“A holland mintára bevezetett opt-out rendszernek köszönhetően mára elértük, hogy a segítség közvetlenül is megtalálhatja az áldozatokat. Az idei évben eddig több mint 21 ezer esetet kezeltünk az Áldozatsegítő Központokban” – mondja Dorogi Rajmund, az igazságügyi miniszter áldozatsegítésért felelős főtanácsadója, aki szerint az elhivatottság, az ügyszeretet és a szakértelem lendíti át az áldozatsegítő rendszert a nehézségeken. A magyar áldozatsegítés intézményi hátteréről, gyakorlatáról és nehézségeiről beszélgettünk.
Hogyan alakult és fejlődött hazánban az áldozatsegítés intézményi háttere? Hol tartunk ma?
A hazai áldozatsegítésnek hosszú múltja, története van. A kezdeti lépésekre a rendszerváltást követően került sor, melyet több átalakítás is követett, azonban a valóban szignifikáns előrelépések az elmúlt években történtek. A kormányzat 2017-től megkezdte az áldozatsegítő központok (ÁSK) és pontok hálózatának kiépítését, amellyel egy kifejezetten komplex, személyre szabott szolgáltatási rendszerrel egészíti ki a kormányhivatali, hatósági feladatellátást. Ahogyan azt Varga Judit miniszter asszony – aki elképesztően elszánt és elhivatott az áldozatsegítési területen is – mindig hangsúlyozza, az a célunk, hogy 2025-ig minden megyében jelen legyünk.
Jelentem, jól állunk, az elmúlt két évben megnégyszereztük az áldozatsegítő kapacitásunkat. Az ország ¾-ét már lefedtük, és Kelet-Magyarországon már minden megyében ott vannak a kollégáink, akik személyesen vagy telefonon is várják a bajba került emberek jelentkezését. Természetesen nem dőlünk hátra, folytatnunk kell a munkát, jelenleg is tervezés alatt van több központ kialakítása is. Ez azonban csak a hálózatépítés egyik része, ezen felül jelentős figyelmet fordítunk az intézményi együttműködésekre is.
Nézzük az áldozatsegítés gyakorlatát. Hogyan kaphat segítséget és milyen segítséget kaphat ma egy áldozat Magyarországon? Hogyan találhatnak rá az áldozatsegítő központokra az ügyfelek?
Kezdjük talán azzal, hogy hogyan talál ránk, akinek segítségre van szüksége. Fontos, hogy ha valaki segítségre szorul, tudja, hogy hova fordulhat. Az áldozatsegítés rendszerének minél ismertebbé tételéért sokat dolgoztunk az elmúlt időszakban, az előttünk állóban pedig még nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni erre. Célunk, hogy mindenki számára evidencia legyen, hogy ha bajba kerül, akkor hova fordulhat segítségért, és milyen segítséget kaphat. Azonban az is legalább ilyen lényeges, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy mi történik velük, tudják, és észleljék, hogy bajban vannak. Ezen felül nem hagyhatjuk szó nélkül a társadalmi szemléletformálás jelentőségét sem, hogy ne csak magunkra, hanem egymásra is vigyázni, figyelni tudjunk.
Mindezek jegyében készítettünk egy podcast sorozatot, Hétköznapi Történetek címen, ami a YouTube csatornánkon érhető el. Neves színészek, mint például Bodrogi Gyula, Szulák Andrea vagy Reviczky Gábor mutatnak be kitalált, de valós helyzeteken alapúló bűneseteket, és külön videóban neves szakemberekkel ki is elemezzük a történéseket. A sorozat első évada hatalmas siker volt, még egyetemi tananyag is lett belőle. A jó hír, hogy napokon belül indul a második évad újabb hat résszel. Bízom benne, hogy sokaknak segítségére lesz majd! A vansegitseg.hu weboldalon, és az összes közösségi média felületünkön is elérhető lesz. Egyébként ezeken az oldalakon megtalálható az összes elérhetőségünk is, valamint számos hasznos információ.
Azon túl, hogy bárki megtalálhatja a segítséget, mára elértük, hogy a segítség közvetlenül is megtalálhatja azt, akinek szüksége van rá. Holland mintára bevezettük az opt-out rendszert, melynek lényege, hogy ha valaki feljelenést tesz a rendőrségen, akkor bizonyos bűncselekmények esetén a rendőrség átadja az áldozat elérhetőségét az áldozatsegítő terület részére, amennyiben az áldozat azt kifejezetten nem tiltja meg. Ezáltal mi keressük fel az ügyfeleket, felajánlva a segítséget. Ez a fejlesztés nagyon eredményes volt, így a bajba került emberek egyre nagyobb hányadát tudjuk gyakorlatilag automatikusan elérni.
