A képviselők újabb tervezetet kérnek a Bizottságtól, miután a tagállamok fellazították a méhek védelmét célzó szabályozást. Az Európai Bizottság eredeti javaslattervezetének a célja az volt, hogy az uniós jogszabályokba olvassza az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (EFSA) 2013-as útmutatóját a méhekre veszélyes növényvédő szerek visszaszorításáról.
Az útmutató elmagyarázta, hogyan kellene bevizsgálni a növényvédő szereket ahhoz, hogy az azután alkalmazott szerek ne veszélyeztessék sem akut, sem krónikus módon a méheket. A növényvédő szerek csak akkor maradhatnának a piacon, ha a vizsgálatokon megfelelnek.
Azonban több tagállam ellenezte a javaslatot, végül a Bizottság kénytelen volt olyan kompromisszumot javasolni, amely csak az akut kitettség ellen védte volna a méheket.
„Elfogadhatatlan, hogy tagállamok ellenezzék az EFSA méhekre vonatkozó 2013. évi útmutatójának maradéktalan végrehajtását” a méhek ügyében, fogalmaz az Európai Parlament állásfoglalásban. „A bizottsági rendelettervezet csak a mézelő méheket érintő akut toxicitás tekintetében vezet be módosításokat (…), ugyanakkor nem szól a mézelő méheket érintő krónikus toxicitásról, sem pedig a poszméheket és a magányos méheket érintő toxicitásról.” A tervezet ráadásul „nem a tudományos és műszaki ismeretek legfrissebb fejleményeit tükrözi” és „nem változtatná meg a védelem szintjét”.
A képviselők hangsúlyozták: a Bizottságnak nem kellett volna kompromisszumot kötnie, hanem élhetett volna teljes hatáskörével, mivel a méhvédelmi kritériumokat kifogásoló 16 tagállam nem alkotott minősített többséget.
Az állásfoglalás ezért most a legújabb tudományos és technikai tudáson alapuló, új jogszabálytervezet benyújtására kéri a Bizottságot.
A jelentéstevő szerint
„Nem támogatjuk, hogy erőtlenek legyenek a méhekre veszélyes növényvédő szerek alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek. Az a kérdés, hogy komolyan gondoljuk-e a környezet védelmét. Komolyan gondoljuk-e az élőlények védelmét? Komolyan gondoljuk-e a Green Dealt? Az eredmény egyértelmű: az Európai Parlament túlnyomó része nem akarja, hogy a méhek védelmét szolgáló jogszabályt felvizezzék. Arra kérjük tehát a Bizottságot, hogy olyan jogszabálytervezetet terjesszen be, amely kiszűri a beporzókra legveszélyesebb növényvédő szereket” – mondta a környezetvédelmi bizottság elnöke, Pascal Canfin (RE, Franciaország).
A következő lépések
A Parlament az állásfoglalást abszolút többséggel: 533 szavazattal, 67 ellenszavazat és száz tartózkodás mellett fogadta el, így nem engedte tovább a bizottsági javaslatot. Az Európai Bizottságnak most új javaslatot kell beterjesztenie.
Háttér
A képviselők kiemelik, hogy a Bizottság szerint „az európai vadon élő beporzó rovarok valamennyi fajtájának – beleértve a vadon élő méheket, a zengőlégyféléket, a nappali lepkéket és az éjszakai lepkéket – előfordulásában és sokféleségében nagyarányú csökkenés” figyelhető meg, és „számos beporzófaj van, amely kihalt, vagy amelyet kihalás fenyeget”.
Csak az Európai Unióban a gabonafajták 84 százalékának, a vadvirágfajok pedig 78 százalékának léte legalább részben az állati beporzástól függ. Az Unió éves mezőgazdasági termelési értékéből 15 milliárd eurónyi közvetlenül a beporzó rovarokhoz köthető.
