Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH) a 2003-ban elfogadott egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény (2003. évi CXXV. törvény) hozta létre. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kormány irányítása és az esélyegyenlőségi miniszter felügyelete alatt, országos hatáskörű államigazgatási szervként működik. A törvény taxatíve felsorolja a legismertebb diszkriminációhoz vezető tulajdonságokat – származás, fogyatékosság, vallási vagy világnézeti meggyőződés -, emellett azonban olyan esetek is a törvény hatálya alá tartoznak, amikor valakit azért ér hátrányos megkülönböztetés, mert kisgyermeket nevel, vagy 50 év feletti, vagy mert valamely kisebbséghez tartozik. A sértett bármilyen úton – levélben, személyesen, esetleg telefonon – felkeresheti a hivatalt. A hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a sértett kérelmére vagy hivatalból indíthat eljárást, jogsérelem esetén 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
Dr. Demeter Juditot, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökét kérdeztük a hatóság munkájáról, a legjellemzőbb panaszokról, tapasztalatokról, tendenciákról, emlékezetes ügyekről .
Az esélyegyenlőségről szóló törvény (2003. évi CXXV. tv.) húsz olyan tulajdonságot sorol fel, melyek megalapozhatják a diszkriminációt. Melyek azok tulajdonságok amelyekkel leggyakrabban az EBH-hoz fordulnak? Az esetek hány százalékában kerül bíróság elé az ügy?
Védett tulajdonságok szerinti bontásban elmondható, hogy a legtöbbször az életkor, a nem/anyaság, fogyatékosság és az etnikai kisebbséghez tartozás alapján tett hátrányos megkülönböztetés miatt fordulnak hozzánk a panaszosok. A 2009-es évben javult a jogsértést megállapító határozatok aránya az összes beérkező panaszhoz viszonyítva, 48 elmarasztaló határozatot hoztunk. Az előző évekhez hasonlóan a legmagasabb arányban a foglalkoztatás területét érintette a panaszok többsége, közel 60%.
Bírósági felülvizsgálatot leginkább a jogsértést megállapító határozatainkkal szemben kezdeménynek az ügyfelek, a tavalyi évben összesen 46 ügy volt a bíróság előtt folyamatban, két ügyet kivéve a bíróság helybenhagyta a hatóság határozatait.
Az EBH létrejötte óta hogyan változott az ügyszám, ma hányan fordulnak évente a hatósághoz, mik a legjellemzőbb panaszok, esetleg vannak emlékezetes ügyek, tapasztalatok, tendenciák?
2005-ös megalakulásunk óta az ügyek száma folyamatosan nő, miként az érdemben elbírálható és a megalapozott panaszok száma is. Nagyságrendileg 1000-1100 panasz érkezett az utóbbi években, melynek körülbelül egyharmada olyan ügy, amely valóban a hatóság hatáskörébe tartozik. A jogsértést megállapító határozatok aránya a 2009-es évben 14 % volt az érdemben vizsgált panaszokon belül. Legtöbb esetben közvetlen hátrányos megkülönböztetést állapítottunk meg, de nőtt a zaklatásos ügyek száma is. Védett tulajdonságok szerint legtöbbször azok a panaszok bizonyultak megalapozottnak, amelyekben a sérelmet szenvedett fél életkorára, nemére, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozására, fogyatékosságára vagy ún. más véleményére hivatkozott.
A 2009-es évben jelentős változást tapasztalhattunk az elutasító határozattal zárult ügyeknek az összes hatósági ügyhöz viszonyított arányában. A 2008-as évhez képest 20 %-al csökkent az elutasító határozatok aránya, a 2009-es évben már csak a kérelmek 40%-át kellett érdemi vizsgálat mellett elutasítani. Az elutasító határozattal zárult ügyek számának csökkenése feltehetőleg a társadalom jogtudatosságának növekedéséből is adódik.
Az egyezség létrehozásának ellenérdekű felek közötti megkísérlése a megváltozott eljárási szabályok alapján 2009. október 1. napjától a közigazgatási szervek kötelezettsége. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság számára ez azonban nem csupán kötelezettség, hanem fontos lehetőség is arra, hogy a felek belátásán, egymás megértésén alapuló hosszabb távra szóló megoldásokat találjunk a konfliktusok rendezésére. A hatóság 2009-ben 18 esetben hagyta jóvá határozatával a felek között kölcsönösen kialakításra került egyezséget. Ez a szám 2005-ben 9, 2006-ban 13, 2007-ben 3, míg a 2008-as évben 23 volt.
