“A Harvard Egyetem egy igazi alma mater, amely a tanulmányok végeztével sem engedi el a hallgatók kezét” – mondja Jádi-Németh Andrea ügyvéd, a Harvard Club Hungary elnöke, aki arról mesélt, hogy miért érdemes a Harvardon tanulni, mi a világ egyik legnívósabb egyetemének titka. A Harvard Law School Association of Europe éves gyűlése kapcsán beszélgettünk, melynek idén Budapest ad otthon.
Ön szerint miért érdemes a Harvard Egyetemen tanulni, mit kaphatunk, hogyha elvégzünk egy jogi mesterképzést a világ egyik legnívósabb egyetemén?
Véleményem szerint a folyamatos tanulásnak, továbbképzésnek óriási szerepe van, az életünket alakítja. Számomra a Harvardon eltöltött időszak teljes világlátásbeli változást jelentett – pozitív értelemben. Azóta másként közelítem meg a problémákat és lenyűgöző volt látni, hogy az oktatás mennyire bele tud ágyazódni a környezetbe, mennyire gyorsan és rugalmasan tud reagálni az aktuális társadalmi problémákra, jogi kihívásokra. Az oktatás metódusa is teljesen más volt, mint amilyenhez a hazai egyetemeken az ember hozzászokott. A tananyag elolvasása, megértése nem az óra után, hanem az óra előtt történt, az volt az ’alap’, amelyre az órát a tanár és a diákok interaktív, „szókratészi módszerrel” együtt építették fel. A Harvardon nagyon elmélyült, intellektuálisan dinamikus képzés folyik. Mindig azt hallottuk, hogy nem az a lényeg, hogy mi az álláspontunk, hanem hogy azt meg is tudjuk védeni, hogy folyamatosan nyitottak és kritikusak legyünk mindenre, amit hallunk.
Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum
Akkor jól értelmezem, hogy a jogász szakmában is abszolút pozitív hozadéka van annak, hogy Ön a Harvard Egyetemen végzett jogi mesterképzést?
Sokan megkérdezték, hogy egy jogásznak mi értelme van Amerikában másoddiplomát szerezni, hiszen az amerikai jog teljesen más, a tudás közvetlenül nem is használható a kontinentális jogrendszerben. Én úgy érzem, hogy a lényeg a gondolkodásmód, a probléma megközelítés. Az, hogy hogyan ír meg valaki egy memorandumot, hogyan épít fel egy szerződést, hogyan fókuszál a problémákra, a jogrendszerektől teljesen független. A munkám során számtalanszor tapasztalom, hogy a Harvardon megszerzett tudás a mindennapok során, a gyakorlatban igenis közvetlenül alkalmazható.
Bemutatná röviden a Harvard Law School Association of Europe tevékenységét? Milyen céllal jött létre ez a szervezet?
A Harvard Jogi Karának európai alumni szervezete már közel 60 éves és összetartó, közösségépítő erejét tekintve a világon szinte egyedülálló. Ez nem is véletlen, mert a Harvard Egyetem szinte küldetésének tekinti, hogy az ott végzettek erős, stabil közösséget alkossanak és folyamatosan, együtt keressék azokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyekkel vissza- és továbbadhatják a társadalomnak mindazt, amit kaptak. Az évfolyamtalálkozók komoly egyetemi hátteret, szervezést, támogatást kapnak, a közösségek az évek múltával nem esnek szét, hanem egyre erősebbé válnak. A Harvard Egyetem egy igazi alma mater, amely a tanulmányok végeztével sem engedi el a hallgatók kezét, világszínvonalú, ingyenes online képzésekkel, társasági programokkal, folyamatos kommunikációval, erős értékorientációval sarkallja volt diákjait, hogy a saját szakmájukban a legjobbak legyenek. Az Egyesült Államokban a Harvardon végzettek szinte morális kötelességüknek tekintik, hogy adakozzanak az egyetem és az ott tanuló következő generáció javára, részesei maradjanak az egyetem életének. A Harvard mindig nyíltan vállalta, hogy az élet minden területén a jövő vezetőit képezi, akik tudnak és akarnak tenni az őket körülvevő környezetért, társadalomért. Ugyanez igaz az európai alumni szervezetre is, a mi dolgunk, hogy ott teremtsünk értékes közösséget, ott tegyünk a társadalomért, környezetünkért, ahol élünk. Nem az ’amerikai’ értékrend képviseletét, hanem a mi kultúránkhoz, adottságainkhoz, értékrendünkhöz, társadalmi sajátosságainkhoz igazodó szakmai és társadalmi tevékenységet várnak tőlünk. Európa nagyon sokszínű, ezt érdemes és fontos megőriznünk azzal, hogy alapvető, általános értékrendünk összeköt bennünket.