Vannak sajnos olyan esetek, amelyekben az áldozatok – legalábbis eleinte – nem tesznek feljelentést, így csak az opt-out rendszer önmagában nem tud teljes elérést biztosítani. Ezért is van szükség a korábban említett naprakész információ közlésre, hogy elérhetőek legyünk bárki számára.
Milyen problémákkal keresik fel az emberek a központokat? Hogyan tudja segíteni a rendszer az áldozatokat?
Ahogy Hétköznapi Történetekből is kiderül, nagyon sokféle problémával fordulhatnak hozzánk az emberek. Kiemelt célunk, hogy a tulajdon elleni szabálysértések és a bűncselekmények áldozatai személyre szabott és azonnali segítséget kapjanak. Vannak esetek, amelyekben az állam anyagi támogatást is tud nyújtani, a kollégáink segítenek eligazodni a hivatali és jogi kérdésekben, illetve vannak pszichológus munkatársaink is, akik pedig a történtek lelki feldolgozásához igyekeznek hathatós segítséget nyújtani.
Az idei évben eddig több mint 21 ezer esetet kezeltünk. Minden történet és probléma egyedi. Kollégáink körültekintéssel és elhivatottsággal fordulnak a bajbajutottak felé, mindent megtesznek azért, hogy oldják az áldozati élthelyzettel együtt járó negatív érzéseket.
Hogyan fogadta az áldozatsegítő központokat a szakma?
Többek között a kiváló szakmai kapcsolatoknak köszönhetően hamar hatékony együttműködések alakultak ki az állami áldozatsegítő rendszerben dolgozó kollégák és az adott területen más keretek között, de hasonló ügyekkel foglalkozó szakemberek és önkéntesek között.
Jellemző a szakemberhiány? Megtalálják az áldozatsegítő szakemberek a helyüket az új állami rendszerben? Milyen szakembereket várnak az áldozatsegítő központok?
Ami az állami szereplőket illeti, az a tapasztalat, hogy alapvetően nincsen szakemberhiány, de
a minél átfogóbb és magasabb színvonalú segítségnyújtás érdekében a pszichológus kollégák csatlakozásának mindig örülünk, az áldozatsegítéssel részben közös területen működő jogi segítségnyújtáshoz pedig szeretettel várjuk az elhivatott ügyvédek jelentkezését.
Beszéljünk az áldozatsegítés nehézségeiről, az áldozatsegítő rendszer hiátusairól. Min kellene, lehetne még változtatni, hogyan tehető kormányzati és helyi szinten is hatékonyabbá a rendszer?
Az elhivatottság, az ügyszeretet, a szakértelem a legtöbb problémán átlendíti a kollégáinkat, így az egész rendszert is. Vannak azonban olyan kihívások, amelyek az áldozatsegítő rendszer elemi sajátosságaiból fakadnak – ezekkel nehezebb a dolgunk.
Egyrészt, a társadalom egy jelentős része egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy bűncselekmény, vagy szabálysértés áldozatává válhat – él bennük a sérthetetlenségi mítosz. Magyarország alapvetően egy biztonságos ország, jók a bűnügyi statisztikáink, ennek pedig az is következménye, hogy nehéz információt közvetíteni. Az emberek nagy része távol tartja magától az áldozatiság témáját. Előnyösebb lenne, ha nem az áldozattá válás okozta krízisben kellene tájékozódnia a bajbajutottnak.
A másik komoly nehézség, hogy bizonyos áldozati csoportok, például zaklatás, kapcsolati erőszak vagy az úgynevezett az ún. ‘csicskáztatás’ áldozatai sokszor szégyenből vagy félelemből nem mernek segítséget kérni. Éppen ezért hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen jelei lehetnek az ilyesfajta bűncselekményeknek, hogy az áldozat környezetében élők is felismerhessék azokat. A már említett podcast sorozat is többek között ezt a célt szolgálja, és emiatt hoztuk létre az úgynevezett segítségkártyát is, amely akkora, mint egy névjegykártya, amelyen a főbb elérhetőségeink, mint az Áldozatsegítő Vonal és a vansegitseg.hu oldal szerepelnek. A segítségkártya elérhető az áldozatsegítő központokban, a partnereinknél, de akár a honlapunkról is letölthető.
