A 2023-as év végén elfogadott adócsomag legfontosabb változásai, e-pénztárgép, e-nyugta, eÁfa, a külföldön befizetett adó beszámítására vonatkozó szabályok és a sokat emlegetett, nagy horderejű globális minimumadó – ezeket a témákat jártuk körbe Fischer Ádám ügyvéddel. Az adójogi szakértő közérthetően összefoglalta a legalapvetőbb tudnivalókat.
A 2023-as év végével az Országgyűlés elfogadtott egy új, széleskörű módosítást tartalmazó adócsomagot. Jelentősek a változások? Mi volt a jogalkotói szándék?
A magyar adójogi szabályok bő 10 éve a fogyasztási adók irányába terelik a rendszert – több, mint a fele a magyar adóbevételeknek fogyasztási jellegű adó. Ennek vannak mind előnyei, mind hátrányai, amelyek a gazdaságon belül is tisztán látszódnak. Egy biztosan kijelenthető, az ÁFA beszedések érdekében tett lépések mindenképpen fehérítik a gazdaságot. Az utóbbi években sokkal átláthatóbb lett az adórendszer, a gazdaság fehéredik, nehezebb „trükközni”.
Évente két adócsomagot fogad el a parlament: a tavaszit és az őszit. Véleményem szerint az idei évre vonatkozó változások nem jelentősebbek, nem kirívóbbak mint az előző évek módosításai, inkább folytatólagosan követik azokat – talán ez jelölhető meg jogalkotói szándékként. Mindemellett a csomag tartalmaz érdekes és jelentős újdonságokat is.
Én összességében most úgy látom, hogy a globális minimumadón kívül nincs forradalmi változás ebben az adócsomagban. A gazdasági élet változásai nagyon sok definíciós pontosítást igényeltek, ennek igyekezett eleget tenni a jogalkotó. Illetve számos informatikai fejlesztéssekkel kapcsolatos rendelkezést is tartalmaz a csomag – ezek olyan problémákra adnak megoldást, melyek a vállalati élet rendes ügyviteli menetében eddig is felmerültek és új technikai megoldásokat igényeltek.
Online pénztárgép, e-pénztárgép, e-nyugta – tisztázná ezeket a fogalmakat?
Az online pénztárgép egy olyan pénztárgép, amely online kapcsolatban van a NAV központi szerverével, és meghatározott adatokat, meghatározott gyakorisággal küld a pénztárgépről mobil internet kapcsolaton keresztül a NAV központi szerverébe. Ezt úgy kell elképzelni, hogy van egy sim-kártyával ellátott kasszám, ami automatikusan küldi a számlaadatokat az adóhatóság irányába.
Az online pénztárgépeknek – a jogalkotói szándékot igazolva – jelentős gazdaságfehérítő hatásuk van, ami a 2013. évi bevezetésük óta tisztán látszik is a gyakorlatban. Az online pénztárgép bevezetésével gyakorlatilag eltűnt a papír alapú kézi nyugtarendszer. Az online pénztárgépre kötelezettek – minimális kivétellel – kizárólag az online pénztárgéppel állíthatnak ki, bár továbbra is papíralapú nyugtát.
A kasszarendszer átalakításának és digitalizálásának, az e-pénztárgép és az e-nyugta bevezetésének igénye évek óta jogalkotói napirenden volt. A 2023-as őszi adócsomag pedig végre konkrét jogi szabályokat is megfogalmaz ezekre vonatkozóan.
Az új e-pénztárgép (ePG) rendszer lényege, hogy az üzletekben – a jelenlegitől eltérően – már nem csak fizikai, hardveres formában elérhető kasszagépeket lehet használni, hanem szoftveres vagy akár felhő alapú rendszereket is. Az új e-pénztárgép rendszer használatával elektronikus formában is lehet majd nyugtát adni, amelyhez a fogyasztók egy, a NAV által fenntartott speciális alkalmazáson keresztül férhetnek hozzá. Papír alapú másolatot a nyugtáról pedig csak akkor ad az üzlet, ha ezt a vásárló kifejezetten kéri.
Az e-pénztárgéphez tartozó e-nyugta tehát egy informatikai fejlesztést jelent – az e-pénztárgép már nem nyomtat nyugtát fizikai értelemben, hanem egy szoftver/felhő alapú rendszerben bocsátja ki az e-nyugtát. Az e-nyugta tehát nem a kézzel írt nyugtát, hanem a pénztárgépből kijövő nyugtát váltja fel. E-nyugta esetén nem „cetlit” kapunk, hanem a nyugtánkat valamilyen módon feltöltik egy elektronikus felhőalapú számla- illetve nyugta-tárba, ahol elektronikus úton válnak megőrizhetővé a garanciaérvényesítéshez szükséges dokumentumok is.
A 2023. őszi adócsomaggal az ePG rendszer törvényi lába mellett az e-nyugta, illetve az új elektronikus bizonylat részletszabályait is megalkotta a jogalkotó.
Az e-nyugtát a jelenlegi nyuktákhoz képest jóval tágabb adattartalommal kell majd kiállítani, és a számlákhoz hasonlóan a nyugtáknál is lehetővé válik a korrekciós bizonylat kiállítása.
Az új rendszerek gyakorlati bevezetése jelentős technikai és informatikai fejlesztést igényel majd a cégektől.
Mit jelent az eÁFA?
Az elektronikus áfarendszert, vagyis az eÁFA-t a hagyományos űrlap alapú áfabevallás mellé 2024. január 1-jén vezette be rendszerébe az adóhatóság, és azon keresztül február 1. óta webes felületen, vagy akár gép-gép kapcsolaton keresztül is benyújtható az áfabevallás. Ha valaki ugyanarra az időszakra több módon is beadja bevallását, a hatóság az elsőként benyújtottat veszi figyelembe.
Az eÁFA bizonylatalapú bevallás, célja, hogy az áfabevallási folyamatoknál az adóhivatal a számára rendelkezésre álló adatokkal támogassa a vállalkozásokat, és ezzel a hibás áfabevallások arányát csökkentse. A NAV ezzel az új szolgáltatásával nagyban segíti az adókötelezettség gyors és pontos teljesítését.
Az eÁFA tehát egy áfabevallás-tervezetet jelent. Ha van egy online pénztárgépem online számlázó programmal, akkor ez a nyugta és a számla kibocsátásával egyidejűleg, vagyis azonnal az adóhatóság felé továbbítja a nyugta- és számlainformációkat – ez lesz az áfabevallás-tervezet alapja.
Milyen előnyökkel jár az eÁFA a vállalkozások számára?
A NAV az elektronikus áfabevallás lehetőségével az adminisztratív terhek csökkenése mellett az ügyfél igényeket is igyekszik minél szélesebb körben kiszolgálni. Az eÁFA rendszerben – akárcsak a személyi jövedelemadó (szja) bevallásunk esetében – a vállalkozásoknak lehetőségük lesz követni és lekérdezni a működésüket érintő pénzügyi dokumentációt – beleértve a befogadott illetve a kiállított számlákat, vagy egyéb adóhatósági eljárást érintő dokumentumokat. Ahogy a NAV honlapján is olvasható: az eÁFA-rendszer képes lesz kiszolgálni a vállalkozások ügyviteli rendszerének adatigényét.
Az eÁFA bevezetésének fontos célkitűzése volt az automatizáció is – ez nagyobb vállalatoknál már régóta működik, éppen ezért az e-áfabevallás most inkább a kisebb vállalkozásoknak lesz hatalmas segítség. Hangsúlyozandó azonban, hogy az eÁFA-bevallás aktív közreműködést igényel a bevalló részéről – a bevallás-tervezetet nem csak módosítani kell szükség szerint, de jóvá is kell hagyni, a hallgatólagos jóváhagyás nem minősül elfogadásnak úgy, mint az szja esetében. Bizonyos tételeket szükséges is lesz korrigálni és kiegészíteni. A NAV például a külföldi számlákat nem látja, ezeket manuálisan kell a szoftveren keresztül rögzíteni, illetve a hatóság nem fogja tudni megítélni azt sem, hogy egy termék áfá-ját adott esetben valamilyen okból nem vonhatja le a cég. Figyelemmel kell tehát lenni az áfa-levonás feltételeire is.
