Háttéranyag a harmadik magyarországi
Nagy Testvér Díjhoz (2003)
A magyarországi Nagy Testvér Díj átadását – immár harmadik alkalommal – a Soros Alapítvány támogatja
Orwell: 1984 (részlet)
“A telekép egyszerre volt vevõ- és adókészülék. Akármilyen hangot idézett elõ Winston – az egészen halk suttogáson kívül -, a készülék felvette. Sõt: ameddig a fémlap látómezején belül tartózkodott, nemcsak hallhatták, hanem láthatták is. Azt persze nem lehetett tudni, hogy egy adott pillanatban megfigyelik-e az embert. Bizonytalan volt, hogy a Gondolatrendõrség milyen gyakran és milyen rendszer szerint kapcsolódik be egy-egy magán-teleképkészülékbe. Még az is elképzelhetõ volt, hogy mindenkit állandóan figyelnek. Mindenesetre akkor kapcsolódhattak be akárkinek a készülékébe, amikor csak akartak. Az embernek abban a tudatban kellett élnie – s abban a tudatban is élt, ösztönné vált megszokásból -, hogy minden hangját hallják, s kivéve, ha sötét van, minden mozdulatát figyelik.
Winston továbbra is hátat fordított a teleképnek. Így biztonságosabb volt, bár nagyon jól tudta, hogy még a hát is áruló lehet.”
(Szíjgyártó László fordítása)
“Az Orwell által elképzelt totális diktatúra nem az egyik napról a másikra jön létre… az apró szabadságjogok és a privacy állandó megnyirbálása fog elvezetni hozzá.”
(New Scientist Editorial, 2001. május 5.)
“Azok, akik a pillanatnyi biztonság érdekében alapvetõ szabadságjogokat adnak fel, sem a szabadságot, sem a biztonságot nem védik meg.”
(Benjamin Franklin)
A díj eredete, a Privacy International és a TEA
- A Privacy International (PI) 1990-ben alapított emberjogi csoport. Londonban (Anglia) van a központja, és irodája van Washington D. C.-ben (Amerikai Egyesült Államok). A kormányzati és korporációs információs tevékenységek vizsgálatával foglalkozik; világszerte különbözõ kampányokat szervez az emberi jogokat sértõ tevékenységek ellen, mint amilyenek pl.
- a törvénytelen lehallgatások,
- a nemzeti biztonsági szolgálatok emberi jogokat megsértõ tevékenységei,
- a video-megfigyelések,
- az ID card-okkal való visszaélés,
- a különbözõ, emberi jogokat sértõ adatgyûjtési technológiák,
- a nem megengedett módszereket alkalmazó rendõrségi információs rendszerek,
- az orvosi adatkezelés során elõforduló visszaélések.
A Nagy Testvér Díjat a Privacy International 1998-ban hozta létre az elektronikus magánszférát leginkább megsértõ magánszemélyek, cégek és állami intézmények számára. Jelenleg évente kiosztják többek között Angliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Dániában, Hollandiában, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban és 2001 óta évente Magyarországon is (Magyarország volt az elsõ volt szocialista ország, ahol a Nagy Testvér Díj kiosztásra került).
%%%
A Technika az Emberért Alapítvány (TEA) akkor még csoportként mûködve 2001. elején kapta meg a hozzájárulást a Privacy International-tõl a díj magyarországi mutációjának létrehozására. A TEA amellett, hogy mintegy a Privacy International magyarországi “leányvállalataként” mûködik, a Global Internet Liberty Campaign-nek (GILC) is tagja.
2003 elején a Soros Alapítvány támogatásával E-privacy olvasókönyvet adott ki, amiben a kérdéskör közérthetõ összefoglalója található meg.
A TEA internetes elérhetõségei:
http://www.nagytestverdij.hu/
http://www.bigbrotherawards.hu/
http://hu.bigbrotherawards.org/
zoltan.galantai@bigbrotherawards.org
Ki jelölhetõ?
