“Nem várhatjuk el a fogyasztótól, hogy egyedül védje meg magát, de a fogyasztóvédelem akkor lehet csak eredményes, ha a fogyasztó is aktívan tesz azért, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe” – hangsúlyozza Kupecki Nóra az Igazságügyi Minisztérium alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára. A cselekvő fogyasztóvédelemről, a fogyasztói tudatosságról, a csalásokkal szembeni hatékony védelemről és a magyar fogyasztókat védő szabályozásról és intézményrendszerről beszélgettünk.
Miért volt szükség külön helyettes államtitkárság felállítására a fogyasztóvédelem területén az Igazságügyi Minisztériumon belül? Mennyiben jelent előrelépést az elkülönült szervezeti struktúra?
Korábban a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárság az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezetén belül helyezkedett el. Az igazságügyi tárcához való átszervezést véleményem szerint az indokolja különösen, hogy az Igazságügyi Minisztérium felelős az Alaptörvényben meghatározott jogok érvényesítéséért a jogalkotásban, és mivel a fogyasztóvédelem – és a fogyasztói jogok – mindenkit érintenek, így a legszélesebb körben tudunk védelmet biztosítani az állampolgároknak.
A fogyasztóvédelmi szakterület irányítása mellett helyettes államtitkárságomhoz tartoznak az alkotmányjogi jogalkotással, az adatvédelemmel és a Magyar Közlöny kiadásával kapcsolatos feladatok is, így egy kézben tud összpontosulni minden szempontrendszer, amit a fogyasztóvédelemben érvényesíteni szükséges. A fogyasztóvédelem továbbá az igazságügyi tárcán belül elhelyezkedő uniós jogi szakterülettel is szoros kapcsolódást mutat, hiszen egy széles körben harmonizált területről van szó, amelynek számos uniós aspektusa van.
Mindezen szempontok indokolják, hogy a fogyasztóvédelem az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt működjön annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi jogokat koncentráltan és hatékonyan tudjuk érvényesíteni.
Milyen szabályozási lépések történtek az elmúlt időszakban? Melyik jelenleg – szabályozási szempontból – a legkiemeltebb terület?
A fogyasztóvédelmi jogi szabályozás a társadalom legszélesebb körét érintő normarendszerek közé tartozik – hiszen mindannyian fogyasztók vagyunk, gyakorlatilag születésünktől kezdődően. Mindennapi telefonhasználóként bele sem gondolunk, hogy fogyasztók vagyunk csupán amiatt is, hogy használjuk az internetet. A fogyasztóvédelemben tehát fokozott figyelmet kell fordítanunk a társadalmi változások folyamatos követésére, arra, hogy lépést tudjunk tartani a hihetetlen gyorsasággal fejlődő digitális világgal.
Ehhez kapcsolódóan a kormányzati fogyasztóvédelmi politika prioritásai közül kiemelném a „digitális fogyasztóvédelem” alappillérét, különös tekintettel arra is, hogy a Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA rendelet) most került kihirdetésre az unióban, így jelenleg egyik legfőbb feladatunk a rendelet hazai alkalmazásának elősegítése. Megalkottuk a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatunkat, amelyet december 7-én elfogadott az Országgyűlés. Ebben már megtettük az első lépést annak érdekében, hogy a DSA rendeletet alkalmazni tudjuk.
A rendelet már hatályba lépett, 2024. február 17-től kell alkalmazni. Egyes rendelkezései azonban 2022. november 26-tól alkalmazandók, így az az előírás, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak 2023. február 17-ig és azt követően legalább hathavonta minden egyes online platformjukra vagy online keresőprogramjukra vonatkozóan online felületük nyilvánosan hozzáférhető részén közzé kell tenniük, hogy a szolgáltatásnak az Unióban havonta átlagosan hány aktív igénybe vevője volt.
Mit szabályoz a DSA rendelet? Mennyiben érinti a fogyasztókat?