Tulajdonképpen ez nem csak egy jelentős szakmai hálózatépítési lehetőség, hanem akár személyes kapcsolatok kiépítésére is alkalmas?
A diákévek során a barátságok az évfolyamtársak között kötődnek, egy alumni szervezeten belül az évfolyamok már nem számítanak. Miközben a Harvardon végzett jogászok közössége szakmailag nagyon erős, hiszen tagjaink között ott vannak a világ legelismertebb professzorai, ügyvédei, valójában az emberi kapcsolatok az igazán meghatározóak. Sokan évente csak egyszer találkozunk egymással, de mégis mindig úgy érezzük, hogy a létrejövő barátságok erősek, határokat nem ismernek és egy életre szólnak.
Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum
Mikor jött létre a Harvard Club Hungary, és mi a célja a szervezetnek?
A Harvard Egyetem magyar alumni szervezete nagyjából 20 évvel ezelőtt jött létre, jelen pillanatban közel 150 tagunk van. Programjaink részben saját magunknak szólnak, de mindig igyekszünk a társadalom felé is fordulni. A Harvadon úgy tartják, hogy egy egyetem annyira jó, amennyire a diákok úgy érzik, hogy ott a helyük, ehhez pedig az egyetemnek is folyamatosan fejlődnie, megújulnia kell. Manapság a diákok között komoly trend – ezt néhány sikeres, egyetemről kiugrott start upper erősíti -, hogy „ne tanuljatok tovább, az élet sokkal jobb iskola, az egyetem elvégzése helyett csináljátok meg a saját cégeteket”. A jelenség mögött valódi és sokszor jogos kritika húzódik, amelyet egy jó egyetemnek meg kell hallania és arra reagálni kell tudnia. A Harvard azt szeretné, hogy a tehetséges, okos fiatalok számára ne egy alternatíva legyen, hanem az elsődleges választás. Hogy ott többet kapjanak, mint amire az egyetemen kívüli élet tanítani tud. Ezért nagyon sokat tesz is, a magyar klub a saját eszközeivel ugyanerre törekszik.
Hogy egy példával élhessek, az Antall József Tudásközpont már évek óta megszervezi a Dunai Regattát. Két évvel ezelőtt a Harvard evezősök is vízre szálltak Budapesten, sőt meg is nyerték a versenyt. Mi úgy éreztük, hogy az evezőscsapat jelenléte még ennél is többet adhat. A magyar Harvard klub egy olyan találkozót szervezett, ahova meghívtuk a Fulbright-ösztöndíj program egyik vezetőjét, a Magyar Olimpiai Bizottság egyik képviselőjét és Győrffy Dórát, aki válogatott magasugróként a Harvardon tanulva készült az olimpiára. Az eseményre az ország valamennyi gimnáziumából diákokat hívtunk, hogy velük és a Harvard evezősökkel beszélgessünk tanulásról, tervekről, célokról, álmokról. A Harvard sportolók az élő példák arra, hogy egyetemistaként is lehet egyszerre nagyon jól tanulni és nagyon jól sportolni, lehet és érdemes magasra tenni a mércét, lehet és érdemes megpróbálni a legmesszebbre eljutni – és igazából, ha nem sikerül, akkor is csak nyerhetünk. Az energiabefektetés önmagában érték, amivel többé válunk.
