Számítástechnikai Bûnözésrõl Szóló Egyezmény

Preambulum

Az Európa Tanács tagállamai és a többi aláíró állam,

Figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megteremtése;

Felismerve a jelen Egyezményt aláíró többi állammal való együttmûködés erõsítésének fontosságát;

Meggyõzõdve egy olyan közös büntetõjogi politika kialakításának szükségességérõl, melynek elsõdleges célja a társadalom védelmének biztosítása a számítástechnikai bûnözéssel szemben, többek között megfelelõ jogszabályok elfogadásával és a nemzetközi együttmûködés elõsegítésével;

Tudatában a digitalizáció, a konvergencia és a számítástechnikai hálózatok folyamatos globalizációja által elõidézett mélyreható változásoknak;

Tudatában annak a veszélynek, hogy a számítástechnikai rendszereket és az elektronikai információkat bûncselekmények elkövetésére is fel lehet használni, és a bûncselekményekkel összefüggõ bizonyítékokat tárolhatják és továbbíthatják számítástechnikai hálózatok útján;

Felismerve az államok és a magánszektor közötti együttmûködés szükségességét a számítástechnikai bûnözés elleni harc területén, továbbá felismerve az információs technológiák használatához és fejlesztéséhez kapcsolódó törvényes érdekek védelmének szükségességét;

Elfogadva, hogy a számítástechnikai bûnözés elleni hatékony küzdelem széles körû, gyors és jól mûködõ nemzetközi együttmûködést követel meg a büntetõ ügyek területén;

Meggyõzõdve a jelen Egyezmény szükségességérõl a számítástechnikai rendszerek, hálózatok és adatok hozzáférhetõsége, sértetlensége és titkossága elleni cselekmények, valamint az ilyen rendszerek, hálózatok és adatok visszaélésszerû használatának megelõzésében, a jelen Egyezményben meghatározottaknak megfelelõen büntetendõvé nyilvánítva ezeket a cselekményeket, továbbá megalkotva a bûncselekményekkel szembeni hatékony fellépést lehetõvé tevõ, azok felderítését, nyomozását és üldözését mind nemzetközi, mind nemzeti szinten megkönnyítõ megfelelõ jogköröket, valamint elfogadva a gyors és megbízható nemzetközi együttmûködést biztosító rendelkezéseket;

Szem elõtt tartva a büntetõjogi kényszerintézkedésekhez fûzõdõ érdek és az alapvetõ emberi jogok védelme közötti megfelelõ egyensúly biztosításának szükségességét, miként azt az Európa Tanács által 1950-ben elfogadott, az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló egyezmény, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1966-ban elfogadott, a polgári jogi és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos más nemzetközi szerezõdések tartalmazzák, melyek megerõsítik a véleménynyilvánítás szabadságához, a vélemény kifejtése miatti hátrányos következményektõl való védelemhez való jogot, ide érve azt a jogot, hogy mindenki szabadon, határokra tekintet nélkül kereshessen, megszerezhessen és közölhessen bármilyen tartalmú eszmét és információt, továbbá a magánélet tiszteletben tartásához fûzõdõ jogot;

Figyelembe véve a személyes adatok védelméhez való jogot, miként azt többek között az Európa Tanács 1981-ben elfogadott, az automatikus feldolgozás során a személyes adatok védelmérõl szóló egyezménye meghatározza;

Figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1989-ben elfogadott, a gyermekek jogairól szóló egyezményt, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által 1999-ben elfogadott, a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló egyezményt;

Figyelembe véve az Európa Tanács hatályos egyezményeit a büntetõjogi együttmûködés területén, valamint az Európa Tanács tagállamai és más államok között megkötött hasonló tárgyú egyezményeket, kiemelve azt, hogy a jelen Egyezmény célja a hivatkozott egyezmények kiegészítése annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye a számítástechnikai rendszerek és adatok vonatkozásában elkövetetett bûncselekményekkel összefüggõ nyomozást és büntetõ eljárást, valamint lehetõvé tegye a bûncselekmények elektronikus formában megjelenõ bizonyítékainak összegyûjtését;

Üdvözölve a számítástechnikai bûnözés elleni küzdelem területén a nemzetközi együttmûködés és megértés további fejlesztésére irányuló, a közelmúltban tett kezdeményezéseket, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete, az OECD, az Európai Unió és a G-8-ak által meghozott intézkedéseket;

Emlékeztetve a Miniszteri Bizottság R (85) 10. számú Ajánlására a bûnügyi jogsegélyrõl szóló európai egyezmény alkalmazása a távközlés hálózatok lehallgatására vonatkozó megkeresések kapcsán, az R (88) 2. számú Ajánlására a szerzõi és szomszédos jogokkal kapcsolatban elkövetett jogsértések elleni küzdelem érdekében hozandó intézkedésekrõl, az R (87) 15. számú Ajánlásra a személyes adatok rendõrségi felhasználására vonatkozó szabályozásról, az R (95) 4. számú Ajánlásra a személyes adatok védelmérõl a távközlési szolgáltatások terén, különös figyelemmel a távbeszélõ szolgáltatásokra, az R (89) 9. számú Ajánlásra a számítógépekkel kapcsolatos bûncselekményekrõl, amely bizonyos számítástechnikai bûncselekmények meghatározása érdekében irányelveket tartalmaz a nemzeti jogalkotó részére, továbbá az R (95) 13. számú Ajánlásra az információs technológiával összefüggõ büntetõ eljárásjogi problémákról;

Tekintetbe véve az európai igazságügy-miniszterek 1997. június 10-11-i, XXI. Prágai Konferenciáján elfogadott 1. számú határozatot, mely a Miniszteri Bizottság számára javasolta a Büntetõjogi Problémákkal Foglalkozó Európai Bizottság (CDPC) által a nemzeti büntetõ jogalkotás közelítése és a számítástechnikai bûncselekményekkel szembeni hatékony nyomozati eszközök felhasználásának lehetõvé tétele érdekében a számítástechnikai bûnözéssel kapcsolatos tevékenységének támogatását, valamint az európai igazságügy-miniszterek 2000. június 8-9-i XXIII. Konferenciája során elfogadott 3. számú határozatot, mely az erõfeszítéseik folytatására ösztönözte a tárgyaló feleket annak érdekében, hogy megfelelõ megoldásokat találjanak az Egyezményhez csatlakozó államok számának növelése érdekében, egyben elismerve a számítástechnikai bûnözés elleni harc sajátos követelményeit figyelembe vevõ, gyors és hatékony nemzetközi együttmûködés eszközei megteremtésének szükségességét;

Figyelembe véve az új információs technológiák fejlõdésével kapcsolatban az Európa Tanács értékein és normáin alapuló közös megoldások kidolgozására vonatkozó, az Európa Tanács állam-és kormányfõinek az 1997. október 10-11. között Strasbourgban megtartott Második Találkozójukon elfogadott akcióprogramot;

Megállapodtak az alábbiakban:

ELSÕ RÉSZ

ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK
1. Cikk

Meghatározások
Jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából a következõ kifejezés:

a. “számítástechnikai rendszer” minden olyan önálló eszköz, illetõleg egymással kapcsolatban lévõ vagy összekötött eszközök összessége, melyek illetõleg melyeknek egy vagy több eleme program végrehajtásával adatok automatikus feldolgozását biztosítja

b. “számítástechnikai adat” információknak, tényeknek, fogalmaknak olyan formában való megjelenése, mely számítástechnikai feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, mely valamely funkciónak a számítástechnikai rendszer által való végrehajtását biztosítja

c. “szolgáltató”:

i. minden olyan közjogi és magánjogi alany, mely a szolgáltatásait igénybe vevõknek biztosítja azt a lehetõséget, hogy egy számítástechnikai rendszer által érintkezzenek

ii. minden más olyan alany, mely a kommunikációs szolgáltatás vagy az azt igénybe vevõk részére feldolgoz vagy tárol számítástechnikai adatokat

d. ‘forgalomra vonatkozó adat” minden olyan, a számítástechnikai rendszeren átmenõ és a számítástechnikai rendszer által, mint a kommunikációs lánc egyik eleme által létrehozott kommunikációra vonatkozó adat, mely jelzi a kommunikáció származási helyét, rendeltetési helyét, útvonalát, óráját, napját, terjedelmét és idõtartamát vagy a szolgáltatás típusát

MÁSODIK RÉSZ

NEMZETI SZINTEN MEGHOZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

BÜNTETÕ ANYAGI JOG

I. cím

A számítástechnikai rendszer és a számítástechnikai adatok hozzáférhetõsége, sértetlensége és titkossága elleni bûncselekmények

2. Cikk

Jogtalan belépés

Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy – belsõ jogával összhangban – bûncselekménynek minõsüljön a számítástechnikai rendszerbe vagy egy részébe történõ jogosulatlan és szándékos belépés. A Fél kikötheti, hogy a bûncselekményt a biztonsági intézkedések megsértésével vagy a számítástechnikai adatok megszerzésére irányuló, illetõleg más bûnös szándékkal vagy egy másik számítástechnikai rendszerhez kapcsolódó számítástechnikai rendszerre vonatkozóan kövessék el.

