Beszélgetõpartnerünk Dr. Polyák Gábor, a pécsi jogi kar Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszékének oktatója, akit az idén ötödik alkalommal megrendezett Infokommunikációs Szakmai Nap szervezése kapcsán kerestünk meg. Külön kiemeli a rendezvényt, hogy az egyébként nem túl ismert digitális televíziózás médiapolitikai és jogi vonatkozású kérdéseit taglalja majd idén.
– Az idei témaválasztást mi indokolta? Milyen elõadókat sikerült megnyerni a konferenciára?
A téma csak nálunk számít majdnem ismeretlennek, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már nem csak beszélnek róla, hanem a közönség egyre nagyobb aránya fér hozzá digitális mûsorokhoz. Egyébként nem csak mi (az egyetemen) foglalkozunk mostanában a digitális televíziózással. Néhány hete készült az Informatikai- és Hírközlési Minisztériumban egy kormányhatározat-tervezet a földfelszíni digitális televíziózás bevezetésével kapcsolatban, amely alapján egy szakmai vita látszik kibontakozni. Elõkészítõ munka folyik emellett az Országos Rádió- és Televízió Testület keretein belül is. A téma aktualitását igazolja az is, hogy az Európai Unió intézményei is folyamatosan vizsgálják a kapcsolódó kérdéseket. Az Európai Bizottság éppen az elmúlt év végén bocsátott ki egy közleményt a digitális televíziózás európai helyzetérõl. Erre elsõsorban azért került sor, mert az információs társadalom megvalósítását segítõ eEurope 2005 akcióprogram elõírta a tagállamok számára, hogy 2003 végéig küldjék meg a Bizottság részére a digitális televíziózással kapcsolatos terveiket, elképzeléseiket.
A digitális televíziózás egyébként gyakorlatilag a mûsorjelek digitalizált formában történõ terjesztését jelenti, akár földfelszíni mûsorszórás, akár mûholdas, akár kábeles terjesztés esetén. A technológia-váltás a közönség részére a jelenleginél sokkal több mûsort tesz elérhetõvé, elvileg jobb minõségben, és számos interaktív lehetõséggel kiegészítve. Ugyanakkor a digitális átállás folyamata kormányzati döntéseket feltételez. Ilyen döntésekre leginkább a földfelszíni mûsorszórással kapcsolatban van szükség, mert ez például a frekvencia-felhasználás jelentõs változásával jár. A külföldi példák azt mutatják, hogy az átállás egy elõre meghatározott stratégia mentén történik. Ebben a stratégiában persze nem csak a földfelszíni mûsorszórás kérdéseivel kell foglalkozni, hanem tisztázni kell például a kábeles elosztás pozícióját is. Végsõ soron a kormányzati döntések feladata az, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek között a médiapiac szereplõi kidolgozhatják a sikeres átállás üzleti modelljeit. Természetesen figyelemmel kell lenni a fogyasztói érdekekre is, mert az átállás például a szükséges vevõkészülékek beszerzésével jelentõs terheket ró a közönségre is.
A digitális átállás egyúttal a szabályozási környezet átalakítását is szükségessé teszi. Ennek során figyelembe kell venni a médiajogi és a távközlési jogi szabályanyagot, de az átfogó felülvizsgálatnak ki kell terjednie az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokra és akár a szerzõi jogra is.
