Dr. Gadó Gábort, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkárát kérdeztük az elektronikus cégeljárásról és az új Ptk. kodifikációs munkálatairól.
A hazai előzményekhez képest kétségtelenül óriási lépést tettük az cégeljárás modernizálása tekintetében – ezzel együtt mennyire számít fejlettnek a magyar rendszer uniós és világviszonylatban?
Ez év július 1-jétől két szempontból következett be érdemi változás a cégbíróságok munkájában, egyfelől cégalapításkor és változásbejegyzéskor kötelező lett az elektronikus kommunikáció, másfelől az ún. egyszerűsített cégeljárásban a bírósági terhelő ügyintézés ideje egy munkaórára csökkent. Ez világviszonylatban is „versenyképes” teljesítménye a hazai igazságszolgáltatásnak. Megjegyezném, hogy e változásoknak önmagukon túlmutató jelentőségük van, az első mintát adják egy valóban korszerű elektronikus bírósági modell kiépítéséhez.
E modellel kapcsolatban: Ön szerint milyen lesz a jövő bírósága? Egy korábbi interjúnkban Dr. Kiss Daisy azt, nyilatkozta, hogy „Biztos vagyok abban, hogy lesz ’e-per’. Nem biztos, hogy úgy valósítjuk meg, ahogy kell, de lesz. Mindenesetre várom, hogy mikorra lesz meg a lehetőség arra, hogy a tárgyalásra ne kelljen személyesen elmenni, hanem elektronikus eszközökkel, interneten keresztül lehessen ’videokonferencia’ jelleggel tárgyalni.” Mi erről a véleménye?
A videokonferencia jellegű tárgyalás meglehetősen költséges megoldás, alkalmazása egyelőre csak kivételes esetben tűnik indokoltnak. Ennél fontosabb, hogy készül az a törvényjavaslat, amely alapján fokozatosan a polgári perben is mód nyílik a nyilatkozatok, kérelmek elektronikus formában történő előterjesztésére, sőt az elképzelések szerint a jogi képviselővel eljáró vállalkozások közötti perekben egy idő után ez a kommunikációs mód lesz a jellemző.
Az egyszerűsített bejegyzés lehetősége új sebességbe kapcsolta a cégeljárást. Mennyire népszerű az 1 órás regisztráció? Beváltotta a hozzá fűzött reményeket, Ön szerint hogyan hatott az ország versenyképességére az új rendszer?
Az elmúlt hónap során a cégbíróságokra elektronikusan megküldött kérelmeknek mintegy egyharmada tartozott az egyszerűsített eljárás szabályai alá. A cél egyébként nem csupán az, hogy az ügyintézés ideje radikálisan lerövidüljön, hanem hogy egy érdemben egyszerűbb és olcsóbb cégalapításra adjunk lehetőséget. Ennek érdekében már 2007. szeptembere óta jelentős illetékkedvezményt élvez az a vállalkozás, amely az egyszerűsített cégeljárást választja és a cégalapítás jogi feltételeit tekintve is egy „könnyített” eljárást kell lefolytatni ebben az esetben. Összegezve az egyszerűsített cégeljárás véleményem szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre az ügyvédek térfelére tolt törvényességi vizsgálattal kapcsolatban?
A cégalapítást megelőző törvényességi felügyelet ellátását a törvény „nem tolta át” az ügyvédek térfelére. Először is csak az egyszerűsített cégeljárásban és ott is csak látszólag bővültek az ügyvédek feladatai, amennyiben meghatározott okiratokat immár nem kell csatolni a bejegyzési kérelemhez, azokat az alapításnál közreműködő jogi képviselő vizsgálja meg. Az eljáró ügyvéd azonban ezt az előzetes törvényességi kontrollt korábban is el kellett, hogy végezze, a különbség voltaképpen abban rejlik, hogy ott, ahol törvényi szerződésmintát alkalmaznak a felek, ott ugyanazt a jogi kontrollt nem végzi el egyaránt az ügyvéd és a cégbírósági ügyintéző. Ha a társaság alapítói nem az egyszerűsített cégeljárást választják, úgy továbbra is cégbíróság gyakorolja a bejegyzési kérelem adattartalmát igazoló okiratok ellenőrzésével kapcsolatos funkciókat.
A cégbíróságok régóta panaszkodnak túlterheltségre, melyet – állításuk szerint – az elektronikus átállás – legalábbis átmenetileg – csak tovább rontott. Ön hogyan ítéli meg: állták az első rohamot a cégbírák? 2008. július 1-je előtt többen is állították, hogy ha nem is omlik össze a rendszer, de súlyos késésekre kell számítani. Voltak komoly fennakadások?