3. Cikk

Jogtalan kifürkészés

Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy – belsõ jogával összhangban – bûncselekménynek minõsüljön a számítástechnikai rendszeren belüli, a számítástechnikai rendszerbõl származó vagy a számítástechnikai rendszerbe irányuló számítástechnikai adatoknak nem nyilvános továbbítása során technikai eszközök felhasználásával történõ jogosulatlan és szándékos kifürkészése, ideértve az ilyen számítástechnikai adatokat továbbító, a számítástechnikai rendszerbõl származó elektromágneses sugárzást. A Fél kikötheti, hogy a bûncselekményt bûnös szándékkal vagy egy másik számítástechnikai rendszerhez kapcsolódó számítástechnikai rendszerre vonatkozóan kövessék el.

4. Cikk

Az adatok sértetlensége elleni cselekmény

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy – belsõ jogával összhangban – bûncselekménynek minõsüljön a számítástechnikai adatok jogosulatlan és szándékos megkárosítása, törlése, megrongálása, megváltoztatása vagy megsemmisítése.
2. A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy kiköti, hogy az 1. bekezdésben meghatározott cselekmény eredményeként jelentõs kár következzen be.

5. Cikk

A rendszer sértetlensége elleni cselekmény

Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy – belsõ jogával összhangban – bûncselekménynek minõsüljön a számítástechnikai rendszer mûködésének számítástechnikai adatok bevitelével, továbbításával, megkárosításával, törlésével, megrongálásával, megváltoztatásával vagy megsemmisítésével való, jogosulatlan és szándékos, jelentõs akadályozása.

6. Cikk

Visszaélés eszközökkel

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy – belsõ jogával összhangban – bûncselekménynek minõsüljön az alábbi cselekmények jogosulatlan és szándékos elkövetése:

a) az elõállítása, az értékesítése, a felhasználás céljából való megszerzése, az ország területére való behozatala, a forgalomba hozatala vagy a más módon történõ hozzáférhetõvé tétele:

i elsõdlegesen a 2-5. Cikkben meghatározott valamely bûncselekmény elkövetése érdekében létrehozott vagy átalakított eszköznek, ideértve a számítástechnikai programot;

ii egy jelszónak, egy belépési kódnak, illetõleg a számítástechnikai rendszerbe vagy egy részébe való belépést hasonlóan lehetõvé tevõ számítástechnikai adatnak,

azzal a szándékkal, hogy azt a 2-5. Cikkekben foglalt valamely bûncselekmény elkövetésére használják fel; valamint

2. a fenti a) pont i és ii alpontjában meghatározott dolgoknak a 2-5. Cikkben foglalt valamelyik bûncselekmény elkövetésére való felhasználása érdekében történõ birtoklása. A Fél a belsõ jogában kikötheti, hogy a büntetõjogi felelõsséget meghatározott számú dolog birtoklása alapozza meg.

2. Jelen Cikkben foglaltak nem alapozzák meg a büntetõjogi felelõsséget abban az esetben, ha a jelen Cikk 1. bekezdésében foglalt elõállításnak, értékesítésnek, felhasználás céljából való megszerzésnek, az ország területére való behozatalnak, forgalomba hozatalnak vagy más módon történõ hozzáférhetõvé tételnek nem célja a jelen Egyezmény 2-5. Cikkében meghatározott bûncselekmény elkövetése, mint például az engedélyezett kísérlet vagy valamely számítástechnikai rendszer védelme.

3. A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy részben vagy egészben nem alkalmazza a jelen Cikk 1. bekezdését, feltéve, hogy a fenntartás nem a jelen Cikk 1. bekezdése a) pontjának ii alpontjában meghatározott értékesítésre, forgalomba hozatalra vagy más módon történõ hozzáférhetõvé tételre vonatkozik.

II. cím

Számítástechnikai bûncselekmények

7. Cikk

Számítástechnikai hamisítás

Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy – belsõ jogával összhangban – bûncselekménynek minõsüljön a számítástechnikai adatoknak olyan, jogosulatlan és szándékos bevitele, megváltoztatása, törlése vagy megsemmisítése, melynek eredményeként nem valódi adatok jönnek létre, és melynek az a célja, hogy úgy lehessen azokat figyelembe venni vagy jogszerû célra felhasználni, mintha valódi adatok lennének, függetlenül attól a ténytõl, hogy az adatok közvetlenül olvashatók vagy érthetõk. A Fél a belsõ jogában kikötheti, hogy csalárd szándék vagy hasonló tartalmú bûnös szándék fennállása alapozza meg a büntetõjogi felelõsséget.

8. Cikk

Számítástechnikai csalás

Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy – belsõ jogával összhangban – bûncselekménynek minõsüljön a másnak jogosulatlanul és szándékosan történõ vagyoni károkozás, amelyet

1. számítástechnikai adatok bevitelével, megváltoztatásával, törlésével vagy megsemmisítésével;
2. számítástechnikai rendszer mûködése elleni bármilyen más cselekménnyel,

anyagi haszon saját vagy más részére történõ jogosulatlan megszerzése szándékával követnek el.

III. cím

A számítástechnikai adatok tartalmával kapcsolatos bûncselekmények

9. Cikk

Gyermek-pornográfiával kapcsolatos bûncselekmények

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy – belsõ jogával összhangban – bûncselekménynek minõsüljenek a következõ cselekmények, amennyiben azokat jogosulatlanul és szándékosan követik el:

a) gyermek-pornográfiának számítástechnikai rendszer útján történõ forgalomba hozatal céljából való készítése;

2. gyermek-pornográfia felajánlása vagy hozzáférhetõvé tétele számítástechnikai rendszer útján;
3. gyermek-pornográfia továbbítása vagy forgalomba hozatala számítástechnikai rendszer útján;
4. gyermek-pornográfiának számítástechnikai rendszer útján saját vagy más részére történõ megszerzése;
5. gyermek-pornográfiának egy számítástechnikai rendszerben vagy egy számítástechnikai adattároló-egységen való birtoklása.

2. A jelen Cikk 1. bekezdése vonatkozásában “gyermek-pornográfia” bármely olyan pornográf termék, mely vizuális úton ábrázol:

a) kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorú személyt;

2. kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorúnak tûnõ személyt;
3. kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorú személyt megjelenítõ valósághû képet.

3. A jelen Cikk 2. bekezdése tekintetében “kiskorú” az a személy, aki még nem töltötte be 18. életévét. A Fél alacsonyabb korhatárt is meghatározhat, amelynek azonban el kell érnie legalább a 16. életévet.

4. A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy részben vagy egészben nem alkalmazza a jelen Cikk 1. bekezdésének d) és e) pontját, 2. bekezdésének b) és c) pontját.

V. cím

Egyéb felelõsségi és büntetési formák

11. Cikk

Kísérlet és részesség

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy – belsõ jogával összhangban – bûncselekménynek minõsüljön a jelen Egyezmény 2-10. Cikkeiben meghatározott bûncselekmény elkövetéséhez kapcsolódó, a bûncselekmény elkövetése érdekében szándékosan megvalósított részesség.
2. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy – belsõ jogával összhangban – bûncselekménynek minõsüljön a jelen Egyezmény 3-5., 7., 8. Cikkben, 9. Cikk 1. bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott bûncselekmények elkövetésének szándékos kísérlete.
3. A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy részben vagy egészben nem alkalmazza a jelen Cikk 2. bekezdését.

12. Cikk

Jogi személyek felelõssége

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a jelen Egyezményben foglalt bûncselekményekkel kapcsolatban a jogi személyek felelõsségre vonhatók legyenek, ha azt olyan természetes személy – akár saját nevében eljárva, akár a jogi személy egyik szervének tagjaként eljárva – követi el a jogi személy javára, aki vezetõ jogkörrel rendelkezik a jogi személyen belül, mely jogkörnek az alapja

1. a jogi személy képviseletének joga;
2. a jogi személy nevében döntések meghozatalának joga;
3. a jogi személyen belüli ellenõrzés joga.

2. Az 1. bekezdésben már meghatározott eseten túl mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, melyek biztosítják, hogy a jogi személy felelõsségre vonható legyen abban az esetben is, ha az 1. bekezdésben említett természetes személy részérõl gyakorolt felügyelet vagy ellenõrzés elmulasztása teszi lehetõvé, hogy a felügyelete alá tarozó természetes személy a jogi személy javára elkövesse a jelen Egyezményben meghatározott bûncselekményeket.

3. A Fél jogi alapelveivel összhangban a jogi személy felelõssége lehet büntetõjogi, polgári jogi vagy közigazgatási jogi.

4. A jogi személy felelõsségének megállapítása nem zárja ki a bûncselekményt elkövetõ természetes személy büntetõjogi felelõsségének megállapítását.

13. Cikk

Büntetések és intézkedések

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a 2-11. Cikkben meghatározott bûncselekmények miatt arányos, hatékony, és visszatartó erejû büntetéseket, ideértve a szabadságelvonó büntetéseket is, lehessen alkalmazni.
2. Mindegyik Szerzõdõ Fél biztosítja, hogy arányos, hatékony, és visszatartó erejû büntetõjogi, illetõleg nem büntetõjogi szankciókkal vagy intézkedésekkel, ideértve a pénzügyi szankciókat is, lehessen sújtani azokat a jogi személyeket, amelyek felelõsségét a 12. Cikk alkalmazásával állapították meg.