Ha tehát bárki azt tapasztalja, hogy valaki a környezetében bűncselekmény áldozatává vált, akkor egyszerűen és diszkréten átadhatja a segítséget jelentő információkat. Egy ilyen kis kártyát könnyen eltehet az ember a tárcájába, zsebébe, és ha bajban van, az elérhetőségeink könnyedén megtalálhatóak.
Milyen szintű az együttműködés az áldozatsegítő központok és más hatóságok, szervek, arendőrség, bíróságok, akár civil szervezetek között?
Az áldozatsegítő tevékenység egy rendkívül komplex feladat, melyet nem lehet, és nem is szeretnénk egyedül ellátni. A célunk ugyanis a terület rendszer szintű működésének biztosítása, a folyamatok összehangolása. Az idei évre az együttműködési megállapodásaink száma elérte 130-at. Országosan több állami nagyvállalattal, egyházi és civil szervezettel vagyunk kapcsolatban. Természetesen a rendőrséggel és a kormányhivatalokkal is napi szintű az együttműködésünk. Az egyes központokban dolgozó kollégáink pedig rengeteg helyi szervezettel vannak kapcsolatban. A különböző szereplők által nyújtott támogatások, segítségek nagyon jól kiegészíthetik egymást, így egyre átfogóbb szolgáltatást kaphatnak az áldozatok.
Nagyszerű partnereink vannak, amit az is mutat, hogy még így az ünnepek – és az igazgatási szünet – közeledtével is egyértelmű volt mindannyiunk számára, hogy az áldozatsegítés nem állhat le. A kormányhivatali és rendőrségi kollégákkal karöltve dolgoznak a munkatársaink az elkövetkező hetekben is azért, hogy senki, aki bajba került, ne maradjon segítség nélkül.
Arról, hogy melyik ÁSK mikor van nyitva, a már említett honlapunkon, a vansegitseg.hu oldalon, és a közösségi média felületeinken is folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket. Akiknek személyesen csak nehezebben érhető el az áldozatsegítő szolgáltatás, azoknak továbbra is azt javasoljuk, hogy hívják az Áldozatsegítő Vonalat, amely megállás nélkül elérhető lesz.
Milyen jogi segítséget kaphat egy áldozat az ÁSK-ban?
Az áldozatsegítő központok szoros szakmai együttműködésben dolgoznak a fővárosi és megyei kormányhivatalokban működő területi áldozatsegítő és jogi segítségnyújtó szolgálatokkal. A bűncselekmény sértettjének és áldozatának alapvetően az áldozatsegítő szolgálat adja meg az eset miatt indítandó vagy folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos tájékoztatást.
A jogi segítségnyújtó szolgálat a hozzá forduló embereket – a jövedelmi és vagyoni helyzetük vizsgálata nélkül –, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmük elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár, továbbá rövid tájékoztatást ad az úgynevezett egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben.
Ez a tájékoztatás lehet szóbeli – személyesen vagy telefonon – vagy írásbeli, amennyiben a problémával az ügyfél is írásban jelentkezett.
Jó gyakorlatok Európában és a világ más részein – van-e mit átvenni?
Nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar áldozatsegítő rendszer és az általa nyújtott szolgáltatáscsomag élenjár az Európai Unióban. Ez többek között annak az innovációra való nyitottságnak az eredménye, amely a kormányt és a szakterületet jellemzi. Folyamatosan nyomon követjük az Európában vagy akár a világ más részén kialakult gyakorlatokat, és vizsgáljuk azok adaptálhatóságának lehetőségeit. Kitűnő példa erre, hogy a korábban említett opt-out rendszer.
De eredményeink ellenére sem dőlhetünk hátra, egy másodpercre sem! Az Igazságügyi Minisztérium elkötelezett a rendszer folyamatos fejlesztése mellett, hogy minél több bajba esett részére tudja hitelesen közvetíteni, hogy: Van segítség!
________________________________________________________________________________
Dorogi Rajmund jogi tanulmányait Szegeden végezte, majd közigazgatási és jogi szakvizsgát szerzett. Közigazgatási pályafutását a Békés Megyei Kormányhivatalban kezdte, majd a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalban főosztályvezetőként folytatta. Ezt követően a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője, később általános főigazgató-helyettese lett. Jelenleg az igazságügyi miniszter áldozatsegítésért felelős főtanácsadója. Nős, két gyermek édesapja. Szabadidejét igyekszik a családjával tölteni, együtt kirándulni vagy teniszezni.