A konferencián mind a médiapolitikai, mind a szabályozási kérdésekre szeretnénk kitérni, és azt hiszem, ehhez sikerült nagyon jó elõadókat felkérnünk. A konferenciát Gálik Mihály elõadása nyitja, aki igen jelentõs szakmai (elméleti és gyakorlati) tapasztalatai alapján arra a kérdésre keres válaszokat, hogy kinek és miért érdeke az átállás. Nagyon izgalmasnak ígérkezik az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen minden érintett állami szerv képviselõje kifejtheti az álláspontját a témával kapcsolatban. A beszélgetésben részt vesz az Informatikai- és Hírközlési Minisztérium, a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület, a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egy-egy jeles képviselõje. A konferencia második blokkja a szabályozási kérdéseket vizsgálja. Nagy Krisztina, az ORTT munkatársa a hazai médiaszabályozás hiányosságairól, S. Szabó Péter ügyvéd úr az európai szabályozási megoldásokról, Tóth András, a GVH munkatársa (hiánypótló jelleggel) pedig a felmerülõ versenyjogi kérdésekrõl tart elõadást. A harmadik blokk a földfelszíni digitális televíziózás sajátos kérdéseit vizsgálja. Kissné Akli Mária, az NHH munkatársa a frekvenciagazdálkodási kérdésekrõl, Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária Rt. vezérigazgató-helyettese pedig az egyéb sajátosságokról tart elõadást.
– Kérem beszéljen egy kicsit a Szakmai Nap történetérõl. Milyen más témákban szervezték meg a megelõzõ 4 évben, és mekkora ismertségre tett szert a rendezvény?
Öt éve folyamatosan megszervezzük a konferenciát, amelyet egyébként annak idején Szilágyi Károly, a Jogi Fórum jelenlegi fõszerkesztõje hívott életre. A korábbi konferenciák többek között az elektronikus aláírásról, a távközlési jog egyes kérdéseirõl, valamint az adatvédelemrõl szóltak. Nehéz helyzetben van a pécsi konferencia-szervezõ, mert az elõadók mellett a hallgatóságot is rá kell bírni arra, hogy részt vegyen egy „vidéki” konferencián. Annak ellenére, hogy a témákban érintett szakemberek többsége természetesen nem Pécsen tevékenykedik, az elmúlt években mindig sikerült valódi szakmai fórumot létrehozni. Nagy siker számomra, hogy már olyan „törzsvendégeink” is vannak, akik évek óta minden alkalommal részt vesznek a rendezvényen. Természetesen nagyon számítunk az egyetemi hallgatók részvételére is.
Meg kell köszönnünk a pécsi jogi karnak, hogy öt éve biztosítja a konferencia színvonalas lebonyolításának feltételeit, és egyébként is elkötelezett az infokommunikációs jog hazai kutatásában. Állandó támogatónk, a Jogi Fórum mellett ebben az évben támogatást kapunk a Gazdasági Versenyhivataltól és az Antenna Hungária Rt.-tõl, és további egyeztetések folynak az NHH-val és az ORTT-vel. Köszönjük a támogatásokat.
– Hol lehet jelentkezni, és hol fogják lebonyolítani a konferenciát?
Az érdeklõdõk a http://iszn.ajk.pte.hu oldalon regisztrálhatják magukat. Jelentkezni és érdeklõdni lehet az emese@ajk.pte.hu e-mail címen, valamint a 0672-501599-3173 telefonszámon. A konferencián a részvétel ingyenes. Ebben az évben a helyszín a PTE felújított Rákóczi úti Díszterme (Rákóczi út 80.). A konferencia 10 órakor kezdõdik, és körülbelül délután 6-ig tart.
– Önnek a közelmúltban a KJK-Kerszöv gondozásában megjelent egy könyve társszerzõségben, Dósa Imrével, Informatikai jogi kézikönyv címmel. Kérem, mondjon errõl néhány szót, kiknek ajánlaná elsõsorban?