II. FEJEZET

BÜNTETÕ ELJÁRÁSI JOG

I. Cím

Közös szabályok

14. Cikk

Az eljárásjogi intézkedések alkalmazási köre

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek a jelen fejezetben meghatározott jogkörök és eljárások megteremtéséhez szükségesek egy egyedi bûnügyi nyomozás vagy a büntetõeljárás érdekében.
2. A 21. Cikkben foglalt ellenkezõ rendelkezés hiányában mindegyik Szerzõdõ Fél alkalmazza a jelen címben meghatározott jogköröket és eljárásokat:

1. a jelen Egyezmény 2-11. Cikkeiben meghatározott bûncselekményekkel kapcsolatban;
2. a számítástechnikai rendszer útján elkövetett más bûncselekményekkel kapcsolatban; és
3. bármilyen bûncselekménnyel összefüggõ elektronikus bizonyítékok összegyûjtésével kapcsolatban.

3.

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a 20. Cikkben meghatározott intézkedéseket csak a fenntartásban meghatározott bûncselekményekkel vagy bûncselekmény kategóriákkal összefüggésben alkalmazza, feltéve, hogy ezen bûncselekmények vagy bûncselekmény kategóriák alkalmazási köre nem szûkebb azon bûncselekmények körénél, melyekre a 21. Cikkben meghatározott intézkedéseket alkalmazza.

2. Ha a Fél, a jelen Egyezmény elfogadásakor hatályban lévõ jogi szabályozása által meghatározott korlátozások miatt, nem alkalmazhatja a 20. és 21. Cikkben foglalt intézkedéseket a szolgáltató által olyan számítástechnikai rendszerben továbbított kommunikációra, mely rendszert

i. zárt felhasználói csoport érdekében mûködtetnek, és

ii. nem vesz igénybe közérdekû távközlõ hálózatot és nem kapcsolódik más magán vagy közérdekû számítástechnikai rendszerhez,

akkor a Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy nem alkalmazza ezeket az intézkedéseket az említett kommunikációval összefüggésben. Mindegyik Szerzõdõ Fél törekszik arra, hogy korlátozza ezt a fenntartást oly módon, hogy az lehetõvé tegye a 20. és 21. Cikkben meghatározott intézkedések minél szélesebb körû alkalmazását.

15. Cikk

Garanciák és biztosítékok

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél biztosítja, hogy a jelen fejezetben meghatározott jogkörök és eljárások megteremtése, bevezetése és alkalmazása során figyelembe veszi a belsõ jogában meghatározott biztosítékokat és garanciákat, melyek érvényre kell, hogy juttassák az arányosság elvét és lehetõvé kell, hogy tegyék az emberi jogok és szabadságok megfelelõ védelmét, különösen azokét a jogokét, melyeket az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságok Védelmérõl szóló Egyezményében (1950) és az Egyesült Nemzetek Szövetségének a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (1966), valamint más, az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi szerzõdésben meghatározott és a Fél által vállalt kötelezettségekkel összefüggésben iktatott be jogrendszerébe.

2. Ha ez az érintett jogkör vagy eljárás természete miatt indokoltnak tûnik, a biztosítékok és garanciák többek között az eljárás vagy a jogkör alkalmazási idõtartamát, alkalmazási köre korlátozását, illetõleg alkalmazását alátámasztó indokok meglétét, valamint bírói vagy más független szervezet általi felülvizsgálatát is jelenthetik.

3. Mindegyik Szerzõdõ Fél megvizsgálja a jelen fejezetben meghatározott jogköröknek és eljárásoknak a harmadik személy jogaira, jogos érdekeire és felelõsségére gyakorolt hatását, ha ez összeegyeztethetõ a közérdekkel, különösen az igazságszolgáltatás megfelelõ mûködésével.

II. Cím

A tárolt számítástechnikai adatok gyors megõrzése

16. Cikk

A tárolt számítástechnikai adatok gyors megõrzése

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy lehetõvé tegye az illetékes hatóságainak, hogy elrendeljék vagy más módon kikényszerítsék a számítástechnikai rendszerben tárolt, meghatározott számítástechnikai adatok, ideértve a forgalomra vonatkozó adatok, gyors megõrzését, ha alappal feltételezhetõ, hogy azok ki vannak téve a módosulás vagy a megsemmisülés veszélyének.

2. Amennyiben a Fél az 1. bekezdés alkalmazása érdekében, határozattal arra utasít egy személyt, hogy õrizze meg a birtokában vagy az ellenõrzése alatt lévõ meghatározott tárolt adatokat, akkor a Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezhesse ezt a személyt a fenti adatoknak addig az idõtartamig, de legfeljebb kilencven napig, történõ megõrzésére és épségének megóvására, mely idõtartam a hatóság részére az adatok átadására kötelezéshez szükséges. A Fél az intézkedés ismételt elrendelését is lehetõvé teheti.

3. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze az adatokat õrzõ személyt vagy más, az adatok megõrzésére köteles személyt a fenti eljárás alkalmazásának a belsõ jog által meghatározott idõtartamig történõ titokban tartására.

4. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.

17. Cikk

A forgalomra vonatkozó adatok gyors megõrzése és részbeni átadása

1. A forgalomra vonatkozó adatok 16. Cikk szerinti megõrzésének lehetõvé tétele érdekében, mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy:

1. biztosítsa a forgalomra vonatkozó adatoknak a gyors megõrzését, függetlenül attól, hogy egy vagy több szolgáltató vett részt a fenti kommunikáció továbbításában; és

2. biztosítsa a forgalomra vonatkozó megfelelõ számú adatnak a Fél illetékes hatósága vagy e hatóság által kijelölt személy részére történõ gyors átadását a kommunikáció továbbítására igénybe vett útvonal és a szolgáltató azonosítása érdekében.

2. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.

III. Cím

Közlésre kötelezés

18. Cikk

Közlésre kötelezés

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy kötelezhessék:

1. a területén tartózkodó személyt a birtokában vagy az ellenõrzése alatt lévõ és egy számítástechnikai rendszerben vagy egy számítástechnikai adattároló-egységen tárolt meghatározott számítástechnikai adatok közlésére; és

2. a területén szolgáltatást nyújtó szolgáltatót a birtokában vagy az ellenõrzése alatt lévõ, az elõfizetõre vonatkozó és a szolgáltatást érintõ adatok közlésére.

2. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.

3. Jelen Cikk alkalmazásában az “elõfizetõre vonatkozó adat” bármely olyan számítástechnikai adat formájában vagy más formában megjelenõ, egy szolgáltató által birtokolt, a szolgáltatásaira elõfizetõkkel kapcsolatos, a tartalomra vagy a forgalomra vonatkozó adatoktól eltérõ információ, mely lehetõvé teszi, hogy megállapítsák:

1. az elõfizetõ által használt kommunikációs szolgáltatás típusát, az erre vonatkozóan tett technikai intézkedéseket, valamint a szolgáltatás idõszakát;

2. az elõfizetõ személyazonosságát, postai vagy földrajzi címét, telefonszámát vagy más elérhetõségi számát, a fizetésre és a számlázásra vonatkozó adatokat, melyek szolgáltatási szerzõdés vagy megállapodás alapján állnak a szolgáltató rendelkezésére;

3. minden más, a kommunikációs berendezés helyére vonatkozó, szolgáltatási szerzõdés vagy megállapodás alapján a szolgáltató rendelkezésére álló információt.

IV. Cím

A tárolt számítástechnikai adatok lefoglalása és átvizsgálása

19. Cikk

A tárolt számítástechnikai adatok lefoglalása és átvizsgálása

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy átvizsgálják vagy más hasonló módon hozzáférjenek a területükön található:

1. számítástechnikai rendszerhez vagy annak egy részéhez és az abban tárolt számítástechnikai adatokhoz; és

2. a számítástechnikai adatok tárolását lehetõvé tevõ számítástechnikai adattároló-egységhez.

2. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsa, hogy amikor a hatóságai az 1. bekezdés a) pontjában foglalt intézkedések alkalmazásával átvizsgálnak vagy más hasonló módon hozzáférnek egy meghatározott számítástechnikai rendszerhez vagy annak egy részéhez, és alappal feltételezhetik, hogy a keresett adatokat a területén található más számítástechnikai rendszerben vagy annak egy részében tárolják, és ezek az adatok a kiinduló rendszerbõl jogszerûen elérhetõek vagy a kiinduló rendszer számára hozzáférhetõek, akkor az említett hatóságok haladéktalanul kiterjeszthessék az átvizsgálást vagy a más hasonló módon történõ hozzáférést a másik rendszerre is.

3. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy lefoglalják vagy más hasonló módon megszerezzék azokat a számítástechnikai adatokat, melyekhez az 1. vagy a 2. bekezdésben foglaltak alkalmazásával fértek hozzá. Ezek az intézkedések a következõ jogosultságokat foglalják magukba:

1. egy számítástechnikai rendszer vagy annak egy része, illetõleg egy számítástechnikai adattároló-egység lefoglalása vagy más hasonló módon történõ megszerzése;

2. a számítástechnikai adatokról készült másolat rögzítése és megõrzése;

3. a szükséges tárolt számítástechnikai adatok épségének megóvása; és

4. az átvizsgált számítástechnikai rendszer fenti számítástechnikai adatainak hozzáférhetetlenné tétele vagy eltávolítása.