A rendelet az online platformokra, közösségi hálókra és a panaszkezelésre vonatkozóan tartalmaz eljárási szabályokat, a legjelentősebb újítása pedig az, hogy átláthatóvá teszi a szabályozási környezetet. Bár a rendelet közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, a felkészüléshez meg kell tennünk a szükséges lépéseket a kiegészítő jogalkotás terén.
A rendelet minden tagállam vonatkozásában kötelezően előírja például az ún. digitális szolgáltatási koordinátorok kijelölését, mely feladatot hazánkban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) fog ellátni. Így a fogyasztók a közösségi médiafelületeken tapasztalt kellemetlenségek miatt közvetlenül az NMHH-hoz fordulhatnak, e hatóság feladata lesz a közösségi médiumokkal szembeni panaszok kezelése.
A rendelet kiemelt figyelmet fordít továbbá az úgynevezett óriásplatformokra. Az Európai Bizottság – az NMHH által szolgáltatott információkat is figyelembe véve – határozatot fogad el, amelyben online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősíti azt az online platformot vagy online keresőprogramot, amely esetében a szolgáltatás aktív igénybe vevőinek havi átlagos száma eléri vagy meghaladja a 45 millió szolgáltatást aktívan igénybe vevő főt. Ezekre az óriásplatformokra szigorúbb kötelezettségeket ír elő az uniós jogszabály.
Az IM fogyasztóvédelmi kampányának a ‘cselekvő fogyasztóvédelem‘ szóösszetétel lett a mottója. Jól értem, hogy ebben a mottóban a fogyasztói tudatosság testesül meg?
Részben igen. A cselekvő fogyasztóvédelem kifejezést több okból választottuk mottónknak. Az aktív magatartás kiemelten fontos a fogyasztó részéről – kell tájékozódnia, ismeretek gyűjtenie, illetve jogtudatosnak kell lennie, vagyis ismernie kell a jogait, annak érdekében, hogy felvértezze magát a vállalkozások jogsértő magatartásaival szemben. A cselekvés ugyanakkor a vállalkozás oldalán is elengedhetetlen, hiszen széleskörű tájékoztatási kötelezettsége van, és be kell tartania a jogszabályokat.
Nem várhatjuk és nem is várjuk el a fogyasztótól, hogy egyedül védje meg magát, de a fogyasztóvédelem akkor lehet csak igazán eredményes, ha a fogyasztó is aktívan tesz azért, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe. A vállalkozások és a fogyasztók között eltolódnak az erőviszonyok, mivel a vállalkozásoknak minden információ a birtokukban van. Ezért fontos feladatunknak tekintjük, hogy megteremtsük azokat a kommunikációs csatornákat, melyek segítségével a fogysztók megszerezhetik a védekezéshez szükséges információkat, hogy aztán tudatosan léphessenek fel vásárlásaik, jogérvényesítéseik során.
Milyen eszközökkel kívánják növelni a fogyasztóvédelmi tudatosságot? Mit érthetünk a „fogyasztóvédelmi tudatosság” alappillére alatt?
Az igazságügyi tárca egyik legnagyobb újítása, , hogy az „elérhető fogyasztóvédelem” is a kormányzati politika egyik alappillére lett, annak érdekében, hogy minél több emberhez jusson el az üzenetünk. A fogyasztói tudatosság növelésével lehet a legtöbbet tenni a fogyasztóvédelem érdekében. A fogyasztóvédelem médiajelenléte is sokkal aktívabb az utóbbi időben, ezáltal sokkal hatékonyabban eljuthat a megfelelő információ az állampolgárokhoz – azaz a fogyasztókhoz. Ezért vagyunk jelen a közösségi médiafelületeken.
Kiemelten fontos továbbá, hogy a legsérülékenyebb csoportokhoz, vagyis a fiatalokhoz és az idősekhez is elérjünk – mindkét generációban meg kell erősíteni és növelni a fogyasztói tudatosságot! Ezért cél, hogy a fogyasztóvédelem az oktatásban is előtérbe kerüljön, hiszen annak gyakorlati jelentőssége mára már elérte a környezetvédelmi és a pénzügyi tudatosság relevanciáját.