A 2009. évben jóváhagyott egyezségek számszerűleg ugyan elmaradnak a 2008. év hasonló adataitól, azonban, ha az arányokat tekintjük (5%) árnyaltabb képet kapunk. A hatóság előtt eljárást kezdeményező, illetve eljárás alá vont felek nagyobb arányban éltek a tavalyi évben a kölcsönös kompromisszum adta lehetőséggel. Ez különösen azért örvendetes, mert az egyezségek megszövegezését, tartalmi elemeinek kialakítását a felek fokozott együttműködésén alapuló kölcsönös párbeszéd előzi meg.
A hatóság megalapítását követő kezdeti években a közérdekű igényérvényesítés keretében induló eljárások nem voltak jellemzőek, ám ezen állapotban az utóbbi években észrevehető változás következett be. A 2008-as év folyamán ugyanis már 15, 2009-ben pedig 19 ilyen eljárás is indult, és ez a tendencia a 2010-es évben is folytatódott. A vizsgált időszakban 7 jogsértést megállapító határozatot, 3 elutasító határozatot, 3 egyezséget, valamint négy megszüntető végzést eredményezett közérdekű igényérvényesítés.
Megalapozhatja az EBH hivatalból kezdeményezett eljárását, ha valamelyik párt nyilvános rendezvényein rendszeresen megsérti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben megjelölt tulajdonságokat? Ilyen esetekben kezdeményezheti az EBH az ügyészségnél a törvényellenes működés miatt párt felfüggesztését?
Hivatalból csak rendkívül szűk körben indíthatunk eljárást (Magyar Állammal, helyi önkormányzatokkal, annak szerveivel, a hatósági jogkört gyakorló szervezetekkel és a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervekkel szemben). A pártokkal szemben kizárólag kérelemre vagy közérdekű igényérvényesítés alapján járhatunk el. A kérdés egyelőre csak elméleti, hiszen 5 éves fennállásunk alatt még nem indult eljárás párttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt. Egy nyilvános pártrendezvényen elhangzott beszéd kapcsán vizsgálatunk arra irányulna, hogy a kijelentés az érintett, a védett tulajdonságuk által konkrétan körülhatárolható, beazonosítható csoport esetében alkalmas volt-e arra, hogy az emberi méltóságot sértő támadó illetve ellenséges környezetet alakítson ki, vagyis a sérelmezett megnyilvánulás megvalósította-e a zaklatás tényállását. Az Alkotmánybíróságnak a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozásával kapcsolatos döntéseire is figyelemmel fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának az emberi méltósághoz való joggal szemben akkor kell meghajolnia, ha a sérelmezett vélemény nem általánosságban véve, hanem az érintetteket körülhatárolható körben okoz jogsérelmet, és alapjogok ütközésére tekintettel a korlátozásnak a cél elérésére alkalmasnak és azzal arányosnak kell lennie.
Az EBH 2009. évi jelentésében olvasható, hogy 2009. áprilisától a TÁMOP 5.5.5. projekt keretében 46 hónapig tartó antidiszkriminációs programot indított el, melynek keretében 2009. szeptemberétől minden megyeszékhelyen ügyfélszolgálatot szervezett, 2010-ben széleskörű képzési programot indít, ifjúsági antidiszkriminációs akciókat tervez. Milyen sikere van a programnak, és elsősorban mely társadalmi réteget szeretnének megszólítani? Az egyenlő bánásmód referensek hogyan tudnak segíteni a hozzájuk fordulókon, mennyire közismert ez a hálózat?
A hatóság a konkrét jogsértések hatékony orvoslásán túl részt vállal a széleskörű társadalmi szemléletformálásban, amely során a társadalom jogtudatossága, társadalmi érzékenysége, anti-diszkriminációs és általános emberi jogi kultúrája növelhető. Ehhez a szervezet humán kapacitásainak sokféle fejlesztését kellett megvalósítanunk, többek között 2009 szeptemberétől országosan, a megyei Esélyek Házaiban heti rendszerességgel elérhetővé tettük a szervezet ügyfélfogadását 19 új helyszíni ügyfélszolgálat kiépítésével. A megyei Esélyek Házaiban kialakított ügyfélszolgálatok révén földrajzilag is közelebb kerülhetünk a diszkrimináció áldozataihoz, jogász kollégáink a panaszok közül ki tudják szűrni azokat, amelyek valóban az EBH hatáskörébe tartoznak, illetve segítenek abban is, hogy milyen más jogérvényesítési lehetőségek állnak az ügyfelek rendelkezéseire. Az ebh referensek havonta egyszer egy kistérségi települést is felkeresnek, hogy elérhessék azokat a panaszosokat is, akik számára a megyeszékhelyek felkeresése is gondot okozhat.