Egy másik programunkkal a „Back to your school” kezdeményezésünkkel 2015-ben a világ legjobb Harvard klubjának díjat is kiérdemeltük, mi voltunk az első európai klub, amelyiknek ez sikerült. Négy éve olyan klubokat utasítottunk magunk mögé, mint a bostoni vagy a New Yorki Harvard klub, amelyek tagsága, programválasztéka teljesen más nagyságrendet képvisel. A mi kezdeményezésünk értéke az egyszerűség és a hatás, amelyet a következő generációra gyakorolni képes. Lényege mindössze annyi, hogy minden klubtagunkat arra igyekszünk rávenni, hogy térjenek vissza a saját gimnáziumukba és beszélgessenek azokkal a fiatalokkal, akiknek a padjaiban néhány évvel ezelőtt még ők ültek. Meséljenek az életükről, a pályájukról, hiszen mindez azt bizonyítja, hogy bármelyik iskolapadból el lehet jutni a világ legjobb egyetemeire. Mi úgy látjuk, hogy ezek a beszélgetések, kötetlen iskolai ’órák’ a gimnazistáknak és saját klubtagjainknak is nagyon sokat adnak. Ha csak néhány fiatalt motiválni, segíteni tudunk, már akkor megtettünk néhány értékes kicsi lépést.
Milyen további események keretében van lehetősége a végzett Harvard diákoknak a következő generációval személyesen találkozni?
Ha valaki a gimnáziumi érettségi után a Harvardra szeretni jelentkezni, akkor a kétségtelenül nehéz írásbeli tesztet követően egy szóbeli interjún is jól kell szerepelni – ez ma már többnyire online beszélgetés formájában zajlik. Nagyon fontos és talán sokan nem tudják, hogy azok a magyar klubtagjaink, akik a Harvard College-ben végeztek, jogot kaphatnak arra, hogy a felvételizőkkel ők beszélgessenek. Komoly lelki segítséget jelenthet a magyar diákok számára, hogy a felvételi beszélgetést – bár angol nyelven, de – magyarokkal folytathatják.
Magyarországon kikből tevődik össze az a kör, akik a Harvardon végeztek? A jogász társadalomban melyik az a terület, ahol ők leginkább megmutatkoznak?
Kevés jogász van közöttünk, a többségünk a Business School-t végezte el, vagy a Kennedy School of Government-en szerzett diplomát.
Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum
Hogyan képes a szervezet a Harvard egyetem szellemiségét előmozdítani? Hogyan segíti az együttműködést más országok hallgatóival, mondjuk a magyar klub?
Jelenleg egy közép-kelet európai Harvard platform, közösség kialakításán dolgozunk, amely a mi klubtagjainknak és a környező országokbeli klubtagoknak is szélesebb kapcsolattartást, gazdagabb programokat tud biztosítani. Az első közös rendezvényünk néhány éve Budapesten volt, azóta találkoztunk már a környező országok Harvard csapatával Belgrádban és Bécsben is – melyet egy csodálatos nyári bállal kötöttünk össze a világhírű Spanyol Lovasiskolában. Szeretnénk a régió súlyát, szerepét erősíteni. A jövő hétvégi rendezvényünk óriási siker és lehetőség is egyben, hiszen még soha nem volt Budapesten ilyen nagyszabású Harvard esemény, a világ minden tájáról érkeznek volt ’harvardos’ jogászok, – Indiától egészen Amerikáig. Legalább 130-150 főre számítunk.
Milyen programokkal várják itthon a jogászélet neves képviselőt?
Nagyon színes, gazdag programokkal készülünk, bár elmondhatom, hogy nem vagyunk túl könnyű helyzetben. A tavalyi találkozó Rómában volt – az örök városban. Fogadott bennünket a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Felsőház elnöke, számtalan magasrangú közéleti személyiség. Emellett a leghíresebb palotákban zajlottak a fogadások, a vacsorák, az ebédek, valamint lehetőséget kaptunk a Sixtusi-kápolna, a Colosseum privát megtekintésére is. Ezzel azt hiszem, a világ egyetlen városa sem tudna könnyedén versenyezni. Mi nemcsak egy egyszeri élményt szeretnénk adni, hanem egy olyan csodálatos várost és tájakat szeretnénk megmutatni, ahova még sokszor érdemes visszatérni. A programot a Magyar Tudományos Akadémia gyönyörű épületében kezdjük, elhajózunk Visegrádig, egy ünnepi fogadás keretében vendégeskedünk a Szépművészeti Múzeumban, különleges keretek között megtekintjük a Várnegyedet és a Széchényi Fürdőt, valamint megmutatunk egy titkos ékkövet, a Kiscelli Múzeumot, ahol a Gála Vacsoránkat – mint hagyományosan minden évben – hajnalig tartó tánccal zárjuk. Utolsó nap a Gundel étteremben még találkozunk egy késői reggelire, amelyre egy meglepetés filmmel is készülünk. Vendégünk lesz többek között Kemény Dénes, nála hitelesebben kevesen beszélhetnének vezetésről, csapatról. A magyar jogászvilág krémjét Trócsányi László Igazságügyminiszter, Stumpf István Alkotmánybíró és Lamm Vanda akadémikus, professzorasszony képviseli. A Parlamentben megtartandó szakmai délutánunkon előadást tart Palkovics László Innovációs és Technológiai Miniszter, valamint Chris Bavitz világhirű Harvard professzor. A téma innováció, digitalizáció, mesterséges intelligencia és a jog.
Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum
Ami a kulturális programot illeti, Magyarország messze földön híres a zenei tehetségeiről, ezért nagyon megtisztelő, hogy Rost Andrea operaénekesnő, valamint a 100 tagú Cigányzenekar is elfogadta a felkérésünket. Bemutatunk emellett egy nagyon fiatal tehetséget, a 15 éves Simic Aleksandert is, a Virtuózok felfedezettjét, aki jövőre a New York-i Carnegie Hall-ban fog debütálni.
Az eseménysorozat fontos része, hogy a Gálavacsoránkon egy leendő Harvard hallgató megkapja az európai szervezet ösztöndíját, amelynek összege az ideérkező vendégek felajánlásaiból, támogatásaiból tevődik össze. Nagy megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy az ösztöndíjat Osvárt Andrea, idehaza, Olaszországban és a tengerentúlon is elismert, sikeres színésznő, producer fogja átadni.
Szeretném kiemelni, hogy a Harvard Egyetem jogi alumni szervezete most először döntött úgy, hogy szakmai programját a Budapesti Ügyvédi Kamarával együttműködve a helyi jogászság előtt is megnyitja. A BÜK 5 fiatal, 40 év alatti ügyvéd részvételét finanszírozza a Parlamentben megtartandó szakmai délutánon. Kezdeményezéséhez már 4 ügyvédi iroda is csatlakozott, így összesen 25 fiatal ügyvéd vehet részt térítésmentesen az eseményen. Bízunk benne, hogy ez a lehetőség minden nyitott, érdeklődő ügyvédhez eljut, így külföldi és hazai jogászok együtt, közösen ünnepelhetjük hivatásunkat.
Jádi-Németh Andrea diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerezte summa cum laude minősítéssel. Ezt követően az amerikai Harvard Egyetem Jogi Karán szerzett LL.M. fokozatot. Jelenleg Oxfordban, a Säid Business School Stratégia & Innováció mesterprogramját végzi.
Munkáját a MALÉV jogi előadójaként, majd jogtanácsosaként kezdte. Az amerikai tanulmányokat követően egy nemzetközi ügyvédi irodánál tevékenykedett ügyvédként, majd partnerként. Tíz év elteltével, 2006-ban, szomszédos országbeli kollégáival együtt megalapította a bpv LEGAL elnevezésű Társulást, amely mára független ügyvédi irodák szoros köteléke Bécsben, Mödlingben, Bádenben, Budapesten, Bukarestben, Pozsonyban és Prágában, valamint egy kompetencia központtal Brüsszelben.
Több nemzetközi szervezetnek aktív tagja (NYSBA, ABA, IBA), hazai és nemzetközi konferenciák gyakori előadója. 2012 óta a Magyarországi Harvard Klub Elnöke. 2015-2018 között a Harvard Alumni Association igazgatóságának, 2017 óta a Harvard Egyetem Jogi Kara Alumni Szervezete igazgatóságának tagja. 2014-2018 között a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara második Alelnöke, jelenleg a Felügyelő Bizottság Elnöke. 2015 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának, valamint a Csodalámpa Alapítvány Kuratóriumának tagja. Emellett a budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és Szervezés tanszékének óraadó tanára.
Két gyermek édesanyja.