   4. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy kötelezhessék a számítástechnikai rendszer mûködését vagy a számítástechnikai adatok védelme érdekében alkalmazott intézkedéseket ismerõ személyeket, hogy megadják az ésszerûen szükséges mindazon tájékoztatást, mely lehetõvé teszi az 1. és 2. bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását.

   5. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.

17. Cikk

A forgalomra vonatkozó adatok gyors megõrzése és részbeni átadása

1. A forgalomra vonatkozó adatok 16. Cikk szerinti megõrzésének lehetõvé tétele érdekében, mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy:

1. biztosítsa a forgalomra vonatkozó adatoknak a gyors megõrzését, függetlenül attól, hogy egy vagy több szolgáltató vett részt a fenti kommunikáció továbbításában; és

2. biztosítsa a forgalomra vonatkozó megfelelõ számú adatnak a Fél illetékes hatósága vagy e hatóság által kijelölt személy részére történõ gyors átadását a kommunikáció továbbítására igénybe vett útvonal és a szolgáltató azonosítása érdekében.

2. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.

III. Cím

Közlésre kötelezés

18. Cikk

Közlésre kötelezés

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy kötelezhessék:

1. a területén tartózkodó személyt a birtokában vagy az ellenõrzése alatt lévõ és egy számítástechnikai rendszerben vagy egy számítástechnikai adattároló-egységen tárolt meghatározott számítástechnikai adatok közlésére; és

2. a területén szolgáltatást nyújtó szolgáltatót a birtokában vagy az ellenõrzése alatt lévõ, az elõfizetõre vonatkozó és a szolgáltatást érintõ adatok közlésére.

2. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.

3. Jelen Cikk alkalmazásában az “elõfizetõre vonatkozó adat” bármely olyan számítástechnikai adat formájában vagy más formában megjelenõ, egy szolgáltató által birtokolt, a szolgáltatásaira elõfizetõkkel kapcsolatos, a tartalomra vagy a forgalomra vonatkozó adatoktól eltérõ információ, mely lehetõvé teszi, hogy megállapítsák:

1. az elõfizetõ által használt kommunikációs szolgáltatás típusát, az erre vonatkozóan tett technikai intézkedéseket, valamint a szolgáltatás idõszakát;

2. az elõfizetõ személyazonosságát, postai vagy földrajzi címét, telefonszámát vagy más elérhetõségi számát, a fizetésre és a számlázásra vonatkozó adatokat, melyek szolgáltatási szerzõdés vagy megállapodás alapján állnak a szolgáltató rendelkezésére;

3. minden más, a kommunikációs berendezés helyére vonatkozó, szolgáltatási szerzõdés vagy megállapodás alapján a szolgáltató rendelkezésére álló információt.

IV. Cím

A tárolt számítástechnikai adatok lefoglalása és átvizsgálása

19. Cikk

A tárolt számítástechnikai adatok lefoglalása és átvizsgálása

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy átvizsgálják vagy más hasonló módon hozzáférjenek a területükön található:

1. számítástechnikai rendszerhez vagy annak egy részéhez és az abban tárolt számítástechnikai adatokhoz; és
2. a számítástechnikai adatok tárolását lehetõvé tevõ számítástechnikai adattároló-egységhez.

2. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsa, hogy amikor a hatóságai az 1. bekezdés a) pontjában foglalt intézkedések alkalmazásával átvizsgálnak vagy más hasonló módon hozzáférnek egy meghatározott számítástechnikai rendszerhez vagy annak egy részéhez, és alappal feltételezhetik, hogy a keresett adatokat a területén található más számítástechnikai rendszerben vagy annak egy részében tárolják, és ezek az adatok a kiinduló rendszerbõl jogszerûen elérhetõek vagy a kiinduló rendszer számára hozzáférhetõek, akkor az említett hatóságok haladéktalanul kiterjeszthessék az átvizsgálást vagy a más hasonló módon történõ hozzáférést a másik rendszerre is.

3. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy lefoglalják vagy más hasonló módon megszerezzék azokat a számítástechnikai adatokat, melyekhez az 1. vagy a 2. bekezdésben foglaltak alkalmazásával fértek hozzá. Ezek az intézkedések a következõ jogosultságokat foglalják magukba:

1. egy számítástechnikai rendszer vagy annak egy része, illetõleg egy számítástechnikai adattároló-egység lefoglalása vagy más hasonló módon történõ megszerzése;
2. a számítástechnikai adatokról készült másolat rögzítése és megõrzése;
3. a szükséges tárolt számítástechnikai adatok épségének megóvása; és
4. az átvizsgált számítástechnikai rendszer fenti számítástechnikai adatainak hozzáférhetetlenné tétele vagy eltávolítása.

4. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy kötelezhessék a számítástechnikai rendszer mûködését vagy a számítástechnikai adatok védelme érdekében alkalmazott intézkedéseket ismerõ személyeket, hogy megadják az ésszerûen szükséges mindazon tájékoztatást, mely lehetõvé teszi az 1. és 2. bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását.

5. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.

V. Cím

A számítástechnikai adatok valós idejû összegyûjtése

20. Cikk

A forgalomra vonatkozó adatok valós idejû összegyûjtése

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy

a) a Szerzõdõ Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós idõben összegyûjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó forgalomra vonatkozó adatokat; és

2. kötelezzék a szolgáltatókat, hogy a meglévõ technikai teljesítõképességük körén belül:

   i. a Szerzõdõ Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós idõben összegyûjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó forgalomra vonatkozó adatokat, vagy

ii. együttmûködjenek és segítséget nyújtsanak az illetékes hatóságoknak az ilyen adatok valós idejû összegyûjtésében vagy rögzítésében.

2. Amennyiben a Fél, belsõ jogának alapelveire tekintettel, nem fogadhatja el az 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, azok helyett megteheti azokat a jogalkotási és más intézkedéseket, melyek a területén továbbított meghatározott kommunikációkkal kapcsolatos forgalomra vonatkozó adatok valós idejû összegyûjtésének vagy rögzítésének biztosításához szükségesek a területén található technikai eszközök alkalmazásával.
3. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze a szolgáltatókat a jelen Cikkben meghatározott jogkörök tényleges alkalmazásának, valamint azzal kapcsolatos egyéb információknak a titokban tartására.

4. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkekben foglalt rendelkezéseknek.

21. Cikk

A tartalomra vonatkozó adatok kifürkészése

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a belsõ jogban meghatározandó súlyos bûncselekmények csoportjával összefüggésben feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy

a) a Szerzõdõ Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós idõben összegyûjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatokat; és

2. kötelezzék a szolgáltatókat, hogy a meglévõ technikai teljesítõképességük körén belül:

   i. a Szerzõdõ Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós idõben összegyûjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatokat, vagy

ii. együttmûködjenek és segítséget nyújtsanak az illetékes hatóságoknak az ilyen adatok valós idejû összegyûjtésében vagy rögzítésében.

2. Amennyiben a Fél, belsõ jogának alapelveire tekintettel, nem fogadhatja el az 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, azok helyett megteheti azokat a jogalkotási és más intézkedéseket, amelyek a területén továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatok valós idejû összegyûjtésének vagy rögzítésének biztosításához szükségesek a területén található technikai eszközök alkalmazásával.
3. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze a szolgáltatókat a jelen Cikkben meghatározott jogkörök tényleges alkalmazásának, valamint azzal kapcsolatos egyéb információknak a titokban tartására.

4. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkekben foglalt rendelkezéseknek.

III. FEJEZET

JOGHATÓSÁG

22. Cikk

Joghatóság

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát a jelen Egyezmény 2-11. Cikkében foglaltaknak megfelelõen meghatározott bûncselekmények vonatkozásában, amennyiben a bûncselekményeket:

1. a területén; vagy
2. a Fél lobogóját viselõ hajó fedélzetén; vagy
3. a Félnél lajstromozott repülõgép fedélzetén követték el; vagy
4. melyet állampolgára követett el, ha a bûncselekmény az elkövetés helyének joga szerint büntetendõ, vagy ha a bûncselekmény nem tartozik egyetlen állam joghatósága alá sem.

2. Mindegyik Szerzõdõ Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy nem alkalmazza, vagy csak meghatározott esetben vagy feltételek között alkalmazza az 1. bekezdés b-d pontjában foglalt joghatóságra vonatkozó szabályokat vagy bármely részét a fenti pontoknak.

3. Mindegyik Szerzõdõ Félnek meg kell tennie azokat az intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát a jelen Egyezmény 24. Cikkének 1. bekezdésében foglalt bûncselekmények vonatkozásában, ha a bûncselekmény feltételezett elkövetõje a területén tartózkodik, és a kiadatási kérelem kizárólag az elkövetõ állampolgársága miatt nem teljesíthetõ a másik Fél részére.