Bárki és bármi, ami Magyarországon veszélyt jelent(het) a privacy-re, azaz a háborítatlan magánélethez való jogra. Azaz nem az számít, hogy törvénytelenség történjen, hiszen ha ez lenne a kritérium, akkor nem lehetne például egy törvény megalkotásáért/elfogadásáért Nagy Testvér Díjat odaítélni (miként erre már jó néhányszor volt példa a nemzetközi gyakorlatban). De azért akad néhány szabály: például az, hogy mivel a Nagy Testvér Díj nem politikai díj, ezért politikai szempontokat nem áll módunkban figyelembe venni (a jelöltek között egyaránt szerepelt már Magyarországon is baloldali sajtó és jobb oldali politikus). Meg például az is, hogy a felelõsség nem terjed korlátlanul felfelé, és egy nagy állami intézmény nem megfelelõ adatkezelése esetén a vezetõje jelölhetõ, de nem jelölhetõ a felettese (hacsak nem õ is tevõlegesen hozzájárult a privacy-sértéshez). Máskülönben az állami szervek kategóriájában minden évben az aktuális miniszterelnök vinné el a Díjat – és ennek bizony nem sok értelme lenne.
Zsûri
A zsûri az internetes jelölések lezárulása után – természetesen nem ömlesztve, hanem elõkészítve és például személyek, intézmények köré csoportosítva (illetve a sajtóban és az interneten hozzáférhetõ háttérinformációkkal kiegészítve)- az összes jelölést megkapja, és ezeket is felhasználva, de szabadon dönt arról, hogy kit vegyen fel a jelöltek listájáról.
Az érintetteket természetesen értesítjük, hogy bekerültek a jelöltek közé, és elegendõ idõt kapnak arra, hogy megtegyék esetleges észrevételeiket (és például felhívják rá a zsûri figyelmét, ha az téves információk alapján jelölte õket). A jelöltek listáját csak ezt követõen hozzuk nyilvánosságra, és ettõl kezdve lehet arra szavazni – ismét csak az interneten -, hogy kinek jusson a Közönségszavazatok Díja.
A zsûri tagjai 2001-ben:
Bojár Gábor (Graphisoft)
Enyedi Ildikó (filmrendezõ)
Mérõ László (matematikus)
Orosz Csilla (rádiós újságíró)
Pelle Andrea (jogász-TASZ)
A zsûri tagjai 2002-ben:
Enyedi Ildikó (filmrendezõ)
Mérõ László (matematikus)
Mihancsik Zsófia (újságíró)
Orosz Csilla (rádiós újságíró)
Pelle Andrea (jogász-TASZ)
Tordai Csaba (jogász- INDOK)
%%%
Kategóriák
- Magyarországon – többé-kevésbé összhangban az országról országra változó nemzetközi gyakorlattal – összesen öt kategóriában lehet jelölést tenni, illetve szavazni
- Állami Szervek Nagy Testvér Díja
- Cégek Nagy Testvér Díja
- Magánszemélyek Nagy Testvér Díja
- Pozitív E-privacy Díj
- Közönségszavazatok Nagy Testvér Díja
Mivel az elnevezések leginkább magukért beszélnek, ezért egyfelõl azt érdemes kiemelni, hogy a Pozitív E-privacy Díjat (az elnevezéssel összhangban) az kaphatja meg, aki a legtöbbet tette az emberek személyiség jogainak védelmében. Illetve azt, hogy a Közönségszavazatok Díja az egyetlen kategória, amibe a zsûrinek nincs beleszólása – itt az számít, hogy ki/melyik szervezet kapta a legtöbb szavazatot az interneten (és ennek megfelelõen kit tartanak az emberek a privacy-ra nézve a legveszélyesebbnek).
A díjátadásról
A díjátadás rendszerint látványos: a Privacy International eredetileg az Oscar-díj átadásának mintájára képzelte el. A résztvevõk a legkülönfélébb öltözeteket viselik a páncélos vitéztõl Darth Wader-ig bezárólag, ugyanis törekszenek rá, hogy az esemény ne csak fontos, hanem látványos is legyen. Gyakran kapcsolják össze (például az USA-ban) privacy-konferenciával, ami lehetõvé teszi, hogy több szakember vegyen részt rajta.
Az eredeti Nagy Testvér Díj egy férfiarcot ábrázol, amibe egy bakancs tapos bele. A különbözõ országok azonban ezt nem feltétlenül veszik át: van, ahol egy szétroncsolódott nõi fej; vagy például Ausztriában üveghengerbe zárt csótányok jelképezik a díjat. Magyarországon évrõl évre változik, hogy mit kapnak a nyertesek: 2001-ben összeroncsolt számítógépes klaviatúrát, 2002-ben pedig üvegbúrába zárt mûrovarokat vehettek volna át (de senki nem jelent meg a díjátadón).