A könyv átfogó elemzést kíván adni az informatikai jog hazai helyzetérõl. Az átfogó jelleg jelenti egyrészt a feldolgozott témák széles skáláját, másrészt azt, hogy az egyes témákat jogágakon átnyúlva vizsgáljuk. Az informatikai jog körében vizsgáljuk az önszabályozás eredményeit is. A gyakorlati felhasználhatóság és a kritikus elemzés szándékával tekintettük át az adatvédelmi jogi, informatikai biztonsági, szerzõi jogi kérdéseket, a hálózati szolgáltatóknak a különbözõ jogszabályok alapján meghatározható jogállását, a domain szabályozási kérdéseit, az elektronikus aláírás és iratkezelés szabályozását, az elektronikus fizetési eszközök szabályozását, az elektronikus kereskedelem sajátos szabályozási kérdéseit, valamint az elektronikus közigazgatás hatályos jogi környezetét. Törekedtünk arra, hogy a könyv valóban napra kész legyen, de az általunk még javaslatként tárgyalt anyagokból idõközben elfogadott törvények lettek, és a leadási határidõ miatt például nem tudtuk megvárni az új elektronikus hírközlési törvény végsõ tervezetét. Nagy kihívás egy ilyen gyorsan változó szabályanyag tudományos igényû feldolgozása. Remélem, a könyvet hasznosítani tudják a gyakorlati szakemberek, és emellett az oktatásban is felhasználható. Ha engem kérdez, mindenkinek ajánlom.
– Röviddel ezelõtt megalakult a pécsi jogi kar keretei közt az Informatikai- és Kommunikációs Jogi Kutatóintézet. Milyen célkitûzéssel alakult az intézet? Milyen kutatói gárdát takar az Intézet?
Ahogy már mondtam, a pécsi jogi kar hosszú évek óta elkötelezett az infokommunikációs jog oktatása és kutatása iránt, és határozattan állíthatom, hogy e területen élenjáró a hazai jogi karok között. A Kutatóintézet megalapítása egy sok éves fejlõdés eredménye. Közvetlen elõzményként egyrészt az Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszék megalakulását említhetem, amelynek vezetõje Balogh Zsolt György, és amelynek Majtényi László is tagja. Mindenképpen elõzménynek tekinthetõ másrészt a Balogh Zsolt György által létrehozott és irányított jogi informatikai doktori (PhD) program, amely a karra vonzotta és vonzza azokat a fiatal kutatókat, akikre a jövõbeli kutatási tevékenyég is alapozható. Jelenleg 20 hallgatója van ennek az országban egyedülálló programnak. A fiatal kutatók mellett az intézet szakmai színvonalát garantálja az a Szakmai Kollégium, amely az infokommunikációs jogok elméletében vagy gyakorlatában kiemelkedõ eredményeket elért szakemberekbõl áll. E testület tagja jelenleg Balogh Zsolt György (az intézet vezetõje), Boytha Györgyné, Faludi Gábor, Gálik Mihály, Halmai Gábor, Majtényi László, Nagy Zoltán, Sallai Gyula, Torma András. A kutatói névsor egyelõre nem készült el. Az intézet kutatója lehet mindenki, aki eddigi kutatási eredményei alapján a Szakmai Kollégium két tagjától ajánlást kap.
Az intézet mûködésének célja az infokommunikációs jog – azaz az informatikai jog, a hírközlési jog és a médiajog – tudományos igényû, folyamatos feldolgozása, bekapcsolódva a nemzetközi kutatási folyamatokba. Az intézet egyébként már most is több kutatásban, szakértõi tevékenységben érintett. Egyelõre komoly kihívást jelent ennek a jogterületnek a hazai jogi gondolkodásban való kanonizálása is. Az intézet a mûködését konkrét kutatási projektekre, valamint támogatásokra alapozza.
Az intézet biztosítja a szakmai hátterét annak a folyóiratnak, amely Infokommunikáció és Jog címmel várhatóan májustól jelenik meg a Dialóg Campus Kiadónál. A folyóirat az informatikai jog, a médiajog és a távközlési jog állandó, naprakész szakmai fórumaként kíván mûködni. A folyóirat bemutatkozására az április 29-i konferencián kerül sor. Sajnos egyelõre nem készült el az intézet honlapja, de az hamarosan látogatható lesz a http://www.ikjk.hu címen.