4. Jelen Egyezmény rendelkezéseit nem lehet akként értelmezni, hogy az kizárja a Fél belsõ joga szerint meghatározott büntetõjogi joghatóságának gyakorlását.

5. Ha több Fél joghatósága is kiterjed a jelen Egyezményben meghatározott feltételezett bûncselekményre, akkor az érintett Felek, ha az célszerûnek mutatkozik, tárgyalást folytatnak annak érdekében, hogy eldöntsék, hogy melyik az a Fél, amelyik megfelelõbben tudja lefolytatni az eljárást.

HARMADIK RÉSZ

NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS

I. FEJEZET

ALAPELVEK

I. Cím

A nemzetközi együttmûködésre vonatkozó alapelvek

23. Cikk

A nemzetközi együttmûködésre vonatkozó alapelvek

A Felek, a jelen részben foglalt rendelkezéseknek megfelelõen, és a büntetõjogi tárgyú nemzetközi együttmûködésekre vonatkozó nemzetközi szerzõdéseket, valamint az egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló megállapodásokat, továbbá a nemzeti jogaikat alkalmazva, a lehetõ legszélesebb körben együttmûködnek a számítástechnikai rendszerekkel és adatokkal kapcsolatos bûncselekményekre vonatkozó nyomozások és eljárások során, illetõleg bármely bûncselekményre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyûjtése érdekében.

II. Cím

Kiadatás

24. Cikk

Kiadatás

1.

1. E Cikk rendelkezései kerülnek alkalmazásra a Felek közötti kiadatásnál a jelen Egyezmény 2-11. Cikkeinek megfelelõen meghatározott bûncselekményekre, azzal a feltétellel, hogy azok mindkét érdekelt Fél jogszabályai szerint olyan szabadságvesztés büntetéssel büntetendõk, amelyeknek felsõ határa legalább egy év, vagy ennél súlyosabb büntetés.
2. Ha két vagy több Fél között kiadatási szerzõdés vagy az egységes, illetõleg kölcsönös jogszabályokon alapuló megállapodás van hatályban, ideértve az Európai Kiadatási Egyezményt (STE n 24), és annak rendelkezései a kiadatást eltérõ mértékû büntetés esetén is lehetõvé teszik, akkor a szerzõdésben vagy a megállapodásban meghatározott mértékû büntetést kell figyelembe venni.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott bûncselekményeket úgy kell tekinteni, mint amelyekre kiterjed, mint a kiadatás alapjául szolgáló bûncselekményekre, a Felek között hatályban lévõ kiadatási szerzõdés. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezeket a bûncselekményeket, mint a kiadatás alapjául szolgáló bûncselekményeket, beiktatják a közöttük megkötendõ valamennyi kiadatási szerzõdésbe.

3. Ha a Fél szerzõdés meglététõl teszi függõvé a kiadatást, és olyan Fél intéz hozzá kiadatási kérelmet, amelyikkel nem kötött kiadatási szerzõdést, akkor a jelen Egyezményt a kiadatás jogi alapjaként veheti figyelembe a jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott bûncselekmények tekintetében.

4. A Felek, akik a kiadatást nem teszik szerzõdés meglététõl függõvé, a jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott bûncselekményeket, mint közöttük a kiadatás alapjául szolgáló bûncselekményeket ismerik el.

5. A kiadatásnak a megkeresett Fél belsõ jogában vagy a hatályban lévõ kiadatási szerzõdésekben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, ideértve azokat az okokat is, melyek alapján a megkeresett Fél megtagadhatja a kiadatási kérelem teljesítését.

6. Ha a jelen Cikk 1. bekezdésében említett bûncselekmények vonatkozásában kizárólag a kiadni kért személy állampolgársága alapján vagy azért tagadják meg a kiadatást, mert a megkeresett Fél saját joghatósága alá tartozónak ítéli a bûncselekményt, akkor a megkeresett Fél, a megkeresõ Fél kérelmére, az eljárás lefolytatása érdekében a saját, hatáskörrel rendelkezõ hatóságai elé terjeszti az ügyet, és megfelelõ idõn belül beszámol a megkeresõ Félnek az ügy eredményérõl. Az említett hatóságok a nyomozás és az eljárás lefolytatása, valamint a döntés meghozatala során a megkeresett Félnek a hasonló jellegû bûncselekményekre irányadó szabályai szerint járnak el.

7.

1. Kiadatási szerzõdés hiányában mindegyik Szerzõdõ Fél jelen Egyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával közli az Európa Tanács Fõtitkárával a kiadatási kérelem elõterjesztésére vagy elfogadására, illetõleg az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésére jogosult valamennyi hatóság nevét és címét.

(b) Az Európa Tanács Fõtitkára a Fél által kijelölt hatóságokról nyilvántartást hoz létre és napra készen vezet. Mindegyik Szerzõdõ Félnek folyamatosan biztosítania kell a nyilvántartásba foglalt adatok pontosságát.

III. Cím

A jogsegély általános alapelvei

25. Cikk

A jogsegély általános alapelvei

1. A Felek a lehetõ legszélesebb körben jogsegélyt nyújtanak egymásnak a számítástechnikai rendszerekkel és adatokkal kapcsolatos bûncselekményekre vonatkozó nyomozások és eljárások során, illetõleg bármely bûncselekményre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyûjtése érdekében.
2. Mindegyik Szerzõdõ Fél egyaránt megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy eleget tegyen a 27-35. Cikkben foglalt kötelezettségeknek.
3. Sürgõs esetben mindegyik Szerzõdõ Fél elõterjeszthet gyors kommunikációs csatornákon keresztül ” mint például az elektronikus levél vagy a fax – jogsegély kérelmeket és arra vonatkozó tájékoztatásokat, amennyiben ezek a csatornák biztosítják a közlés biztonságát és azonosíthatóságát (ide értve, amennyiben szükséges, a kódolást is), és a megkeresett Fél kérelmére hivatalos úton is megerõsíti azokat. A megkeresett Fél átveszi a jogsegély kérelmeket, és gyors kommunikációs csatornákon keresztül válaszol azokra.
4. Amennyiben a jelen Rész Cikkei kifejezetten másként nem rendelkeznek, a jogsegélynek a megkeresett Fél belsõ jogában vagy az alkalmazandó jogsegély-szerzõdésekben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, ideértve azon indokokat is melyek alapján a megkeresett Fél megtagadhatja az együttmûködést. A megkeresett Fél nem tagadhatja meg a jogsegélyt kizárólag azon indok alapján, hogy a kérelem olyan, a 2-11. Cikkben meghatározott bûncselekménnyel kapcsolatos, melyet a megkeresett Fél pénzügyi bûncselekménynek tekint.
5. Ha a megkeresett Fél, jelen rész rendelkezéseinek megfelelõen, jogosult arra, hogy a jogsegély teljesítését a cselekmény mindkét Fél részérõl fennálló büntethetõségétõl tegye függõvé, akkor ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a bûncselekmény alapjául szolgáló cselekmény, melyre a jogsegély iránti kérelem vonatkozik, a megkeresett Fél belsõ jogában bûncselekménynek minõsül függetlenül attól, hogy a megkeresõ Fél ugyanabba a bûncselekményi kategóriába sorolja-e a cselekményt vagy ugyanazon elnevezéssel illeti-e.

26. Cikk

Közvetlen információcsere

1. A Fél, belsõ joga által meghatározott keretek között és elõzetes megkeresés hiányában is, közölheti egy másik Féllel a saját nyomozása során megszerzett információkat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezzel segíthet a címzett Félnek a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bûncselekményekre vonatkozó nyomozások vagy eljárások elrendelésében és megfelelõ lefolytatásában, vagy amennyiben ezek az információk azt eredményezhetik, hogy ez a Fél a jelen részben foglalt együttmûködés iránti kérelmet terjesszen elõ.
2. Az információk átadása elõtt az átadó Fél kérheti az információk titokban tartását, vagy azoknak meghatározott feltételekhez kötött felhasználását. Ha a címzett Fél nem tud eleget tenni a fenti kérelemnek, tájékoztatnia kell errõl az átadó Felet, aki dönt arról, hogy az információkat mindezek ellenére átadja-e. Ha a címzett Fél a megszabott feltételek szerint elfogadja az információkat, akkor ezt követõen a feltételek szerint kell eljárnia.

IV. Cím

Jogsegélykérelemmel kapcsolatos eljárások hatályos nemzetközi megállapodások hiányában

27. Cikk

Jogsegélykérelemmel kapcsolatos eljárás hatályos nemzetközi megállapodások hiányában

1. Jogsegélyszerzõdés vagy a megkeresõ Fél és a megkeresett Fél között hatályban lévõ egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló megállapodás hiányában jelen Cikk 2-10. bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Jelen Cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben létezik hasonló jellegû jogi szabályozás vagy megállapodás, kivéve ha az érintett Felek azok helyett a jelen Cikkben foglalt rendelkezések részleges vagy teljes alkalmazása mellett döntöttek.

2.