Nem voltak érdemi fennakadások. Amúgy az új eljárási szabályok bevezetése a cégbíróságok munkaterhét érdemben is jelentősen csökkenti majd. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az eljárási szabályok ismeretében a cégbíróságok munkaszervezési rendjét – néhány hónapos tapasztalat birtokában – átalakítsák. A bíróságok hangsúlyozottan átmeneti tehernövekedése abból fakad, hogy egyrészt július 1-jét megelőzően a szokásoshoz képest jóval több kérelem érkezett papíralapon, továbbá, hogy a nyári időszakban a szabadságolások folytán kevesebb munkatárs áll rendelkezésre. Emellett természetesen a bevezetéssel kapcsolatos objektív és szubjektív nehézségek (technikai hibák, gyakorlatlanság) szintén átmeneti tehernövekedéssel járnak.
A gyakorló jogászok tapasztalata szerint az elektronikus cégeljárás összességében működik, de a technikai kivitelezés rendkívül szétaprózott, nagyon sok szereplővel kell együttműködni, igen sok helyről kell beszerezni a szükséges kellékeket. A rendszer
tervezése során mennyire vették figyelembe az ügyvédség munkájának egyszerűsítését? Nem lett volna célszerűbb a szolgáltatóktól eleve integrált rendszerek szállítását elvárni? (Egy példát említve: miért nem lehet az e-Szignó alkalmazással utalványmintákat kérni?)
Az elektronikus cégeljárás elsősorban az ügyfelek szempontjait és érdekeit veszi figyelembe, de közvetve az eljáró ügyvédek és a cégbírósági munkatársak számára is könnyebbséget hoz majd, mihelyt megismerik, begyakorolják az új eljárással összefüggő feladataikat. (Természetesen ezzel egyidejűleg folyamatosan csökkenteni kell, illetve meg kell szüntetni az első másfél hétben még gyakrabban, ma már kevésbé jelentkező technikai, informatikai problémákat.) A jogi képviselő számára egyre javuló minőségű nyomtatványkitöltő program és hibaellenőrző program teszi a feladat megoldását mind inkább egyszerűvé. A jogi képviselők érdekét vettük figyelembe akkor, amikor a tárca ingyenesen biztosítja számukra a Complex Kft. által készített nyomtatványkitöltő program használatát. Ugyanakkor természetesen senki sincs elzárva attól, hogy ellenérték fejében bárki mástól vásárolja meg az ezzel egyenértékű vagy ennél színvonalasabb szolgáltatást. Az elkövetkező hónapokban szeretnénk megoldani azt a valóságos problémát, hogy az eljárási illeték megfizetéséről az államkincstár által kiállított elektronikus igazolást az eljáró jogi képviselő időveszteség nélkül vehesse kézhez.
Tervezi az IRM, hogy a Cégszolgálattal kapcsolatos informatikai szolgáltatások nyújtására szélesebb körből választ/versenyeztet beszállítókat? Hallani olyan véleményeket, melyek szerint a jelenlegi legfontosabb beszállító erős pozíciója miatt alacsony az innováció a céginformációs szolgáltatás és cégeljárás vonatkozásában.
Az IRM valamennyi általa vásárolt szolgáltatást a lehetséges szolgáltatók versenyeztetése alapján választotta ki. A szerződések lejártát követően természetesen új eljárások kerülnek majd kiírásra.
Milyen társasági illetve cégjogi változásokra számíthatunk a közelebbi és távolabbi jövőben?
Az elkövetkező egy évben az elektronikus cégeljárás bevezetésének egyfajta konszolidációjára törekszünk és arra, hogy az ebből következő munkaszervezési „tanulságokat” az érintett bíróságokkal és az OIT Hivatallal együttműködve levonjuk és elkészüljön a bírósági ügyviteli szabályozás módosítása. Emellett rövidesen elkészül a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésének új, a cégeljárások körén túlmutató rendjét szabályozó törvénytervezet. Még ez év őszén tárgyalja az Országgyűlés terveink szerint a TEÁOR-ral összefüggő, az adminisztratív terheket csökkentő javaslatot is.
Végül néhány kérdés az új Ptk-ról. Amint arról beszámoltunk 2007. szeptemberében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium magához vonta az első tervezet átdolgozásának feladatát a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságtól. Ön szerint mi indokolta ezt a lépést?
A 2007. nyaráig beérkezett észrevételek, valamint a Vékás Lajos professzorral folytatott megbeszélések alapján arra a következtetésre jutottam, hogy számos nagy jelentőségű felvetés – érkezzenek azok a fogyatékos embereket képviselő szervezetektől vagy éppen a Magyar Szabadalmi Hivataltól vagy akár a Bankszövetségtől – érdemi megfontolására a Kodifikációs Bizottság tudósai részéről nincs hajlandóság. Márpedig az IRM eltökélt volt abban, hogy egy, a valóság által felvetett kérdésekre reagálni képes, korszerű kódexet kíván előkészíteni.
