Ez alkalommal Dr. Szûcs Andreával, budapesti ügyvédnõvel beszélgettünk, aki Dr. Makray Ilona ügyvédnõvel közösen azt tûzte ki célul, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamarán belül egy ügyvédnõtagozatot szervez. A kezdeményezésrõl elég keveset lehetett ezidáig tudni, így érdeklõdtünk az ötlet születésérõl, a szervezésrõl, a kitûzött célokról és feladatokról egyaránt.
– Mi adta az ötletet, hogy a BÜK-ön belül létrehozzák ezt a nõi tagozatot? Esetleg külföldi ihletésre kezdték meg a szervezést?
1971 óta vagyok tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Amikor a karon belül még csak 9 % volt a nõk aránya, akkoriban volt egy Nõbizottság elnevezésû szervezet. Tevékenységünk elsõsorban karitatív jellegû volt. Aztán ez szép lassan megszûnt. A konkrét ötletet a 2002 évi kamarai választás adta meg. Ma a karnak körülbelül 40 %-a nõ, mégis a kb. 100 pozícióra, amire választani lehetett összesen kilenc nõt választottak meg, ami megdöbbentõen kevés. Az is furcsa volt, hogy a szavazók fele nõ volt, de amikor két kevésbé ismert ügyvéd közül kellet választani, egy nõi és egy férfi név között, biztos, hogy a nõkét húzták ki. Tovább növelte elhatározásunkat, hogy 2001-ben a saját költségemen részt vettem az elsõ jogásznõi konferencián.
– Mit tapasztalt ezen a konferencián?
Rendkívül nagy létszámban vettek részt a fejlõdõ országokból a jogásznõk. Pl. Mozambikból 60-an voltak, de Indiából, az arab országokból is számosan, a volt szocialista országokból legfeljebb 1-1 fõ vett részt. Mindenki kiváncsiságból és a saját költségén vett részt a rendezvényen. A BÜK nõi tagozata október 4-én alakult. Aznap érkezett MÜK-be az európai Jogásznõ szervezetbõl egy érdeklõdõ levél, hogy van e nálunk hasonló szervezet. Egyébként úgy érzékelem, hogy az utóbbi egy-két évben kezd megalakulni a nemzetközi szervezet.
– Milyen célokat tûztek ki a tagozat számára? Vállalnak majd kifejezetten a nõk érdekvédelmével kapcsolatos feladatokat?
Mi ügyvédek vagyunk és nõk, és mindkét szerepünket komolyan vesszük. Igyekszünk mindkettõt maradéktalanul ellátni. Egymás mellett és semmiképpen sem egymás rovására. A kenyér harcot minden ügyvéd akár férfi, akár nõ megvívja. A nõk épp azért, mert anyák is és feleségek, keményebben mint a férfiak. Pozitív diszkriminációra nem tartunk igényt, elképzelésünk szerint szakmai karitatív és nemzetközi feladatokat látnánk el.
– Hol tartanak jelenleg a szervezésben? Mikorra tervezik az
ügyvédnõtagozat hatásos, érzékelhetõ mûködését?
A szervezés elején vagyunk az érdeklõdés õszinte és lelkes. Reményeink szerint a jövõ évtõl már jól érzékelhetõ lesz tevékenységünk.
– Mi a véleménye arról, hogy míg a szakmában általában, így az ügyvédségben is egyre inkább erõsödik a nõk jelenléte, addig ez a szakmai, kamarai vezetésben alig, vagy szinte egyáltalán nem kimutatható? Szándékukban áll ezen változtatni?
E körben már kifejtettem véleményemet, hiszen 30 éve igyekszem ezen a szemléleten változtatni.A szemléletemet az nem változtatta meg, hogy én magam több mint 20 éve részt veszek a kamari vezetésben, és 2002-ben elnökhelyettessé is választottak. Azt szeretném, ha nem mutatóban volnának ügyvédnõk akik közismertek lesznek, hanem az ügyvédnõk tehetségének és számarányának megfelelõen egyre több.
– A Pesti Ügyvédben szereplõ hírben szó volt arról, hogy csatlakozni kívánnak majd az ügyvédnõk nemzetközi szervezetéhez.
Már csatlakoztunk, és egyben az Európai Ügyvédnõk Szervezete üdvözölte megalakulásunkat.
– Hol és hogyan lehet jelentkezni a tagozatba?
A Pesti Ügyvédben lesznek az ezzel kapcsolatos információk közzétéve, azonban január elõtt már ez nem lehetséges. Megemlíteném még, hogy karácsony elõtt a nõtagozat keretei közt Halász Judittal szervezünk egy karácsonyi programot.
