Amikor az Európai Bizottság jogalkotói az EU 21. századi telekommunikációs politikájának alapjaként született Keretirányelv preambulumában külön bekezdést szenteltek a digitális, tudásalapú gazdaságra történõ áttérés fontosságát igazoló érveknek (növekedés, fokozott verseny, munkahely-teremtés), ezen belül is külön hangsúlyozva a vállalkozások és a fogyasztók olcsó infrastruktúrához való hozzáférésének fontosságát1, aligha gondolták, hogy az elkövetkezõ pár évben a VoIP ugrásszerûen terjedése következtében a fogyasztók olcsó infrastruktúrához való hozzáférése akár egy interneten keresztül lebonyolított esküvõhöz vezethet. A VoIP már az infokommunikációs piaca felett egyébként szigorúan õrködõ Kínai Népköztársaságot is elérte: az országban jelenleg – a megfelelõ törvényi szabályozás megalkotásáig – magánszemélyek számára tilos a VoIP használata.
A szerzõrõl
Dr. Domokos N. Márton az ELTE Állam és Jogtudományi Karán, valamint a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. Külföldi tanulmányait a torinoi Európai Tanulmányok Egyetemén végezte. Kutatási területei a média- és informatikai jog, valamint a biotechnológia alkalmazásával kapcsolatos jogi kérdések. Jelenleg ügyvédjelölt az Ormai és Társai C’M’S Cameron McKenna LLP ügyvédi irodában, valamint a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara Infokommunikációs Szakjogász képzésének hallgatója.
Jelen írással kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket a marton.domokos@cms-cmck.com vagy a doktor_silberman@yahoo.com címre várja.