Az idősek életkoruknál fogva fogyasztóvédelmi szempontból is a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegnek tekinthetők. Az ő fogyasztói tudatosságuk növelésében az elmúlt időszakban a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is aktívan kivette a részét – számos edukációs tréninget tartottak helyileg időseknek arról, hogy mire ügyeljenek, hogyan szűrjék ki az esetleges csalásokat.
Miben legyünk tudatosak? Mire figyeljünk az online és nem-online vásárlásoknál? Mit tegyen a fogyasztó, hogy ne váljon csalók áldozatává?
Az online vásárlások esetében elsőként azt kell ellenőrizni, hogy milyen webáruházzal állunk szemben, kivel fogunk szerződést kötni. Célszerű megnézni a kapcsolattartási adatokat. Egy e-mail cím feltüntetése nem elegendő! Amennyiben nem találunk cégadatokat (telefonszám, székhely), ne vásároljuk az adott oldalról.
Érdemes elolvasni továbbá az általános szerződési feltételeket (ÁSZF), illetve az adatkezelési tájékoztatót, hiszen számos hasznos információt foglalnak magukban, amelyek alapján lehetőségünk nyílik körültekintőbb döntést hozni. A fogyasztói tudatosság, egy kis odafigyelés nagyon sok bosszúságtól meg tud óvni bennünket!
Nagy segítségünkre lehet a www.jogsertowebaruhazak.kormany.com weboldal is, amely mindenki számára hitelesen elérhetővé teszi, hogy mely webáruházakkal szemben történt már hatósági fellépés, illetve a szóban forgó webáruház később reparálta-e az adott jogsértést.
Érdemes az online vásárlás alkalmával ellenőrizni, hogy valóban az általunk rendelni kívánt termék szerepel-e a „kosarunkban”? Vannak-e plusz szolgáltatások, rejtett költségek, amikre nem számítottunk, amikkel nem számoltunk?
Amennyiben nem online térben vásárolunk, kardinális pont az árfeltüntetés problematikája. Mindig figyeljünk oda arra, hogy az akciós termékek árát hogyan tüntetik fel az üzletben. A hatósági tapasztaltok szerint nem ritka, hogy egy terméken kettő, vagy akár három eladási ár is található. Ebben az esetben a kereskedő köteles a legalacsonyabb áron értékesíteni az adott terméket, és amennyiben nem ennek megfelelően jár el, akkor a vevő elállhat a vásárlástól. Mindenkit arra biztatok, hogy az ilyen jellegű eseteket jelezze a fogyasztóvédelmi hatóságnál, mivel ez egy jogsértő gyakorlat a vállalkozás részéről, amellyel szemben a hatóság fel tud lépni.
Kihez fordulhatunk panasz esetén? Hogyan épül fel ma Magyarországon a fogyasztókat védő intézményrendszer?
A fogyasztóvédelmi hatóság a Kormányhivatalokba integráltan látja el feladatát – helyszíni ellenőrzések keretében jár el, tehát egyedi ügyekben nem tud az állampolgárok segítségére lenni. A hatóság bejelentésre általánosságban lép fel a jogsértő vállalkozásokkal szemben.
Egyedi ügyekben a békéltető testülethez lehet fordulni, melyek minden megyében elérhetőek a fogyasztók számára. Eljárásuk ingyenes, egyben gyors és hatékony módon, alternatív vitarendezési módszerekkel segítik a fogyasztókat az egyedi jogviták rendezésében.
Határon átnyúló jogsértések esetén pedig a helyettes államtitkárságomhoz tartozó Európai Fogyasztói Központ tud hatékony segítséget nyújtani a fogyasztók és vállalkozások közötti konfliktusok feloldásában – hatósági eljárás lefolytatása nélkül.
