig egy fél évszázada megalakult Amerikai Egyesült Államok volt, egy olyan állam, amely már olyan sokat fejlődött olyan kevés idő alatt műveltségben és gazdagságban, hogy azzal sikerült kivívnia Európa és benne a magyar közvélemény bámulatát is.’
A dolgozat célja bemutatni az amerikai-magyar történelmi kapcsolatokat, és annak a reformkori fejlődésben játszott szerepét. Különös hangsúlyt fektet a mű a fogházjavító mozgalomra és a reformkort, valamint Amerika inspiráló hatását hűen szimbolizáló 1843-as börtönügyi javaslatra.
A Szerző, Tóth Péter joghallgató részletesen bemutatja a kodifikáció folyamatát, ismerteti az azt elősegítő illetve a folyamat megfenekléséhez vezető eseményeket. A dolgozatot az Egyesült Államokat bejárt magyar és külföldi utazók műveiből vett idézetek színesítik.