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél kijelöl egy vagy több központi hatóságot, akik jogosultak lesznek a jogsegély kérelmek elõterjesztésére, az azokra történõ válaszadásra, azok teljesítésére vagy azoknak a teljesítés érdekében a hatáskörrel rendelkezõ hatóságokhoz történõ megküldésére;
2. A központi hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással;
3. Mindegyik Szerzõdõ Fél jelen Egyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával közli az Európa Tanács Fõtitkárával a jelen bekezdésben foglaltak szerint kijelölt hatóságok nevét és címét;
4. Az Európa Tanács Fõtitkára nyilvántartást hoz létre és napra készen vezet a Felek által kijelölt központi hatóságokról. Mindegyik Szerzõdõ Félnek folyamatosan biztosítania kell a nyilvántartásba foglalt adatok pontosságát.

3. A jelen Cikkben foglalt jogsegélykérelmeket a megkeresõ Fél által meghatározott eljárás szerint kell teljesíteni, kivéve ha az nem egyeztethetõ össze a megkeresett Fél jogi szabályozásával.

4. A 25. Cikk 4. bekezdésében foglalt megtagadási okokon felül, a megkeresett Fél az alábbi esetekben is megtagadhatja a jogsegélyt:

1. ha a kérelem olyan bûncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett Fél politikai bûncselekménynek, vagy politikai bûncselekménnyel összefüggõ cselekménynek tekint;
2. ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit.

5. A megkeresett Fél elhalaszthatja a kérelemben meghatározott intézkedések végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy azok hátrányosan befolyásolják a hatóságai által folytatott nyomozást vagy eljárást.

6. Az együttmûködés megtagadását vagy elhalasztását megelõzõen a megkeresett Fél, miután az adott eset kapcsán egyeztetett a megkeresõ Féllel, megvizsgálja, hogy részben vagy az általa szükségesnek tartott feltételek betartása mellett tudja-e teljesíteni a jogsegélyt.

7. A megkeresett Fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresõ Felet a jogsegélykérelemmel kapcsolatos döntésérõl. A megkeresett Fél köteles megindokolni a kérelem teljesítését esetlegesen megtagadó vagy esetlegesen elhalasztó döntését. A megkeresett Fél tájékoztatja a megkeresõ Felet a jogsegélykérelem teljesítését jelentõsen késleltetõ vagy azt lehetetlenné tevõ bármilyen körülményrõl.

8. A megkeresõ Fél kérheti, hogy a megkeresett Fél tartsa titokban mind a jelen Cikk alapján elõterjesztett jogsegélykérelem tényét, mind annak tárgyát, kivéve amennyiben az a kérelem teljesítéséhez szükséges. Ha a megkeresett Fél nem tud eleget tenni a titkosítási kérelemnek, haladéktalanul tájékoztatnia kell errõl a megkeresõ Felet, aki dönt arról, hogy kéri-e mindezek ellenére a jogsegélykérelem teljesítését.

9.

1. Sürgõs esetben a megkeresõ Fél igazságügyi hatóságai a jogsegélykérelmeket és az arra vonatkozó tájékoztatásokat közvetlenül a megkeresett Fél megfelelõ igazságügyi hatóságaihoz intézhetik. Ebben az esetben a megkeresõ Fél központi hatóságai útján a másolatokat egyidejûleg megküldi a megkeresett Fél központi hatóságainak.
2. A jelen bekezdés szerint meghatározott tájékoztatásokat és jogsegélykérelmeket a Nemzetközi Bûnügyi Rendõrségi Szervezet (Interpol) útján is elõ lehet terjeszteni.
3. Ha a kérelem vagy tájékoztatás a jelen bekezdés a) pontjában foglaltakon alapul és ha az a hatóság, amelyhez azt intézték annak teljesítésére nem rendelkezik hatáskörrel, hivatalból megküldi azt az illetékes nemzeti hatósághoz és a megkeresõ Felet errõl közvetlenül tájékoztatja.
4. A jelen bekezdés alapján elõterjesztett és kényszerintézkedés megtételét nem igénylõ kérelmeket és tájékoztatásokat a megkeresõ Fél hatáskörrel rendelkezõ hatóságai közvetlenül küldhetik meg a megkeresett Fél hatáskörrel rendelkezõ hatóságainak.
5. A jelen Egyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Szerzõdõ Fél tájékoztathatja az Európa Tanács Fõtitkárát, hogy célszerûségi okokból a jelen bekezdés alapján elõterjesztett kérelmeket központi hatóságához kell intézni.

28. Cikk

Titkosság és a felhasználás korlátozása

1. Jogsegélyszerzõdés vagy a megkeresõ Fél és a megkeresett Fél között hatályban lévõ egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló megállapodás hiányában jelen Cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Jelen Cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni amennyiben létezik hasonló jellegû jogi szabályozás, megállapodás vagy szerzõdés, kivéve ha az érintett Felek azok helyett a jelen Cikkben foglalt rendelkezések részleges vagy teljes alkalmazása mellett döntenek.
2. A megkeresett Fél a megkeresésre válaszul az információk megküldését, illetõleg az anyagok átadását ahhoz a feltételhez kötheti, hogy

1. az információkat tartsák titokban, ha jogsegélykérelmet ezen feltétel betartása hiányában nem lehetne teljesíteni; vagy
2. azokat nem használhatják fel a jogsegélykérelemben meghatározott nyomozástól vagy eljárástól eltérõ eljárásban.

3. Ha a megkeresõ Fél nem tudja teljesíteni a 2. bekezdésben meghatározott feltételeket, haladéktalanul tájékoztatnia kell errõl a megkeresett Felet, aki dönt arról, hogy mindezek ellenére átadja-e az információkat vagy sem. Ha a megkeresõ Fél elfogadja a feltételeket, akkor ezt követõen a feltételek szerint köteles eljárni.

4. A Fél, aki a 2. bekezdésben meghatározott feltételek szerint ad át információkat és tárgyakat, kérheti, hogy a másik Fél a feltételekkel kapcsolatban pontosan közölje, hogy az információkat és a dolgokat mire kívánja felhasználni.
%%%
IV. FEJEZET

KÜLÖNÖS RENDELEKZÉSEK

I. Cím

Ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos jogsegély

29. Cikk

Tárolt számítástechnikai adatok gyors megõrzése

1. A Fél megkeresheti a másik Felet, hogy rendelje el vagy más módon kényszerítse ki a területén található számítástechnikai rendszer útján tárolt adatok gyors megõrzését, mely adatokkal kapcsolatban a megkeresõ Fél jogsegélykérelmet kíván elõterjeszteni ezen adatok átvizsgálása vagy azokhoz más hasonló módon való hozzáférés, azok lefoglalása vagy más hasonló módon való megszerzése, illetõleg átadása érdekében.
2. Az 1. bekezdés alapján elõterjesztett megõrzés iránti kérelemnek a következõ adatokat kell tartalmaznia:

1. a megõrzést kérõ hatóságot;
2. a nyomozás vagy a büntetõeljárás alapjául szolgáló bûncselekményt és az annak alapjául szolgáló tények rövid ismertetését;
3. a megõrizni kért tárolt adatokat és a bûncselekménnyel való kapcsolatukat;
4. a számítástechnikai adatok birtokosának vagy a számítástechnikai rendszer helyének azonosítását lehetõvé tevõ valamennyi információt;
5. a megõrzésre kötelezés szükségességét; és
6. a tényt, hogy a Fél jogsegélykérelmet kíván elõterjeszteni a tárolt számítástechnikai adatok átvizsgálása vagy azokhoz más hasonló módon való hozzáférés, azok lefoglalása vagy más hasonló módon való biztosítása vagy átadása érdekében.

3. A megkeresett Fél, a másik Fél által elõterjesztett kérelem megérkezését követõen, megteszi mindazokat az intézkedéseket, melyek belsõ jogával összhangban a meghatározott adatok megõrzésére vonatkozó eljárás haladéktalan lefolytatásához szükségesek. A kérelemre történõ válaszadással kapcsolatban a megõrzésnek nem elõzetes feltétele a cselekmény mindkét Fél részérõl fennálló büntethetõsége.

4. A Fél, aki a tárolt adatok átvizsgálására vagy más hasonló módon való hozzáférésre, a lefoglalásra vagy más hasonló módon való megszerzésre, illetõleg az átadásra vonatkozó megkeresésre történõ válaszadás elõzetes feltételeként megköveteli a mindkét Fél részérõl fennálló büntethetõséget, a jelen Egyezmény 2-11. Cikkeiben meghatározott bûncselekményektõl különbözõ bûncselekmények vonatkozásában fenntarthatja magának azt a jogot, hogy elutasítja a jelen Cikken alapuló megõrzésre vonatkozó kérelmet abban az esetben, ha alappal feltételezheti, hogy az adatok átadásakor nem teljesül majd a mindkét Fél részérõl fennálló büntethetõségi feltétel.

5. A megõrzési kérelem teljesítése továbbá kizárólag abban az esetben tagadható meg:

1. ha a kérelem olyan bûncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett Fél politikai bûncselekménynek, vagy politikai bûncselekménnyel összefüggõ cselekménynek tekint;
2. ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit.

6. Ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy az egyszerû megõrzés nem biztosítja megfelelõen az adatok késõbbi hozzáférhetõségét, vagy veszélyezteti a megkeresõ Fél nyomozásának titkosságát, illetõleg más módon hátrányosan befolyásolja azt, ebben az esetben haladéktalanul értesíti a megkeresõ Felet, aki dönt arról, hogy kéri-e mindezek ellenére a kérelem teljesítését.