Külföldön például az FBI Carnivore nevû internetes megfigyelõ-programjáért kapott Nagy Testvér Díjat; a Microsoft, a DoubleClick, valamint a floridai Tampa városa, mivel a Super Bowl kupa nézõközönségét arcfelismerõ szoftverrel összekapcsolt kamerákkal pásztázták (ezt a kupadöntõt késõbb “Snooper Bowl”-nak, vagyis “szimatoló”-nak keresztelték át a nézõk, mivel itt az emberek után szimatoltak a hatóságok). A 2003-as amerikai Nagy Testvér Díjat Osama Bin Laden mellett a TIA (Total Information Awareness) lett befutó (ez utóbbi azért, mert totális adatbázist akart kiépíteni).
A díjazottak általában persze nem jól reagálnak, és mivel nem hajlandóak átvenni a Díjat, ezért ezt egy elõre felkért személy teszi meg a nevükben. De vannak azért kivételek is. Amikor az 1999-es amerikai Nagy Testvér Díjat a Microsoft kapta meg, akkor a Microsoft egy alkalmazottja, Saul Klein kiment a pódiumra, és nagy beszédet tartva kifejtette, hogy eddig még soha nem nyert semmilyen díjat; majd pedig az Oscar-díj átvételkor szokásos stílusban megköszönte szüleinek eddigi támogatásukat, stb.
Vagy említhetnénk a DoubleClick-et, amely 2000-ben az internetes “cookie”-k (sütik) alkalmazásáért kapott Nagy Testvér Díjat az USA-ban, 2001-ben pedig a privacy-konferencián felszolgált sütiket szponzorálta.
Magyarországon eddig egyetlen jelölt vagy nyertes sem jött el a díjkiosztóra.
Ütemezés:
Jelöléseket 2003. szeptember 1. és 25. között lehet tenni a http://www.nagytestverdij.hu (vagy http://www.bigbrotherawards.hu
vagy http://www.hu.bigbrotherawards.org) címen.
A zsûri 2003. október 6-ig értesíti azokat, akiket – a jelölések figyelembe vételével – esélyesnek talált a Nagy Testvér Díjra. A jelölteknek október 21-ig van lehetõségük megtenni az ellenvetéseiket. A jelöltek listája október 25-én felkerül az internetre, és innentõl kezdve november 6-ig immár arra lehet szavazni, hogy ki kapja meg a “Közönségdíjat”.
%%%
“Nyertesek” 2001-es listája:
Állami szervek Nagy Testvér Díja:
Igazságügyi Minisztérium a munkahelyek és iskolák bekamerázására vonatkozó törvénytervezet miatt.
Az IM javaslata lehetõvé kívánta tenni, hogy nyilvános helyeken, sõt, nevesítve oktatási intézményben és munkahelyen azt ott jelenlévõ személyek megfigyelése céljából kép- és hangfelvételt rögzítõ berendezést helyezzenek el, ehhez mindössze annyi szükséges, hogy a megfigyelés tényérõl és az eszköz helyérõl tájékoztatást adjon az elhelyezõ. Ezen kívül a javaslat elõírta, hogy ha a felvételen bûncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség gyanúja észlelhetõ, akkor a felvétel erre vonatkozó részét haladéktalanul át kell adni az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak.
A javaslat leplezetlenül a személyek megfigyelésérõl és lehallgatásáról szólt, mely a magánszférába történõ egyik legdurvább beavatkozás. A “jelen lévõ személyek” megfigyelése, mint adatkezelési cél nem felel meg az alapjogok korlátozására fennálló alkotmányossági kritériumoknak.
A törvénytervezeteket tudomásunk szerint olyan kritikák érték, mely miatt az IM átdolgozza javaslatát, azonban ez nem változtat azon, hogy eredeti szándékuk az információs önrendelkezési jog széles körû, elfogadhatatlan korlátozása volt.
Cégek Nagy Testvér Díja:
Tesco-Global Rt Budaörs: az alkalmazottak kamerás megfigyelése miatt az alkalmazottak tájékoztatása és beleegyezése nélkül kamerával figyeli a dolgozóit, a felvételeket tárolja és például munkaügyi viták esetében bizonyítékként visszajátssza nekik.