Ön szerint melyek lesznek az új Ptk. legnagyobb nóvumai?
Az új Polgári Törvénykönyv valamennyi ún. „könyve” tartalmaz fontos és adott esetben az újdonság erejével ható rendelkezéseket. Ezek kiemelése helyett azonban annak a jelentőségét hangsúlyoznám, hogy a tervezet parlamenti tárgyalásával párhuzamosan készül az ún. Ptké., amely tartalmazza majd az új kódex hatálybalépésével összefüggő valamennyi érintett törvény módosítását. Ily módon a Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg az azt körülvevő jogrendszer jelentős korszerűsítésére is sor kerül.
Dr. Gadó Gábor önéletrajza
1960. február 4-én született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1984-ben szerzett jogi diplomát. 1987-ben szakvizsgázott. Angol nyelven tárgyalási szinten beszél.
1987 márciusától – leszámítva az 1989 tavaszától 1990 nyaráig tartó időszakot, amikor a Legfőbb Ügyészség alkalmazásában állt – az Igazságügyi Minisztérium dolgozója.
1995-től a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának helyettes államtitkára, 2006-tól szakállamtitkára, felügyeli a civilisztikai, gazdasági jogi és az igazságügyi kodifikációval összefüggő tevékenységet. Szerkesztőbizottsági tagja a Gazdaság és Jog című folyóiratnak.
Közreműködött a következő fontosabb törvényalkotási munkákban:
- a koncesszióról szóló törvény kidolgozása,
- a közbeszerzés jogintézményének magyarországi meghonosítása,
- a Polgári perrendtartás fokozatos, máig sem befejezett modernizációját célzó törvények előkészítése,
- a Sárközy Tamás vezetése mellett, az 1997. évi és a 2006. évi társasági jogi reform munkálatai,
- Magyarország EU csatlakozását megelőzően a hazai társasági jog jogharmonizációs célú módosításának előkészítése,
- a felelős vállalatirányítási elvek kidolgozása, azok tőzsdei bevezetése,
- a vállalatfelvásárlás jogintézményének magyarországi meghonosítása,
- az új Polgári Törvénykönyv előkészítését végző, Vékás Lajos vezette Kodifikációs Bizottságban való részvétel, majd 2007 nyarától a törvénytervezet államigazgatási egyeztetésének, szakmai vitájának és a javaslat átdolgozásának koordinálása,
- a vállalkozások piacra lépése feltételeinek egyszerűsítését, így az elektronikus cégeljárás bevezetését célzó törvények kidolgozása,
- jelenleg is irányítja a lakossági pénzügyi szolgáltatások átalakítására irányuló kodifikációs munkát.
Az elmúlt évek fontosabb publikációi:
- Eltérő és egyező álláspontok az új Ptk. előkészítése során
Magyar Jog, 2008. no. 6, 385-398 p
- Gondolatok az alapítványi részvénytársaság mint új jogi személy típus bevezetéséről
Magyar Jog, 2007. no. 10, 582-589 p
- Javaslatok az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása érdekében
Gazdaság és Jog, 2007. no. 8, 3-11 p
- Szempontok és javaslatok az állami jogérvényesítés korszerűsítésére
Gazdaság és Jog, 2007. no. 5, 3-8 p
- Az új Gt. konszernjogáról
Gazdaság és Jog, 2006. no. 6-7, 11-17 p
- Társasági jogi reform Európában
Magyar Jog, 2006. no. 6, 321-341 p
- Társasági jogi reform Magyarországon
Magyar Jog, 2006. no. 8, 455-464 p
- Tézisek az új Gt. részvénytársaságról szóló fejezetéhez
Gazdaság és Jog, 2004. no. 7-8, 3-17 p
- A társasági jog és a cégjog harmonizációja az EU jogával
Jogász vándorgyűlés, 20., 2004. 139-213 p
- Javaslatok az új társasági törvény koncepciójához
Magyar Jog, 2004. no. 3, 129-154 p
- A vállalatcsoport szabályozása az új társasági törvényben
Gazdaság és Jog, 2004. no. 1, 3-5 p
- A társasági vagyon szolgáltatására és védelmére vonatkozó közösségi jogi követelmények. Javaslatok a hazai részvényjog módosítására. 1-3. r
Gazdaság és Jog, 2003. no. 3, 3-14 p
- A vállalatfelvásárlás közösségi jogi szabályozásának jövője
Európai Jog, 2002. no. 2, 17-24 p
- Az Európai Közösség társasági joga a 2001-es év tükrében
Magyar Jog, 2002. no. 4, 204-226 p