7. Az 1. bekezdésben foglaltaknak megfelelõ megkeresés alapján végrehajtott megõrzés legfeljebb 60 napig marad érvényben annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a megkeresõ Fél részére, hogy az adatok átvizsgálására vagy az azokhoz más hasonló módon való hozzáférésre, lefoglalására vagy más hasonló módon való megszerzésére, illetõleg átadására irányuló kérelmet terjeszthessen elõ. A kérelem megérkezését követõen az adatokat meg kell õrizni a kérelem elbírálásáig.

30. Cikk

A megõrzött adatok gyors átadása

1. Meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó forgalomra vonatkozó adatok megõrzésére irányuló, a 29. Cikkben foglaltakon alapuló megkeresés teljesítése esetén, ha a megkeresett Fél megállapítja, hogy egy másik Államban található szolgáltató is részt vett a kommunikáció továbbításában, a megkeresett Fél haladéktalanul átadja a megkeresõ Félnek a forgalomra vonatkozó megfelelõ mennyiségû adatot a kommunikáció továbbítására igénybe vett útvonal és a szolgáltató azonosítása érdekében.
2. Az 1. bekezdés alkalmazásával a forgalomra vonatkozó adatok átadására irányuló kérelem teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha:

1. a kérelem olyan bûncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett Fél politikai bûncselekménynek, vagy politikai bûncselekménnyel összefüggõ cselekménynek tekint;
2. a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit.

II. Cím
A nyomozati cselekményekkel kapcsolatos jogsegély

31. Cikk

A tárolt adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogsegély

1. A Fél megkeresheti a másik Felet, hogy vizsgálja át vagy más hasonló módon férjen hozzá, foglalja le vagy más hasonló módon szerezze meg, vagy adja át a területén található számítástechnikai rendszer útján tárolt adatokat, ideértve a 29. Cikkben foglaltaknak megfelelõen megõrzött adatokat is.
2. A megkeresett Fél a 23. Cikkben hivatkozott nemzetközi okmányokban, megállapodásokban, és a nemzeti jogokban foglaltakat alkalmazva, a jelen részben meghatározott rendelkezésekkel összhangban teljesíti a megkeresést.
3. A megkeresést a lehetõ legrövidebb idõn belül kell teljesíteni:

1. ha alappal feltételezhetõ, hogy az érintett adatok ki vannak téve a módosulás vagy a megsemmisülés veszélyének; vagy
2. a 2. bekezdésben hivatkozott jogi szabályozás, együttmûködések és nemzetközi okmányok gyors együttmûködést írnak elõ.

32. Cikk

A tárolt adatokhoz való hozzáférés határokra tekintet nélkül, hozzájárulás vagy a nyilvánosság számára való hozzáférhetõség esetén

A Fél a másik Fél engedélye nélkül:

1. hozzáférhet a nyilvánosság számára hozzáférhetõ módon (nyitott forrás) tárolt számítástechnikai adatokhoz, függetlenül az adatok területi elhelyezkedésétõl; vagy
2. hozzáférhet vagy a területén elhelyezkedõ számítástechnikai rendszer útján megszerezhet egy másik Államban tárolt számítástechnikai adatokat, amennyiben a Fél megszerzi az adatok számítástechnikai rendszer útján történõ átadására jogszabályban feljogosított személy önkéntes és jogszerû hozzájárulását.

33. Cikk

A forgalomra vonatkozó adatok valós idejû összegyûjtésével kapcsolatos jogsegély

1. A Szerzõdõ Felek kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a területükhöz kötõdõ, számítástechnikai rendszer útján továbbított meghatározott kommunikációval összefüggõ forgalomra vonatkozó adatok valós idejû összegyûjtésében. A segítségnyújtás, a 2. bekezdésben meghatározott követelmények alapján, a belsõ jog feltételei és eljárásai szerint történik.
2. Mindegyik Szerzõdõ Fél segítséget nyújt legalább azon bûncselekményekkel kapcsolatban, melyekhez hasonló, a belsõ jogban szabályozott bûncselekmény esetén a forgalomra vonatkozó adatokat is valós idõben össze lehet gyûjteni.

34. Cikk

A tartalomra vonatkozó adatok kifürkészésére vonatkozó jogsegély

A Felek, megállapodásaik és belsõ jogi szabályozásuk által lehetõvé tett mértékben, kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a számítástechnikai rendszer útján továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatok valós idejû összegyûjtésében és rögzítésében.

III. Cím

A 24/7 hálózat

35. Cikk

A 24/7 hálózat

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél kijelöl egy éjjel-nappal, a hét minden napján elérhetõ kapcsolattartási pontot, annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a számítástechnikai adatokkal és rendszerrel összefüggõ bûncselekményekre vonatkozó nyomozásokkal, vagy a bûncselekményekre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyûjtésével kapcsolatos azonnali segítségnyújtást. Ez a segítségnyújtás felöleli a következõ intézkedések megkönnyítését, vagy, ha azt a belsõ jog és a gyakorlat lehetõvé teszi, közvetlen foganatosítását:

1. technikai tanácsok átadása;
2. adatok megõrzése a 29. és 30. Cikk szerint;
3. bizonyítékok összegyûjtése, jogi jellegû információk átadása és a gyanúsítottak tartózkodási helyének meghatározása.

2.

1. A Fél kapcsolattartási pontja számára biztosítani kell azokat az eszközöket, hogy késedelem nélkül tarthassa a kapcsolatot a másik Fél kapcsolattartási pontjával.
2. Ha a Fél által kijelölt kapcsolattartási pont független a Félnek a nemzetközi jogsegélyért vagy a kiadatásért felelõs hatóságától vagy hatóságaitól, akkor a kapcsolattartási pont képes kell, hogy legyen arra, hogy késedelem nélkül mûködjön együtt ezekkel a hatóságokkal.

3. A hálózat mûködtetésének megkönnyítése érdekében mindegyik Szerzõdõ Fél biztosítja a megfelelõen képzett és felszerelt személyzetet.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. Cikk

Aláírás és hatályba lépés

1. Jelen Egyezmény az Európa Tanács tagállamai valamint az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamok részére áll nyitva aláírásra.
2. A jelen Egyezményt megerõsíteni, elfogadni vagy jóváhagyni lehet. A megerõsítõ, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács Fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. Jelen Egyezmény hatályba lépésének napja az azon idõpontot követõ három hónapos idõszak lejárta utáni naptári hónap elsõ napja, amikor öt Állam, közülük legalább három az Európa Tanács tagja, egyetértését fejezte ki azzal, hogy ez az Egyezmény az 1. és 2. bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek megfelelõen kötelezõ legyen számára.
4. Mindazon aláíró Államok vonatkozásában, akik egyetértésükkel ezt követõen ismerik el kötelezõnek magukkal szemben az Egyezményt, az Egyezmény 1. és 2. bekezdésében foglaltaknak megfelelõ, a kötelezõ erõvel való egyetértés kinyilvánításától eltelt három hónapos idõszakot követõ naptári hónap elsõ napján lép hatályba az Egyezmény.

37. Cikk

Csatlakozás az Egyezményhez

1. Jelen Egyezmény hatályba lépését követõen az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, az Egyezmény Szerzõdõ Államaival folytatott konzultáció és a Szerzõdõ Államok képviselõi egyhangú határozata alapján csatlakozásra kérhet fel minden olyan Államot, mely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem vett részt az Egyezmény kidolgozásában. A döntést az Európa Tanács Alapszabályának 20. d) Cikke alapján hozott többségi határozat, és a Miniszteri Bizottságban képviseletre jogosult Szerzõdõ Államok képviselõi egyhangú határozata alapján kell meghozni.
2. Az Egyezményhez az 1. bekezdés alapján csatlakozó Államok vonatkozásában az Egyezmény a csatlakozási okmánynak az Európa Tanács Fõtitkáránál történt letétbe helyezés idõpontjától eltelt három hónapos idõszakot követõ naptári hónap elsõ napján lép hatályba.

38. Cikk

Területi alkalmazás

1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával minden Állam megnevezheti azt a területet vagy területeket, ahol a jelen Egyezményt alkalmazni fogják.
2. Mindegyik Állam bármely késõbbi idõpontban az Európa Tanács Fõtitkárához intézett nyilatkozatában kiterjesztheti a jelen Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott más területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény a nyilatkozatnak a Fõtitkár általi kézhezvételét követõ három hónapos idõtartam lejártát követõ naptári hónap elsõ napján lép hatályba.
3. Az 1. és 2. bekezdés alapján a nyilatkozatban meghatározott terület vonatkozásában tett bármely nyilatkozatot a Fõtitkárhoz címzett értesítéssel vissza lehet vonni. A visszavonás a Fõtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követõ három hónapos idõtartam lejártát követõ naptári hónap elsõ napján lép hatályba.

