Az Alkotmánybíróság döntése alapján a Kúria öttagú tanácsban vizsgálhatja felül a lúgos-orvos ügyét, pedig a legfőbb bírói fórum 7 évvel ezelőtt történt súlyos testi csonkítást és feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozó kegyetlen bűncselekmény tárgyában már 2018 nyarán jogerős ítéletet hozott. Mi indokolja az ismételt eljárást?
Egy ország számára vált ismertté a lúgos-orvosként elhíresült, az elkövetéskor kórházigazgatóként dolgozó kegyetlen elkövető bűncselekménye, valamint áldozatának, Renner Erikának az igazságért folytatott küzdelme. Az ügy azonban ennyi év távlatából is az újratárgyalás szakába jutott, annak ellenére, hogy a Kúria közel 2 éve jogerős ítéletet hozott – 11 év letöltendő szabadságvesztés és orvosi hivatás gyakorlásától való végleges eltiltást kiszabva büntetésül.
A tényállás lényege szerint a vádlott korábbi barátnőjének lakásához ment és oda belépve az ajtót kinyitó sértett nyakát megragadva őt hátára fordította, azzal fenyegette, hogy elvágja a torkát, ha sikít, majd hassal a földre fektette, a lakás ajtaját bezárta, a magával hozott gyorskötözővel megkötözte a sértett kezeit, az ugyancsak magával hozott ragasztószalaggal összeragasztotta a lábait és leragasztotta a száját, majd combjába az ugyancsak magával hozott injekciós-tűvel és fecskendővel fájdalomcsillapításra, illetve altatásra szolgáló, kifejezetten műtétek során használt Ketamint és az elsősorban a Ketamin hallucinogén hatását csökkentő, ugyancsak altató hatású Midazolamot fecskendezett. Az emiatt öntudatlan állapotba került sértettet a fürdőszobába vitte, ahol meztelenre vetkőztette, a fürdőkádba fektette és a nemi szervére, valamint annak környékére ismeretlen eredetű lúgot öntött. Ezt követően a meztelen sértettet bevitte a szobába, és egy pokrócba tekerve a díványra fektette, majd távozott a lakásból, annak ajtaját bezárva. A lúgos leöntés következtében a sértett az alhason, az elülső hasfalon, a szeméremtájékon, a gát-tájékon, a hüvelybemenet belső egyharmadán, mindkét comb elülső és belső felszínén, jobb lábfején II-III. fokú égési sérüléseket szenvedett el, amelyek közvetett élestveszélyt jelentettek. Az égési sérülések következtében a nemi szerv funkciója súlyos mértékben, a szexuális élete véglegesen korlátozottá vált. A sértetten több korrekciós műtétet hajtottak végre, és a sérülések maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást okoztak.
A bűncselekmény elkövetése körülményeinek és eredményének ellenére több ízben kérdéses volt annak minősítése, így a gyanúsítást követően hosszú eljárási procedúra indult meg. Elsőfokon a Fővárosi Törvényszék aljas indokból elkövetett, maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást okozó testi sértés bűntettében, valamint kifosztás bűntettében bűnösnek mondta ki és 4 év börtönbüntetésre ítélte a férfit, továbbá 5 évre eltiltotta foglalkozásának gyakorlásától. A Fővárosi Ítélőtábla súlyosbította az elsőfok ítéletét, életveszélyt okozó testi sértésnek ítélte a bűncselekményt, tovább bűnösnek mondta ki az orvost személyi szabadság megsértésének bűntettében, magánlakásértés vétségében és ugyancsak terhére rótta a kifosztás bűntettét, melynek okán 9 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetéséként pedig végleg eltiltotta orvosi hivatásának gyakorlásától a vádlottat.
A Kúria a bizonyítási eljárásban történt hiányosságokra hivatkozva rendelte el az ügy újratárgyalását, a Fővárosi Ítélőtábla pedig az előző ítéletében foglaltak szerint ismételten 9 éves börtönbüntetést szabott ki a vádlottra. A további bűncselekményekben is marasztalt elkövető ismételten fellebbezett, melynek eredményeként 2018 nyarán a Kúria jogerős ítéletet hozott: az orvost 11 év börtönre ítélte azzal, hogy a súlyosbítás indokaként rámutatott, hogy az előre kitervelten elkövetett testi sértést aljas indokból, orvosi esküjét megszegve és orvosi szaktudását felhasználva követte el a vádlott, így örökre érdemtelenné vált az orvosi hivatás gyakorlására. A Kúria külön kiemelte, hogy az áldozatnak a testi csonkításon túlmenően súlyos pszichés tramuát, feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozott. A legfelsőbb bírói forum emellett a közügyektől eltiltás tartamát tíz évre súlyosította.
Miért kerülhet ismét a Kúria elé az ügy?
A vádlott kezdeményezésére egy jogi képviselő alkotmányjogi panasszal élt az Alkotmánybíróság (AB) irányába, továbbá a vádlott szabadságvesztésének felfüggesztése tárgyában nyújtott be indítványt. A benyújtott alkotmányjogi panasz a visszaható hatály tilalma és a jogorvoslathoz való jog körében (több alkotmánybírósági határozat felhívása mellett) számos érvet hozott fel.
Az AB górcső alá vette az érintett átmeneti rendelkezést, melynek okán közleményében kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 870. § (3) bekezdése, „fellebbezés” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti. Az AB egy sor érvet sorakoztat fel az alkotmányjogi panasz alátámasztására, különös tekintettel arra, hogy jelen ügyben a tisztességes eljárás fentebb felsorolt elemei folyamatosan sérültek, az indítványozó érdemi védekezését a bűnösség vélelme folyamatosan akadályozta. Az AB szakmai álláspontja szerint azáltal – hogy noha szabadságelvonással járó kényszerintézkedés hatálya alatt állt – az összes, a legkülönbözőbb forrásokat személyi és támadhatatlanul objektív tárgyi bizonyítási eszközök bevonására irányuló indítványát folyamatosan elutasították, vagy nem utasították el, csak nem teljesítették, majd csak részlegesen teljesítették, lényegében eszköztelenné vált a bizonyítási eljárás során és – tartalmi értelemben – a védelemhez való joga kiüresedett, a fegyverek egyenlőségéhez való joga eliminálódott.
Jelenleg a Kúria Büntető Kollégiumának asztalán áll az AB határozat, melynek tüzetes átvizsgálását követően döntenek az ügy újratárgyalásának kérdéséről. A legfelsőbb bírói fórum tájékoztatása alapján öttagú tanácsban bírálják el az ügyet, amint abban felülvizsgálati indítvány érkezik.