Az eÁFA-val a NAV sztenderd adókódokat vezetett be. Ezek és az ezeknek megfelelő beszédes adókódok meghatározzák a bizonylat tételeihez kötődő bevallási sorokat. Lényeges előny, hogy azoknak az áfa-alanyoknak, akik a bevallásukat az eÁFA-ban intézik, nem kell M-lapon is adatot szolgáltatniuk.
Az eÁFA-szolgáltatásban elérhető adatok tehát kiegészíthetők és a rendszerbe az adózói döntések is beilleszthetők. A bevallás-tervezet elfogadásával teljesértékű adóbevallássá válik, amit utána az általános szabályok szerint lehet korrigálni, ha utólag veszünk észre hibát.
Ami a határidőket illeti, a havi bevallók 2024. február 20-áig nyújthatták be először bevallásukat az eÁFÁ-ban, a negyedévesek 2024. április 22-éig, az éves bevallók pedig 2025-ben tehetik ezt meg.
A NAV, ahogy eddig is, úgy továbbra is számít a felhasználók észrevételeire, hogy a gyakorlatban felszínre kerülő igények alapján finomítsa az eÁFA szolgáltatásait – lehet és érdemes tehát jelezni nehézségeinket a hatóság felé.
Az igazi kihívást most is – mint minden új rendszer bevezetésénél – az adóhatósággal történtő adekvát kommunikációt elősegítő szoftverfejlesztés jelenti majd. Nem véletlen, hogy a rendszer bevezetését több alkalommal elhalasztották.
Módosulnak a külföldön befizetett adó beszámítására vonatkozó szabályok is.
Igen. A külföldön befizetett adó beszámítására vonatkozó szabályok módosítása az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény 2024. január 1-el való megszűnése miatt vált aktuálissá. (Az USA már a 2022-es év közepén bejelentette, hogy felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött egyezményt.) Az egyezmény megszűnésével az USA kedvezőbb helyzetbe került, hiszen adóztatási jogát már nem korlátozza az egyezmény, mostantól tehát a forrásadós jövedelmeknél (pl. osztalék, jogdíj, kamat, árfolyamnyereség) a jövedelem adóztatására mindkét állam saját jogszabályai alapján lesz jogosult.
A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye alapján külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. osztalék) esetén továbbra is lehetséges lesz a külföldön megfizetett adó beszámítása, a belföldről származó külön adózó jövedelem esetén ugyanakkor nem. Továbbá ezzel összhangban módosulnak az összevonandó adóalapra vonatkozó beszámítási szabályok is, melyek szerint nem lesz figyelembe vehető külföldön megfizetett adóként az az összeg, aminek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, ahol a jövedelemszerzés helye belföld.
Bár nem a 2023-as ősi adócsomag részeként, de 2023. decemberében jelent meg a Magyar Közlönyben a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény. Mit kell tudni a sokat emlegetett globális minimumadóról? Miért volt szükség a bevezetésére?
Ma már az adóilletőség nemzetközi szinten könnyen változtatható, és ennek megfelelően az egyes országok adócsökkentésekkel igyekeznek magukhoz csábítani a cégeket. A digitalizáció térnyerésével nincs már szükség a fizikai jelenlétre sem, így a jövedelem egyre könnyebben csoportosítható át az alacsonyabb adókulcsú országokba. Ezen folyamatok eredményeként a társaságiadó-kulcs világszerte jelentősen, felére-harmadára csökkent, és az érintett költségvetések számottevő adóbevételektől estek el. Az OECD statisztikái szerint a társaságiadó-kulcsok globális átlaga 2000 és 2018 között 32,5 százalékról 23,9 százalékra esett vissza. A globális minimumadó ennek az országok közötti káros adóversenynek a negatív hatásait hivatott orvosolni.