Magánszemélyek Nagy Testvér Díja:
Répássy Róbert képviselõ: a lex Répássy-ért
A Répássy által kidolgozott törvénymódosítás a kötelezõ sajtó-helyreigazítás mellett bevezette a válaszadás jogának elnevezett intézményt is. Az általánosan elterjedt vélekedés szerint a lex Répássy mögött az újságírók megfélemlítésének szándéka áll.
Ráadásul a MÚOSZ-választmány szerint mind a Polgári-, mind pedig a Büntetõ Törvénykönyv eddig is lehetõvé tette a médiában megjelent és sérelmesnek tartott tényállítás, illetve vélemény miatt személyiségi jogi per indítását.
Közönségszavazatok Nagy Testvér Díja:
Az Országimázs Központ: ebben a kategóriában 39,4 százalékot kapott az internetes szavazóktól, tehát egyértelmûen elsõ lett.
- Az adatvédelmi biztos ajánlása (amit az OK továbbra is figyelmen kívül hagy)
- vizsgálatot kell folytatni az Országjáró postázásával összefüggõ jogellenes adatkezelésekkel kapcsolatban
- gondoskodni kell a lemondó nyilatkozatok, illetve az azokról készült adatállományok megsemmisítésérõl
- a jövõben a közérdekû információk terjesztésére olyan megoldást kell választani, amely garantálja a személyes adatok védelméhez fûzõdõ alkotmányos alapjog maradéktalan érvényesülését. A jelenlegi jogi szabályozás szerint állami szervek tájékoztató anyagokat névre szólóan azoknak küldhetnek, akik azt (nevük és lakcímük megadásával) kérik
- Pozitív e-privacy díj
Dr. Majtényi László: mint adatvédelmi biztos az utóbbi években vitathatatlanul õ tette a legtöbbet az állampolgárok információs magánszférájának megvédéséért.
%%%
“Nyertesek” 2002-es listája:
Cégek Nagy Testvér Díja:
Microsoft: a Passport-on keresztül adatokat gyûjtött a felhasználók internetezési szokásairól anélkül, hogy errõl tájékoztatta volna õket; a Windows 2000 SP3 telepítéséhez olyan licencet kell elfogadni, melynek értelmében a Microsoft-nak joga van a számítógépen található szoftverekrõl adatokat gyûjteni; a Microsoft Media Player folyamatosan loggolja, hogy a felhasználó milyen zeneszámokat hallgat, stb. A Microsoft Nagy Testvér Díjat kapott az Amerikai Egyesült Államokban és Spanyolországban is.
Állami Szervek Nagy Testvér Díja:
Magyar Rádió: a Magyar Rádió munkatársait írásban kötelezték, hogy az átvilágítás eredményét mutassák be – noha erre a Rádiónak nem lett volna joga.
Magánszemélyek Nagy Testvér Díja:
Lakat T. Károly: közszolgálati televízió munkatársaként a Való Világ házba tett látogatásáért és különösen a gyilkosság elkövetésével gyanúsított kiskorú S. K.-val folytatott televíziós interjúért, illetve eddigi, a médiában való tevékenységéért.
Közönségszavazatok Díja:
BSA: hatóságnak tünteti fel magát és fenyegetõen lép fel a felhasználók ellen, noha csupán egyes szoftvergyártók érdekképviseletére létrehozott nonprofit szervezet.
Megjegyzés: Az Országgyûlési Biztosok Hivatala (Péterfalvi Attila, a jelenlegi adatvédelmi biztos nevében, aki ennek a kategóriának a nyerésre esélyes jelöltje volt), 2002. november 4-én juttatott el nekünk a jelöléssel kapcsolatban további, máshogyan nem hozzáférhetõ információkat, és a Zsûri ezeket is figyelembe véve jutott 5:1 arányban arra az álláspontra, hogy a kérdésben nem tud dönteni, mivel nem állnak megbízható adatok a rendelkezésére.
Pozitív E-privacy Díj:
Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete (LME) a nyílt forráskódú Linux terjesztéséért és a honosításban vállalt szerepért. A nyílt forráskód a leghatékonyabb eszköz a beépített hátsó ajtók és az egyéb, a felhasználók megfigyelését lehetõvé tevõ megoldások ellen.
