Azonnali hatállyal felfüggeszti a kormány a börtönkártérítések kifizetését, az Igazságügyi Minisztérium pedig felülvizsgálja a szabályozást – közölte a hivatalos kormányhatározat megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden. A fogvatartottak már 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen, és 10 milliárd forintot pereltek ki rossz körülményekre hivatkozva, miközben az elmúlt években több mint 700 új, uniós normáknak megfelelő börtönférőhely létesült Magyarországon.
A közlemény szerint a kormány célja az, hogy megállítsa a “börtönbizniszt”, amely mára többmilliárdos pénzügyi iparággá vált. A börtönben ülő bűnözők, ügyvédjeik segítségével már tizenkétezer pert indítottak a magyar állam ellen, és tízmilliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva. A kormány álláspontja szerint ez visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal – írták.
Hangsúlyozták, hogy a “börtönbiznisz” károsítja az államot és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, valamint sérti az emberek igazságérzetét. “A társadalom nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak” – tették hozzá.
A közleményben kitértek arra is: Magyarországon 2010 óta folyamatosan nő a börtönférőhelyek száma, új börtönök épültek és börtönfejlesztések vannak folyamatban.
A kártérítések kifizetésének felfüggesztéséről először Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára beszélt a HírTv-ben. Az államtitkár szerint „futószalagon lehetett pereket nyerni”. Tuzson Bence szerint a kormány az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban vitatná meg, jár-e egyáltalán kártérítés az elítélteknek a rossz börtönkörülmények miatt, addig pedig senkinek nem utalnának.
“Újra kell gondolni az egész rendszert, és elsősorban a sértettek érdekét kell előtérbe helyezni” – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a HírTv Magyarország élőben című műsorában. “Sérti az emberek igazságérzetét, hogy egyfajta börtönbiznisz alakult ki, ezért a jövőben felül kell vizsgálni azt, hogy az elítéltek milyen alapon nyújtanak be kártérítési kérelmeket az államhoz” – emelte ki a tárca vezető.
Darák Péter, a Kúria elnöke az InfoRádióban hangsúlyozta: “Közéleti szereplők véleményei nem korlátozhatják és nem is befolyásolhatják a bírákat.” A kormányfő által bírált fogva tartási körülmények miatti kártérítésekről a Kúria elnöke azt mondta. “A strasbourgi emberi jogi bíróságon született ítéletek nyomán még Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezte a hazai jogalkotást. A bíróságok most a 2017-ben életbe lépett törvény alapján járnak el, de már született annyi ítélet, hogy az érintett gyakorlatot esetlegesen megvizsgáljuk.”
Tavaly közfelháborodást váltott ki, hogy a bíróság két olaszliszkai lincselőnek is kártérítést ítélt meg börtönkörülményekre hivatkozva, míg az agyonvert Szögi Lajos családja 11 éve nem jut hozzá a megítélt kártérítéshez. A börtönbiznisz csúcstartója egy 33 éves férfi, aki 8 és fél év börtön után 8 millió forintot kapott, vagyis minden leült év után egy milliót. A rabok ma már egymásnak ajánlgatják az ügyvédeket, akik sikerdíjért vállalják, hogy perelnek.
Kapcsolódó cikkek:
