A Sejtbank Kft. és az Egészségügyi Tudományos Tanács között folyó jogi és tudományos vita összefoglalója.
- A szakterület alapos tanulmányozását követõen döntöttek úgy a Sejtbank Kft. késõbbi alapítói, hogy a szolgáltatást külföldi együttmûködés keretében tudják megfelelõ szakmai színvonalon biztosítani. A svájci bejegyzésû Cryo-Cell e tevékenység terén a világ egyik legtapasztaltabb szakértõje. A szolgáltatás – melynek lényege a levett köldökvér a Cryo-Cell brüsszeli központjába való szállítása megõrzésre – tervezett biztosításáról tájékoztatták az ÁNTSz hivatalát, amely jóváhagyta tevékenységünket. Az anyacég mûködési területe Európában: Belgium, Hollandia, Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, Írország, Magyarország, Törökország, Görögország, Spanyolország, Svájc, Olaszország, Portugália, Norvégia, Svédország, Dánia, Csehország. Természetesen az USA-ban is jelen vannak.
- 2003. április 18.: A szülészeteken levett vérmintát a belgiumi központba húszéves megõrzésre továbbító Sejtbank Kft. több mint egyéves szolgáltatása márciusban leállt. A leállás oka, hogy az egészségügyi miniszter tanácsadó testülete, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) idén januárjában úgy foglalt állást, hogy “az összegyûjtött, izolált és tárolt köldökzsinórossejtek lehetséges felhasználása tudományos kutatási stádiumban van, ezért a köldökzsinórvér-õssejtek gyûjtésével és tárolásával kapcsolatos tevékenység egyelõre nem tekinthetõ megállapodott, rutin egészségügyi szolgáltatásnak”. A szakmai grémium állásfoglalása szerint “a köldökzsinórossejtbank-vállalkozás lehetséges tevékenysége jelenleg emberen végzett kutatási tevékenység, ezért végzéséhez az egészségügyi törvényben foglaltak, továbbá részletesen a 23/2002. egészségügy-miniszteri rendelet elõírásai szerint kell eljárni”.
- 2003. ápr. 22.: Bírósághoz fordul egy család, mely egy hónap múlva várja gyermeke megszületését, és szeretné eltetetni az újszülöttje köldökzsinórvérébõl kinyert õssejteket. “Bár semmiféle jogszabályt nem sértünk, a kórházak nem mûködnek együtt velünk, így nem tudjuk tovább folytatni tevékenységünket” – mondta a Korridornak Merhala Zoltán, a Sejtbank Kft. ügyvezetõje. “Az Egészségügyi Tudományos Tanács nem hatóság, csak állásfoglalásokat, ajánlásokat tesz közzé” – mondta Merhala, hozzátéve: a gyakorlati problémát az okozza, hogy a kórházakat adatszolgáltatásra kérte az Országos Tisztiorvosi Hivatal, ettõl a kórházak megijedtek, és nem hajlandóak levenni az anya kérésére sem a köldökzsinórvért.
- 2003. máj. 7.: Szülészi tevékenységükbe tartozónak ítélték az orvosok a köldökzsinórvér levételét, ezért végezték el azt szülõi kérésre – derül ki az Országos Tisztifõorvosi Hivatal most lezáruló országos vizsgálatából. A jövõben valamennyi engedélyért folyamodó kórházat egyedileg bírálnak el, alkalmas-e a “beavatkozásra”. Az õssejtügyben indított per tárgyalását soron kívül kitûzte a Fõvárosi Bíróság. Lezárult az ÁNTSZ-nek az a vizsgálata, amelyben az ország valamennyi szülészetétõl kért adatot arra vonatkozóan: az elmúlt év során levettek-e õssejttárolás céljára köldökzsinórvért, s ha igen, hány alkalommal. A szülészek azért tettek eleget a szülõk kérésének, mert szerintük az orvosi tevékenységükbe beletartozik a köldökzsinórvér levétele – derül ki a válaszokból. (A csecsemõk vércsoportjának megállapítása is a köldökzsinórvérbõl történik). Kovács Attila helyettes országos tiszti fõorvos elmondta: a visszajelzésekben semmilyen várakozásukkal ellentétes nincsen, és az derül ki, hogy viszonylag sok kórházban és szülészeti klinikán teljesítették a kérést. A jövõben azt, hogy megvannak-e a szülészeteken a köldökzsinórvér levételéhez szükséges mûködési feltételek, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) humán reprodukciós bizottsága fogja az ÁNTSZ számára megválaszolni – szögezte le Kovács Attila. Automatikusan egyetlen kórház sem kapja meg az engedélyt – azt valamennyinek külön-külön kell kérnie. Az ÁNTSZ azt követõen fordult körlevélben a szülészetekhez, hogy az egészségügyi tárca kebelében mûködõ ETT ez év januári állásfoglalásában kutatási területté nyilvánította az õssejtvállalkozást, ami engedélyköteles. Ennek következményeként március végére már nem merték levenni a szülészeteken a vért, hiszen a Cryo-Cell hazai alvállalkozása, a minta továbbítására a szülõkkel szerzõdött Sejtbank Kft. nem rendelkezik ilyennel. Igaz, nem is kutat, csak bonyolít, szervez. Anyacége, a Cryo-Cell – amelynek brüsszeli õssejtbankjába a vérmintákat továbbították – viszont rendelkezik a szükséges nemzetközi engedélyekkel. A szakember kemény vitákra számít a teljes jogi szabályozás létrejöttéig. Megoldás lehetne, ha az embrió és a spermium tárolásához hasonlóan letétként kezelné az õssejteket az egészségügy – fogalmazott a helyettes országos tiszti fõorvos, aki szerint a legkisebb kockázat elvét kell biztosítani.
- 2003. máj. 25.: A felperesek arra hívják fel a figyelmet: az õssejteket az orvosi gyakorlatban több mint 15 éve alkalmazzák rákos megbetegedések, fehérvérûség, különbözõ eredetû vérszegénység, valamint immunhiányos állapotok kezelésére. Klinikai kutatások folynak annak érdekében, hogy az õssejteket a szívinfarktus, az agyvérzés, a porckopás, az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében is felhasználhassák. A perben azért kértek soronkívüliséget a felperesek, mert a leendõ apa számára – hamarosan megszületik gyermeke – sürgõs az ügy. Szerintük azért is kell sürgõsen tisztázni az állásfoglalás törvényességét, mert amíg az érvényben van, az engedély nélküli vérlevétel a Büntetõ törvénykönyvben (Btk.) szankcionált cselekményként értékelendõ. A Btk. szerint, aki emberen orvostudományi kutatást az egészségügyrõl szóló törvényben meghatározott engedély nélkül, vagy attól eltérõen végez, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel sújtható.
- 2003. máj. 26.: Az õssejtek felhasználásáról szóló ideiglenes intézkedést kértek a Fõvárosi Bíróságtól a felperesek a hétfõn kezdõdött õssejt-perben. A bíró három napon belül dönt, hogy hoz-e ideiglenes intézkedést. Az õssejtek tárolásával kapcsolatos szervezést végzõ Sejtbank Kft. és az öt magánszemély szerint az ETT és a tárca túllépte a hatáskörét, mert olyan tevékenységgel foglalkoznak, amely nem minõsül egészségügyi szolgáltatásnak. Emellett úgy vélik, a döntéssel sérült a beteg törvényben elõírt személyes szabadsága és önrendelkezési joga.
- 2003. máj. 27.: A minisztérium képviselõje szerint ez pénzkidobás, mert folyamat ellenõrizetlen, ezért nem lesz orvos, aki szükség esetén ezeket az õssejteket visszaültetné. A Sejtbank Kft-t és a szülõket képviselõ ügyvéd szerint a minisztérium sem tudhatja, hogy az orvostudomány mit fog mondani 10 év múlva az õssejtek felhasználásáról. Hidasi Gábor, a család ügyvédje szerint kártérítési perek is várhatóak az ügyben. A minisztérium képviselõje szerint azonban nem ért és nem érhet kár senkit, hiszen nem ismernek olyan betegséget, amely kizárólag az õssejttel lenne gyógyítható.
- 2003. jún. 10.: A felperes a május végi elsõ tárgyaláson ideiglenes intézkedést kért a bíróságtól, hogy a jogerõs döntés megszületéséig folytathassák a köldökzsinórvér levételét a megszületõ gyerekeken. A bírák ezt a kérést elutasították, a felperes kft. ezért módosította az eredeti keresetét. Az új keresetben a felperesek azt kérték, hogy a bíróság állapítsa meg: a tiltó rendelkezéssel az Egészségügyi Minisztérium megsértette az érintett szülõk önrendelkezési jogát. Kiemelték: már több olyan precedens értékû eset is ismert, amelyben a köldökzsinórvér révén segítettek halálos beteg embereken. Furcsállták a felperesek azt is, hogy az ETT 2002. õszén még nem ellenezte az eljárást, ez év januárjában azonban már tiltó állásfoglalást bocsátott ki azzal szemben. Emiatt a felperesek a gyors állásfoglalás-változás mögött gazdasági érdekeket sejtenek. A bíróság mindazonáltal úgy vélte, a tárgyalófelek csak elbeszélnek egymás mellett. A per július 7-én folytatódhat a Fõvárosi Bíróságon.
- 2003. jún. 30.: Néhány napja az ombudsman is állásfoglalt. Szerinte nem lehet megtiltani az õssejtek levételét. “Hogy az most felhasználható lesz-e, milyen betegségek gyógyítására, milyen állapotok javítására, az a jövõ kérdése. Ebben egy tudományos kockázat van, de amilyen ütemben fejlõdik az orvostudomány, ezt az esélyt ezen a téren is meg kell adni” ? nyilatkozta Lenkovics Barnabás.
- 2003. júl. 7.: A mintavétellel kapcsolatos eljárásokért és a 20 évre szóló tárolásért mintegy 300 ezer forintot kért a kft. Merhala Zoltán ügyvezetõ korábban az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy az elmúlt egy év alatt mintegy 900 mintát vettek le. A kft. az ETT januári határozata óta felfüggesztette tevékenységét. Az alperesek álláspontja az, hogy a szakma világszerte megosztott a köldökzsinórvérbõl nyert õssejtek felhasználhatóságáról, klinikai gyakorlat még nincs. Egy EU-irányelv most készülõ tervezete szigorú, részletes szabályozást ír elõ az õssejtekkel kapcsolatban, azok kellõen ellenõrzött, közösségi célú felhasználása érdekében.
- 2003. júl. 8.: Jogszerûen hozta meg azt az állásfoglalását az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT), amelyben a köldökzsinórvér levételét emberen végzett kutatásnak minõsítette – mondta ki a Fõvárosi Bíróság (FB) hétfõi elsõfokú ítéletében. A szóbeli indoklásban elhangzott: a bíróság azt nem vizsgálhatta, hogy az ETT tudományos állásfoglalása megalapozott-e, hanem csak azt, hogy az jogszerûen született-e. A bíró kifejtette: az ETT az egészségügyi miniszter tanácsadó, véleményezõ, döntés-elõkészítõ testülete, jogosítványai között pedig szerepel: állást foglalhat olyan még nem szabályozott kérdésekben, így az emberen végzett kutatásokéban is, hogy azok milyen feltételek mellett végezhetõk. Ezért az FB szerint az ETT feladatkörében járt el, amikor a köldökzsinórvér levételérõl állást foglalt. A peres felek között abban nem volt vita, hogy a Sejtbank Egészségügyi Szolgáltató Kft. tevékenysége nem volt szabályozott – tette hozzá a bíró. Az indoklásban utalt arra is: az ETT állásfoglalása a jövõbeni szabályozás szükségességét is felvetheti. Az FB a felperesek valamennyi kereseti kérelmét elutasította, így az önrendelkezéshez és a személyiséghez fûzõdõ jogok sérelmét sem állapította meg. A bíróság az alperes magánszemélyek kártérítési igényét sem tartotta megalapozottnak. Mint elhangzott: a szülõk egyike 20 millió forintos nem vagyoni kártérítést szeretett volna azért, mert áprilisban született gyermekétõl az ETT állásfoglalásának következtében nem vettek le köldökzsinórvért. A Sejtbank kft. egy svájci cég alvállalkozójaként tavaly január óta foglalkozott köldökzsinórvér külföldre szállításával és a minták ottani tároltatásával. A cég az ETT januári állásfoglalása óta felfüggesztette tevékenységét. A tárgyaláson a cég jogi képviselõje ennek kapcsán elmondta: a kft. a per idejére azért szüntette be tevékenységét, mert az emberen végzett kutatás bûncselekménynek minõsül, és ennek sem magukat, sem ügyfeleiket nem akarták kitenni.