A fogyasztóvédelemben két fő ellenőrzési terület különíthető el: egyrészt a szolgáltatás-ellenőrzés, másrészt a piacfelügyelet. A piacfelügyelet azért fontos kiemelten, mert az e szakterületen végzett hatósági tevékenység célja a veszélyes – „non-food”, tehát nem élelmiszer – termékek forgalomból történő kovonása. A vámhatáron a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együtt végezzük a veszélyes termékek ellenőrzését – legutóbb a karácsonyi fényfüzérek megfelelőségét vizsgáltuk. A veszélyes termékek hatékony és eredményesebb kiszűrését segíti az ún. RAPEX rendszer (az EU sürgősségi riasztórendszere) is, amelyen keresztül jelzéssel élünk a nem megfelelően funkcionáló termékekkel kapcsolatban.
A szolgáltatás-ellenőrzési terület végzi a webáruházak és a gazdasági reklámok ellenőrzését, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárását, fellép a vásárlók megkárosításával szemben. E terület feladata – többek között – az árfeltüntetés figyelemmel kísérése, az áram- és a gázszolgáltatókkal szembeni panaszok kivizsgálása, a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló fogyasztóvédelmi előírások és a légiutas jogok érvényre juttatása is.
Mik a legtipikusabb ügyek a hatóság asztalán? Melyek azok az esetleges kiskapuk, amelyeket még be kellene csukni a kereskedők előtt?
Legtipikusabb ügyeként most aktuálisan a közelmúltban lezajlott Black Friday, illetve a karácsonyi akciók kapcsán az akciós árfeltüntetés gyakorlatát emelném ki. 2022. május 28-án lépett hatályba egy uniós irányelv átültetését szolgáló miniszteri rendeleti szabályozás az akciós árfeltüntetésről, amelynek alapján az akció mértékét az akció bejelentését megelőző legalább 30 napon belüli legalacsonyabb árhoz viszonyítottan kell megállapítani. Ennek célja, hogy a kereskedő ne kelthesse kiemelten kedvező akció látszatát azáltal, hogy egy termék árát hirtelen rövid időre megemeli, majd lecsökkenti az emelés előtti mértékűre. Ez egy megtévesztő kereskedői magatartás, amely mind az online, mind a direkt vásárlások során gyakorta fellépő probléma, ezért kiemelt figyelmet kell rá fordítanunk.
Hogyan értékelné a magyar fogyasztóvédelmi rendszert uniós viszonylatban? Vannak-e külföldi „jó gyakorlatok”, átvehető minták?
Folyamatosan monitorozzuk az uniós joggyakorlatot. A fogyasztóvédelem jelenleg a legharmonizáltabb jogterület, számos munkacsoportban részt veszünk az unió keretein belül. Kiemelt célunk, hogy a későbbiekben az egyetemekkel is olyan együttműködést tudjunk kialakítani, amelynek keretében akár összehasonlító jogi szempontból tudjuk vizsgálni azon uniós „jó gyakorlatokat”, amelyeket érdemes lenne átvennünk.
Vannak ugyanakkor olyan területek is, amelyeken épp a magyar fogyasztóvédelem teljesítménye kiemelkedő uniós viszonylatban – így pl. a piacfelügyelet területén a tagállamok között évről évre az élmezőnyben végzünk a veszélyes termékek felkutatásában. Az uniós jogalkotást illetően pedig kijelenthető, hogy több jogi normát is az elsők között ültettünk át annak érdekében, hogy magasabb szintre emeljük a magyar emberek, családok, a magyar fogyasztók védelmét.
________________________________________________________________________________
Kupecki Nóra jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte, melynek Doktori Iskolájában 2013-ban PhD fokozatot is szerzett. 2021. óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász képzésének hallgatója. 2016 novemberétől 2018 novemberéig a Miniszterelnökség hatósági referense, majd az Igazságügyi Minisztériumban közjogi ügyintéző. 2019-ben közigazgatási jogi szakvizsgát tett. 2020 májusától az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője 2022 júniusától pedig az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.