Az OECD BEPS 2.0 projektjében már – a digitális gazdaságban keletkező jövedelmek adóztatása mellett – ajánlásként a globális minimumadó is megjelent. Az Európai Unió 2022-ben irányelvbe foglalta az OECD javaslatát, s ezzel az az Európai Unió tagállamai számára kötelezővé tette a globális minimumadó bevezetését. Az uniós irányelv idén januárban lépett hatályba.
A globális minimumadókról szóló jogszabály hatálya alá azon gazdasági szereplők tartoznak, amelyeknek a globális konszolidált árbevétele meghaladja az évi 750 millió eurót. Ez kb. 3000 céget érint ma Magyarországon, ideértve a multinacionális cégcsoportokat, tehát az anya- és leányvállalatokat. A globális minimumadó bevezetésének célja, hogy minden 750 millió eurós árbevétel fölötti vállalatcsoport tényleges adóterhe elérje a 15 százalékot.
Hogyan határozzák meg az globális minimumadó összegét?
A minimumadó összegének megállapításához a különböző csökkentő és növelő tételek figyelembevételével – minden országban egységes módszerrel – kiszámoljákaz úgynevezett GloBE-jövedelmet (ez lényegében a cégcsoport nyeresége), amely az adó alapja lesz. Ez különbözhet a helyi társasági adó alapjától.
Ezután azonosítják az ún. lefedett adókat – vagyis megállapítják a cég által ténylegesen megfizetett adókat. Magyarországon ez a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója. A tényleges adómérték a lefedett adók és a GloBE-jövedelem hányadosa – ezt hívjuk effektív adókulcsnak, vagy ETR-nek. Ha az így számított tényleges adómérték nem éri el a 15 százalékot, akkor a vállalatnak a különbözetet meg kell fizetnie – ez a kiegészítő összeg a globális minimumadó.
A globális minimumadó szabályoknak való megfelelés igen jelentős adminisztrációs terhet jelent a vállalatoknak, a kiegészítő adó megfizetésének elmulasztása ugyanakkor jelentős összegű mulasztási bírsággal jár. Nem érdemes tehát mulasztani.
Bár a globális minimumadó szabályait már most hatályba léptették és azzal már kalkulálni kell, de az első bevallás – egy átmeneti szabály miatt – csak 2026. június 30-án lesz esedékes.
__________________________________________________________________________________
A Niveus Consulting Group adótanácsadó, bérszámfejtő, könyvelő, transzferárazási és egy rövid ideje már könyvvizsgáló szakembereket is tömörítő szakértői csapat. A cégcsoport célja, hogy teljeskörű szolgáltatás keretében tegyen eleget a megbízói érdekeknek, ehhez pedig az elengedhetetlen jogi hátteret a Niveus Legal ügyvédi iroda keretében biztosítja. Fischer Ádám ügyvédként elsősorban a Niveus Consulting Group csapatát erősíti, kifejezetten adótanácsadással foglalkozik – ÁFA, társasági adó, különadók, cégek átstrukturálása – ideértve a peres képviseletet is – ez a Niveus Legal területtel is aktív együttműködést jelent.
Fischer Ádám 2012-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az egyetem elvégzését követően Baker & McKenzie ügyvédi iroda adójogi csoportjában, valamint az adójog területén piacvezető Jalsovszky Ügyvédi Irodában dolgozott Budapesten ügyvédjelöltként, majd ügyvédként. 2019-ben, az alapítással egyidejűleg csatlakozott a Niveus Legal csapatához, ahol azóta is ügyvédként dolgozik. Elsősorban az adózáshoz szorosan kapcsolódó gazdasági jogi kérdésekben segíti ügyfeleit. Kiemelkedő tapasztalata van adóperes képviseletben, számos magyar és külföldi vállalkozást képviselt sikerrel az adóhatóság előtt az adóeljárások legkülönbözőbb szakaszaiban, az ellenőrzés megkezdésétől a bírósági eljárás lezárásáig.