A Hatóság a felnőttképzésben akkreditált szervezetté kíván válni, így magas színvonalú, gyakorlatorientált képzésekkel járulhatunk hozzá mind a potenciális sértettek és egyenlő bánásmódot megsértők szemléletformálásához, mind pedig ahhoz, hogy az érdekérvényesítésben érintett szervezetek jogilag megalapozott beadványokat készíthessenek el. Olyan speciális képzési programot készítünk, amely elősegíti a hátrányos megkülönböztetéssel és a társadalmi előítéletekkel leginkább érintett, védett tulajdonsággal rendelkező társadalmi, és az őket képviselő társadalmi- és civil jogvédő szervezetek jogérvényesítő képességének javulását, valamint a társhatóságok, a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek és a közigazgatásban dolgozók előítélet-mentes, jogtudatos és aktív hozzáállásának kialakulását.
Mivel a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben nagy jelentősége van az érintettek egymás iránti, és a társadalomnak a megkülönböztetettek iránti szolidaritásának, cselekvőkészségének, ezért a projekt célcsoportja rendkívül széles. Ifjúsági antidiszkriminációs akciónk keretében középiskolai novellapályázatot és általános iskolai gyermek képzőművészeti pályázatot írunk ki.
A társadalmi szemléletformálás leghatékonyabb eszköze a fentieken túl a hatékony kommunikáció. Ennek érdekében kommunikációs szakértő segítségét vesszük igénybe és növeljük média megjelenéseinket.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) az elmúlt napokban hárommilliós bírsággal marasztalta el a Strabag Zrt-t az egyenlő bánásmódról szóló törvény megsértéséért. A határozat indoklása szerint, S. Zs., a cég volt jogi előadója a „női nemhez tartozása miatt” szenvedett hátrányos megkülönböztetést. Jogász körökben már precedens értékű határozatról beszélnek, hiszen országunkban, ekkora multi céggel szembeni elmarasztalásra tudomásunk szerint, példa még nem nagyon fordult elő. A Strabag Zrt. megfellebbezte a határozatot, az ügy a bíróságon folytatódik. (Forrás: SafeAccount) Tekintettel arra, hogy a munkáltatónak jelentős anyagi veszteséget okozna (akár a közbeszerzési eljárásokból is kizárhatják) a per elvesztése, nem próbált peren kívül megegyezni a sértettel? Milyen jogilag alátámasztott bizonyítékokat tud a bíróság elé tárni ebben az ügyben az EBH?
Arról nincs tudomásunk, hogy az eljárás keretein kívül történtek-e lépések bármely fél részéről a jogvita megállapodással történő rendezésére, viszont a hatóság előtt tartott tárgyaláson a panaszos úgy nyilatkozott, hogy nem kíván egyezkedni, a hatóság érdemi döntését kérte. Az egyezségkötés természetesen csak egy lehetőség, erről mi tájékoztattuk a feleket. A jelen bírósági szakaszban már nincs lehetőség egyezségkötésre.
A bíróság előtti eljárásban a határozatunk megalapozottsága mellett fogunk érvelni, az azt alátámasztó bizonyítékokat még a hatósági eljárás során szereztük be. Elsősorban a bértábla és a bérbesorolás rendszere az, amely alátámasztja azt, hogy a Strabag Zrt és a CLS Kft. megsértette az egyenlő értékű munkáért egyenlő bért követelményét.
Dr. Demeter Judi életrajza:
Személyes adatok:
Név: Dr. Demeter Judit
Telefonszám: 06-1-336-7843
Fax szám: 06-1-336-7445
E-mail cím: judit.demeter@ebh.gov.hu
Tanulmányok:
1976-1981 – ELTE Állam-és Jogtud.Kar – jogász képesítés
1986 – Jogi szakvizsga – jogtanácsos képesítés
Szakmai tapasztalatok:
1990 – 1994 – Országgyűlés Hivatala – Önkormányzati és közigazgatási szakértő
1994 – 1996 – Igazságügyi Minisztérium – Parlamenti és társadalmi Kapcsolatok főoszt.vez.
1996 – 1998 – Miniszterelnöki Hivatal – Tárcanélküli miniszter hivatalának vezetője
1998 – 2002 – Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal – főtanácsadó
2002 -2005 – Igazságügyi Minisztérium – Kabinetfőnök, társadalmi és parlamenti kapcsolatokért felelős főcsoportfőnök
2005. február 1-től – Egyenlő Bánásmód Hatóság – elnök
Publikációk:
- Közigazgatási és önkormányzati igazgatási tárgyú cikkek, tanulmányok a TÖOSZ lapjában – 1990-94.
- A választójog gyakorlásának néhány feltétele a fogyatékos emberek esetében – 1996.
- Jogi szakvizsga tematika – 1997.
- Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény – az Egyenlő Bánásmód Hatóság által lefolytatott eljárások tükrében – 2006.
Kiegészítő információk:
1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztje kitüntetésben részesült.
A Jogi Szakvizsga Bizottság tagja.