39. Cikk

Az Egyezmény hatása

1. Jelen Egyezmény kiegészíti a Felek között fennálló kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat, illetve szerzõdéseket, ideértve a következõ egyezményeket is:

• a Strasbourgban, 1957. december 13-án kelt, Európai kiadatási egyezményt [ESZS N 24]
• a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a Kölcsönös Bûnügyi Jogsegélyrõl szóló európai egyezményt [ESZS N 30]
• a Strasbourgban, 1978. március 17-én kelt, a Kölcsönös Bûnügyi Jogsegélyrõl szóló európai egyezmény Kiegészítõ jegyzõkönyvét [ESZS N 99]

2. Ha két vagy több Fél a jelen Egyezmény által szabályozott kérdésekre vonatkozóan korábban már kötött egymással szerzõdést vagy megállapodást, vagy más módon rendezték kapcsolataikat ezen tárgykör vonatkozásában, vagy a késõbbiekben teszik ezt meg, akkor lehetõségük van arra is, hogy a jelen Egyezmény helyett az említett szerzõdést vagy megállapodást alkalmazzák, illetõleg a kapcsolatuk szabályai szerint járjanak el. Ha a Felek az Egyezmény rendelkezéseitõl eltérõen alakították ki a jelen Egyezmény által szabályozott kérdéseket érintõ kapcsolataikat, akkor biztosítaniuk kell, hogy a kapcsolatuk összeegyeztethetõ legyen az Egyezmény alapelveivel és céljaival.

3. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érinti a Fél egyéb jogait, kötelezettségeit, korlátozásait, felelõsségét.

40. Cikk

Nyilatkozatok

Az Egyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa Tanács Fõtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában kijelentheti, hogy biztosítja magának azt a lehetõséget, hogy a 2. és 3. Cikkben, a 6. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában, a 7. Cikkben, a 9. Cikk 3. bekezdésében, valamint a 27. Cikk 9. bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételeken túl egy vagy több további feltételt követeljen meg az adott esetben.

41. Cikk

Szövetségi záradék

1. A Szövetségi Állam fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a jelen Egyezmény II. Részében meghatározott kötelezettségeket olyan mértékben tartja tiszteletben, amennyiben azok összeegyeztethetõk a központi kormányzat és a tagállamok, vagy más hasonló területi egységek viszonyát meghatározó alapvetõ elvekkel, feltéve, hogy biztosított a Szövetségi Állam együttmûködése a III. Részben meghatározottak szerint.
2. Ha a Szövetségi Állam az 1. bekezdés alapján fenntartást tesz, a fenntartás rendelkezéseit nem fogalmazhatja meg akként, hogy azzal kizárja vagy jelentõsen korlátozza a II. Részben meghatározottak alapján fennálló kötelezettségeit. A Szövetségi Államnak széleskörû és hatékony eszközöket kell biztosítania annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a II. Részben meghatározott intézkedések megtételét.
3. Az Egyezmény azon rendelkezéseit illetõen, melyek alkalmazása az egyes tagállamok vagy más hasonló területi egységek törvényalkotási jogkörébe tartozik, melyek a szövetségi alkotmányos rendszer alapján nem kötelesek jogalkotási intézkedéseket hozni, a szövetségi kormányzat támogató véleményét kifejezve megismerteti a tagállamok illetékes hatóságait az említett rendelkezésekkel, ösztönözve õket azok alkalmazását lehetõvé tevõ intézkedések elfogadására.

42. Cikk

Fenntartások

Az Egyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa Tanács Fõtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában a 4. Cikk 2. bekezdésében, a 6. Cikk 3. bekezdésében, a 9. Cikk 4. bekezdésében, a 10. Cikk 3. bekezdésében, a 11. Cikk 3. bekezdésében, a 14. Cikk 3. bekezdésében, a 22. Cikk 2. bekezdésében, a 29. Cikk 4. bekezdésében, valamint a 41. Cikk 1. bekezdésében meghatározott fenntartásokat teheti. Más fenntartást nem lehet tenni.

43. Cikk

Fenntartások hatálya és visszavonása

1. A Fél jogosult a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett fenntartás részleges vagy teljes visszavonására az Európa Tanács Fõtitkárához intézett nyilatkozat útján. A visszavonás a Fõtitkárhoz eljuttatott nyilatkozat kézhezvétele idõpontjában lép hatályba. Ha a nyilatkozat meghatározza, hogy a fenntartás visszavonása egy meghatározott idõpontban lép hatályba, és ez a Fõtitkár által történt kézhezvételt követõ idõpont, akkor a visszavonás a meghatározott késõbbi idõpontban lép hatályba.
2. A Fél a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett fenntartását, amint a körülmények lehetõvé teszik, részben vagy egészben visszavonja.
3. Az Európa Tanács Fõtitkára rendszeresen tájékoztatást kérhet a 42. Cikkben foglaltaknak megfelelõen egy vagy több fenntartást tett Féltõl a fenntartás vagy fenntartások visszavonásának lehetséges esélyeirõl.

44. Cikk

Módosítások

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél indítványozhatja a jelen Egyezmény módosítását; az Európa Tanács Fõtitkára valamennyi módosító indítványról értesíti az Európa Tanács tagállamait, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott, vagy a 37. Cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelõen a csatlakozásra meghívott Államot.
2. Minden módosítási indítványt közölni kell a Büntetõjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottsággal (CDPC) is, mely az indítványozott módosítással kapcsolatos véleményét közli a Miniszteri Bizottsággal.
3. A Miniszteri Bizottság megvizsgálja a módosító indítványt és a CDPC által elõterjesztett véleményt, majd a nem tag szerzõdõ államokkal folytatott konzultációt követõen elfogadhatja a módosítást.
4. A Miniszteri Bizottság által a jelen Cikk 3. bekezdésében foglaltaknak megfelelõen elfogadott valamennyi módosítás szövegét az elfogadás érdekében meg kell küldeni a Feleknek.
5. A jelen Cikk 3. bekezdésében foglaltaknak megfelelõen elfogadott valamennyi módosítás az azt követõ harmincadik napon lép hatályba, hogy mindegyik Szerzõdõ Fél értesítette a Fõtitkárt a módosítás elfogadásáról.

45. Cikk

A viták rendezése

1. A Büntetõjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC) tájékoztatni kell a jelen Egyezmény alkalmazásáról és értelmezésérõl.
2. A Felek között a jelen Egyezmény alkalmazása és értelmezése tekintetében felmerülõ bármely vita esetében a Felek a vitás kérdéseket tárgyalások vagy a választásuk szerinti bármely más békés eszközök útján törekednek elrendezni, ideértve az érintett Felek közötti közös megállapodás értelmében a vitának a Büntetõjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottság elé vagy a vitában érintett Felekre kötelezõ döntést hozó választott bíróság elé, illetõleg a Nemzetközi Bíróság elé terjesztését is.

46. Cikk

Egyeztetés a Felek között

1. A Felek szükség szerint rendszeresen egyeztetnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék:

1. a jelen Egyezmény tényleges alkalmazását és megvalósítását, ide értve a tárgykörrel kapcsolatban felmerült problémák azonosítását, valamint az Egyezményhez fûzött fenntartások és nyilatkozatok hatásának vizsgálatát;
2. az elektronikus formában megjelenõ bizonyítékok összegyûjtése és a számítástechnikai bûnözés területén felmerült jelentõs jogi, politikai és technikai fejleményekre vonatkozó információk cseréjét;
3. az Egyezmény módosítása vagy kiegészítése lehetõségének megvizsgálását.

2. A Büntetõjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC) rendszeresen tájékoztatni kell az 1. bekezdésben meghatározott egyeztetések eredményérõl.

3. A CDPC szükség szerint elõsegíti az 1. bekezdésben meghatározott egyeztetést, és a szükséges intézkedések meghozatalával segítséget nyújt az Egyezményt módosítani vagy kiegészíteni kívánó Feleknek.

4. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során felmerült költségeket megegyezés szerint a Felek viselik, kivéve, ha azokat az Európa Tanács átvállalja.

5. Az Európa Tanács Titkársága segítséget nyújt a Feleknek a jelen Cikkbõl származó jogkörök gyakorlásában.

47. Cikk

Felmondás

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél az Európa Tanács Fõtitkárához intézett értesítéssel felmondhatja a jelen Egyezményt.
2. A felmondás a Fõtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követõ három hónapos idõtartam lejártát követõ naptári hónap elsõ napján lép hatályba.

48. Cikk

Értesítések

Az Európa Tanács Fõtitkára értesíti a jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott vagy a csatlakozásra meghívott Államot:

1. az Egyezmény minden aláírásáról;
2. minden megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésérõl;
3. a jelen Egyezmény 36. és 37. Cikkeivel összhangban történt minden hatálybalépésrõl;
4. a 40. Cikk alapján tett minden nyilatkozatról vagy a 42. Cikk alapján tett minden fenntartásról;
5. a jelen Egyezménnyel kapcsolatos minden értesítésrõl, nyilatkozatról vagy más okmányról.

Fentiek hiteléül az erre kellõképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.

Készült ….., 2001. …….-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Fõtitkára hiteles másolatot küld az Európa Tanács valamennyi tagállamának, jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamoknak, valamint valamennyi az Egyezményhez történõ a csatlakozásra meghívott Államnak.