Ezúton gratulálunk az LME-nek ahhoz, hogy – Majtényi László volt adatvédelmi biztos után – most õk nyerték el ezt a díjat, és egyben mindenkinek javasoljuk, hogy személyiségi jogainak védelmében használjon kizárólag nyílt forráskódú szoftvereket (elvégre máskülönben soha nem lehet biztos benne, hogy milyen hátsó ajtók, kémprogramok stb. vannak az általa futtatott programokban).
A zsûri tagjai éles vitát folytattak a Big Brother Show, illetve a Való Világ jelölésérõl, de végül arra a következtetésre jutottak, hogy ebben az esetben nem kívánnak állást foglalni, mivel alapvetõen ízlésvitáról van szó, és ezért egyik kategóriában sem jelölték.
%%%
Kis fogalomtár
(Dr. Székely Iván társadalmi informatikus összeállítása alapján)
privacy a magánélet sérthetetlenségének, a magánszféra egészének, a személyes integritásnak nemzetközileg használt kifejezése (L. Brandeis és S. Warren 1890-ben egy, a privacy szempontjából mérföldkõnek számító cikkükben úgy fogalmaztak, hogy a privacy “az egyedülhagyatás joga”: the right to be let alone).
adatvédelem (data protection) a személyes adatok gyûjtésének, feldolgozásának és felhasználásának védelmét jelenti – vagyis az adatalany védelmét.
adatbiztonság (data security) az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása, tönkretétele elleni védekezés mûszaki és szervezési szinten – tehát nem az adatalany, hanem az adatok védelme (adatbiztonság adatvédelem nélkül is lehetséges: például a diktatúrákra ez jellemzõ).
adatkezelés nem csak az adatfeldolgozás, hanem az adatok gyûjtésétõl az adatok felhasználásáig terjedõ teljes folyamat (információk felvétele, kategorizálása, rögzítése, tárolása, rendezése, elõhívása, módosítása, törlése, összekapcsolása, kivonatolása, továbbítása, nyilvánosságra hozása, az adatokból következtetések levonása, stb.)
személyes adat minden olyan információ, amelybõl egy személyt vagy személyek csoportját egyértelmûen azonosítani lehet – a lényeg az érintett személlyel való kapcsolatba hozhatóság és az azonosíthatóság. A magyar adatvédelmi törvény (1992) a személyes adatok meghatározásánál a kapcsolatba hozhatóságot tekinti fõ kritériumnak.
szenzitív adat az ilyen adatok fajra, etnikai származásra, vallásra, politikai meggyõzõdésre, egészségi állapotra, szexuális életre, büntetett elõéletre vonatkoznak. Természetesen kontextusfüggõ, hogy mi számít szenzitív adatnak.
információszabadság (freedom of information, FOI) mindenkinek alapvetõ joga közvetlenül megismerni a végrehajtó hatalom birtokában lévô információkat (az 1950-es, 1960-as években nyugaton azt értették alatta, hogy az ideológiák, eszmék, hírek szabadon terjeszthetõek – ma már az állampolgári jogot jelenti, és a FOI-típusú törvények az „aktanyilvánosságnak” vagy általánosságban az igazgatási titkosság megszüntetésének kereteit határozzák meg).
információs privacy a személyes integritás információs eszközökkel való aktív és passzív biztosítása. Ma már elterjedten használják az elektronikus privacy (e-privacy) kifejezést is.
A Magyar Köztársaság alkotmánya szerint a magánszférát megilletõ védelem alapjogaink egyike: “59.§ (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. ”
Az adatkezelés alapelvei: FIP, azaz Code of Fair Information Practices (1973, U.S. Department of Health, Education and Welfare)
Az amerikai Code of Fair Information Practices öt alapelvet mond ki. Ma ezek számítanak általánosan elfogadottnak:
*Személyes adatokat kezelõ rendszerek nem mûködtethetõek titokban
*Az érintettnek joga van megtudni, hogy milyen adatokat tárolnak róla és azokat mire használják fel
*Az érintettnek módja kell legyen megakadályozni, hogy egy meghatározott céllal begyûjtött, vele kapcsolatos adatokat a beleegyezése nélkül más célra használjanak
*Az érintettnek joga kell legyen a vele kapcsolatos adatok helyesbítésére vagy kiegészítésére
*A személyes adatokat létrehozó, tároló, használó vagy továbbadó szervezetnek meg kell gyõzõdnie róla, hogy a személyes adatokat kizárólag az eredetileg meghatározott célra használják, és meg kell gátolnia a velük való visszaélést.
