A kormány március 11-dikén a koronavírus miatt veszélyhelyzetet hirdetett Magyarország egész területére – 15 órakor hatályba lépett a kihirdetésről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet. – De mit is jelent pontosan a különleges jogrend? Ki jogosult elrendelni és mikor? Milyen jogosítványai vannak a hatóságoknak különleges jogrend idején?
“A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki” – olvasható a rendeletben.
A kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki. A miniszterelnököt feladatának ellátásában a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs segíti.
A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek. A kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.
A veszélhelyzet kihirdetésével a kormány elfogadta a veszélyhelyzet idejére vonatkozó legfontosabb intézkedéseket: Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból beutazási tilalmat rendeltek el, a szlovén, valamint az osztrák schengeni határszakaszon és a magyar-horvát határon visszaállítják a határellenőrzést, a száz fősnél nagyobb beltéri és az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását megtiltották, valamint bizonyos intézmények tekintetében – egyetemek, főiskolák – intézménylátogatási tilalmat vezettek be. Az intézkedések visszavonásig érvényesek.
De mit is jelent pontosan a különleges jogrend? Ki jogosult elrendelni és mikor? Milyen jogosítványai vannak a hatóságoknak különleges jogrend idején?
Alkotmányos alapok
A különleges jogrend egy gyűjtőfogalom, a kifejezés az Alaptörvény innovációja (Till Szabolcs), az alkotmányos szabályozás különös része. Csink Lóránt megfogalmazásában a különleges jogrend a társadalom működésének egy olyan állapota, amelynél a biztonság különösen fenyegetett, olyan mértékben, hogy az állam speciális szabályokat alkot a fenntartása érdekében. A különleges jogrend állapotában az államok olyan szintű alapjog korlátozást tesznek lehetővé, amelyet más esetben, „békeidőben” nem. Az embereknek a szabadságuk egy részét fel kell áldozniuk a biztonság oltárán. Ezt a Moszad korábbi igazgatója – Efraim Halevy – a terrorfenyegettség kapcsán egy interjúban úgy interpretálta, hogy a közvéleményt fel kell készíteni – a terror miatt – egy más életformára, legalábbis addig amíg a veszély fennáll. “Az embereknek választaniuk kell – így folytatta – a terrortámadások vagy az adatvédelmi és szabadságjogok érvényesülése között.”
Azonban a különleges jogrendi szabályok alkalamzásának fontos feltétele, hogy a jelenség, körülmény, amely miatt bevezetésre került, valamilyen védett célt – az életet, a vagyont, az államot, az alkotmányos rendet – sértsen vagy veszélyeztessen, és azt a normál keretek között nem, vagy nem a megfelelő gyorsasággal lehet kezelni, ezért van szükség az állami beavatkozásra (Csink). A különleges állapotok jogának alapvető célja az, hogy visszataláljunk a normális alkotmányos helyzetbe (Jakab András).
Az Alaptörvény a különleges (rendkívüli) jogrendre vonatkozó szabályokat külön fejezetben tartalmazza, meghatározva a rendkívüli jogrend egyes formáit, valamint az elrendelésük esetén tehető intézkedések alkotmányos szabályait. A részletszabályokat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módósításáról szóló sarkalatos törvény tartalmazza. Az Alaptörvény a különleges jogrenden belül hat állapotot – „minősített időszakot” – határoz meg: a rendkívüli állapotot, a szükségállapotot, a megelőző védelmi helyzetet, a terrorveszélyhelyzetet, a váratlan támadást és a veszélyhelyzetet.
Veszélyhelyzet
Az Alaptörvény 53. cikke szerint a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A veszélyhelyzetet előidéző körülmény lehet elemi csapás, természeti eredetű veszély (pl. belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeketveszélyeztet, és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit); ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszély (pl. a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti), és egyéb eredetű veszély [pl. tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (pl. koronavírus) vagy járványveszély, valamint állatjárvány].
A Kormány veszélyhelyzetben – a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen – rendeleti úton rendkívüli intézkedéseket vezethet be, egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet. Rendkívüli intézkedésként akár a nap meghatározott tartamára vagy meghatározott területre korlátozhatja a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalmát, továbbá korlátozhatja a lakosság utcán vagy nyilvános helyen tartózkodását. Ez utóbbi esetben a korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. Továbbá elrendelheti, hogy az ország meghatározott területét a lakosság a szükséges időtartamra elhagyja (kitelepítés), egyben kijelölheti a lakosság új tartózkodási helyét. A kitelepítés során a kötelezés ellenére a lakóhelyén maradó személlyel szemben az intézkedés foganatosítására jogosult rendvédelmi szerv jár el. Ezek mellett más – a helyzet orvoslásához szükséges – intézkedések bevezetéséről is dönthet.
A Kormány rendeleteinek kihirdetésére a jogalkotásról szóló törvény szabályai az irányadóak, azaz a Magyar Közlönyben kerülnek közzétételre. Azonban halasztást nem tűrő esetben a rendelet – a rendelet szövegének szó szerinti beolvasásával – közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető, és annak a rendkívüli kihirdetésről a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gondoskodik. A Kormány rendelete 15 napig marad hatályban, kivéve, ha az Országgyűlés felhatalmazása alapján a rendelet hatályát meg nem hosszabbítja.
A különleges jogrend bevezetésének napján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a COVID-19 okozta vírusfertőzést pandémiának, azaz világjárványnak minősítette. Azonban ekkor is vannak olyan jogaink – az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a kínzás, kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma, valamint az igazságszolgáltatáshoz fűződő egyes jogok (pl. ártatlanság vélelme) – melyek nem korlátozhatók, továbbá az Alktománybíróság működése sem függeszthető fel, hiszen az Alktománybíróság működése egyrészt megtestesíti az alkotmményosság iránti igényt, másrészt a hatalomkoncentráció megakadályozásának eszköze, hiszen vizsgálhatja és így ellensúlyozhatja a hatalmat gyakorló szerv döntéseit, így érvényre juttatva a jogállamiság garanciáit zord időkben is.
Kapcsolódó cikkek:
