„Ha valaki a közterületi térfigyelõ kamerák (CCTV1) kérdéskörében keresésbe kezd, szinte bizonyos, hogy elõször (és többségében) privacy-védõk által létrehozott és szerkesztett honlapokra bukkan, melyek az orwelli disztópia megvalósulását emlegetik a kamerákkal kapcsolatban, illetve a személyes adatok és a magánszféra sérelmét.
Ha kitartóan kutatunk, olyan véleményekkel is találkozhatunk, melyek szerint – a közbiztonság érdekében – a technika igenis legyen a hatóságok, az ember, s végsõ soron a „köz”, azaz az egész társadalom szolgálatában. Ennek megfelelõen – állítják – minél több a térfigyelõ kamera, annál nagyobb biztonságban vagyunk, a delictumok száma jelentõsen csökken, mindezek eredményeképpen az emberek biztonságérzete is megnõ, sõt ez jó hatással van még az ingatlanárakra is satöbbi. A hívószó azonban utóbbiaknál mindig a közbiztonság, melynek megteremtése érdekében szintes semmi nem drága.
A két csoport közül vitathatatlanul elõbbiek a hangosabbak, azonban – az esetek többségében – utóbbiak vannak döntési helyzetben.”
A tanulmány a 2007. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Alkotmányjog II. tagozatában 2. helyezést ért el.
