Bírák vagyunk…” – Az Országos Bírósági Hivatal ünnepi kiadványt jelentetett meg a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény kihirdetése 150. évfordulója alkalmából. Ebből idézünk néhány örök érvényű gondolatot egykoron élt kiváló bíróktól, akiknek tevékenysége, elhivatottsága összefonódott a magyar bírósági szervezet múltjával. Ezúttal Juhász Andor gondolatát idézzük.
” … a magyar bíró hazafiasan érző, föl- és lefelé független, sokat tanult és tapasztalt, lelkiismeretes őre és gondozója hazánk jogrendjének, aki tiszteli a törvényt, de azért nem hódol bálványimádó módjára megkövesedett törvényszakaszoknak, hanem a törvénymagyarázat segélyével életet lehel a haldokló vagy elhalt normákba […],
…. a magyar bíró magasan felette áll minden társadalmi és minden politikai áramlatnak és egy társadalmilag és politikailag meg nem szervezett nemzetfenntartó néprétegnek, a hazafias, becsületes és dolgos honpolgárokból álló néprétegnek az ütőerén tartja az egyik kezét, mikor a másikkal az ítéletet írja,
….. a magyar igazságszolgáltatás csarnoka, temploma a jogegyenlőségnek, amelyben hiába keressük azokat a válaszfalakat, amelyeket odakünn a gyarló ember emel koronként váltakozó helyen és váltakozó magasságra saját maga és embertársa közé és hogy ebben a templomban egyetlen szentség a tisztelet tárgya és ez az igazság eszméje. […]”
(Juhász Andor – Beszédek 1935. 52-53. o.)
Juhász Andor 1864 szeptember 14-én Kassán született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában a premontrei gimnáziumban végezte, jogot a kassai jogakadémián hallgatott. Budapesten avatták fel jogtudományi doktorrá. Apja kassai ügyvédi irodájában kezdett joggyakorlatot, 1886. szeptember 5-én, mint kassai törvényszéki joggyakornok lépett a bírói pályára. 1891. május 12-én kassai aljárásbíró, 1895. szeptember 6-án törvényszéki bíró, 1898. november 19-én kassai táblai elnöki titkár lett, majd 1901. szeptember 16-án kassai ítélőtáblához bíróvá nevezték ki. 1906. december 14-én kisegítő bíróként a Kúriához rendelték be. 1911. augusztus 23-án a Budapesti Királyi Törvényszék elnökévé nevezték ki, majd 1915. július 18-án a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöke lett. Tagja lett a főrendiháznak is. 1925. augusztus 11-én a Kúria elnöke lett. Budapesten, 1940. szeptember 2-án halt meg.
