Az őszi parlamenti ülésszak kezdetétől szigorodtak az országgyűlési tudósítás rendjének szabályai, az Országházban és az Országgyűlés Irodaházának épületében új helyszínek szolgálnak a média munkatársai munkavégzési és tartózkodási helyéül. De mi is a média feladata? Ki minősül újságírónak és milyen előjogok és kötelezettségek illetik? A jog szabályain kívül milyen normákat kell még betartania egy médiamunkásnak?
Mi a média feladata?
John Stuart Mill szerint az igazság alapvető érték, amely megismerhető, megismerése pedig a társadalmi fejlődés előfeltétele. A média „házőrző kutyaként” jelentős segítséget nyújthat az igazság felderítéséhez, folyamatosan ellenőrzése alatt tartva az államot, gondoskodva arról, hogy az emberek hozzájuthassanak a releváns információkhoz. Az Alkotmánybíróság megfogalmazásában „a sajtó nemcsak a szabad véleménynyilvánítás eszköze, hanem a tájékoztatásé is, azaz alapvető szerepe van a véleményalkotás feltételét képező tájékoztatásban”. A helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről hiteles, gyors, pontos tájékoztatást a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény (Smtv.) is a médiarendszer alapvető feladataként határozza meg.
A hagyományos megközelítés alapján „az újságíró tájékoztatja a közvéleményt az aktuális kérdésekről, napvilágra hozza a közéletben történt visszaéléseket, ütközteti a szembenálló álláspontokat, kemény kérdéseivel vallomásra készteti a köz elől információt eltitkolni kívánókat”.
Ki minősül újságírónak?
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása szerint az újságíró „olyan természetes vagy jogi személy, aki rendszeresen vagy hivatásszerűen gyűjt és terjeszt információt a nyilvánosság számára bármely tömegkommunikációs eszközön keresztül”. Lényegében újságírónak tekinthető, aki a nyilvánosság valamely fóruma előtt tájékoztatói tevékenységét akár információk gyűjtésével, akár a már meglévők értékelésével végzi. Ennek alapján egy blogger is újságírónak tekinthető, azonban a médiaszabályozás hatálya alá a kizárólag gazdasági vállalkozásokként működő médiavállalkozások szolgáltatásai tartoznak, míg a bloggerre az általános szabályok – Btk., Ptk. – az irányadóak.
Az oknyomozó újságíró külön „kasztot” képvisel a napi tudósításokat és elemző anyagokat készítő újságírótól, mivel a feladata az, hogy olyan információkat derítsen fel, szerezzen meg, amelyeket általában szándékosan eltitkolnak a közvélemény elől. Ezzel szemben a „hagyományos” újságíró a nyilvános közéleti eseményeket viszonylag egyszerűen hozzáférhető forrásokon keresztül dolgozza fel. Egyes vélemények szerint „az oknyomozó újságírás ott kezdődik, amikor a riporter elkezd gondolkodni, mert nem hiszi el a hivatalos álláspontot, és elkezd utánajárni a dolgoknak”. A célja az igazság felderítése, ezért gyakran a hagyományos újságírói módszerektől eltérő – olykor jogellenes – eszközök használatára kényszerül. Azonban az Smtv. lehetővé teszi az (oknyomozó) újságíró mentesülését a felelősségre vonás alól, amennyiben a jogsértést valamilyen közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követte el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető. A mentesülés feltétele, hogy az elkövetett jogsértés ne okozzon aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére ne a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével kerüljön sor. A mentesülés nem terjed ki az újságíró jogsértő magatartásával okozott vagyoni kár megtérítésére irányuló igény polgári peres úton való érvényesítésére.
Önszabályozás – etikai kódex
Az újságírónak tevékenysége során a jogszabályokon kívül a szakmájára vonatkozó etikai normák előírásait is be kell tartania.
A terrorcselekményekről történő tudósításkor a BBC etikai kódexe „megköveteli” az újságírójától, hogy a terrorizmus szót kizárólag forrásmegjelöléssel használja, mivel maga a szó is inkább hátráltatja, mint elősegíti egymás megértését, az elv az, hogy a BBC újságíróinak a „tényekről kell tudósítaniuk, az értékelést másra kell hagyniuk”.
A szakmai előírások be nem tartásának – az Alkotmánybíróság döntése értelmében – jogi relevanciája is lehet, az újságíró a közéleti szereplők rágalmazása, illetve becsületsértés miatt felelősségre vonható, ha tudta, hogy közlése valótlan, vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert hivatása vagy foglalkozása alapján rá irányadó szabály szerint az elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. Az etikai kódexek a jogszabályi rendelkezéseknél részletesebb előírásokat tartalmaznak a sajtó munkatársai részére, céljuk a szakmai autonómia megőrzése és a közérdek szolgálata. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) etikai kódexe céljának az etikus, tisztességes újságírói tevékenység megőrzését és elősegítését határozza meg a szabadságjogok, a demokratikus közélet és a jogállam keretei között. Amennyiben a kódexben rögzített magatartási szabályokat az újságíró megsérti, az etikai bizottság – a szabályzata szerinti eljárással – etikai vétséget állapíthat meg, melynek súlyától függően etikai büntetést szabhat ki, azonban elsősorban arra törekszik, hogy a feleket megegyezésre késztesse, békülést, jegyzőkönyvi vagy nyilvános elégtételt érjen el.
Újságíró előjogok és kötelezettségek
Számos információ olyan bizalmas forrásoktól jut el a sajtóhoz, akik csak névtelenül maradásuk esetében járulnak hozzá a közvélemény tájékoztatásához. Azonban a forrásvédelem, az Emberi Jogok Európai Bíróságának kialakult gyakorlata szerint, nem abszolút jog, rendkívül nyomós közérdek, illetve amennyiben az eset körülményei ezt kellőképpen igazolják, kötelezni lehet a sajtót forrásának felfedésére. A hazai szabályozás alapján a forrás felfedésére a büntetőeljárásról szóló törvényben rögzített feltételek bekövetkezése esetén van mód. A bíróság akkor kötelezheti az újságírót forrásának felfedésére, ha három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen, az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek – különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel – olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja. A forrásvédelem okán a média és az újságíró mentességet élvez a házkutatások alól, a házkutatásra csak az EJEB által a forrás felfedésére irányadó feltételek megléte esetén kerülhet.
Bizonyos esetekben a sajtószabadság – mely jog magába foglalja az alapítás, szerkesztés szabadságát és a cenzúra tilalmát – megilleti az újságírót a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás tulajdonosával szemben is. Az ún. belső sajtószabadság (szerkesztői és újságírói szabadság) – az Smtv. rendelkezése alapján – szakmai függetlenséget és a médiatartalmak befolyásolására irányuló tulajdonosi vagy támogatói nyomásgyakorlással szembeni védelmet garantál. Amennyiben az újságíró megtagadja a szerkesztői és újságírói szabadságát csorbító utasítás végrehajtását, nem alkalmazhatóak vele szemben a munkajogi, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő joghátrányok.
A média ”belépési jogának” általános elismerése, mely jog az akkreditációhoz való jogot, eseményeken, rendezvényeken való részvétel lehetőségét jelenti, még várat magára, melynek oka, hogy a rendezvények, események befogadóképessége korlátozott, másrészt a túlzott sajtójelenlét megnehezítheti egyes intézmények működését, továbbá bizonyos események – például bírósági tárgyalások − nyilvánosságtól való elzárása garanciális jellegű. Azonban a sajtó számára nyújtandó felvilágosítási kötelezettség védett jog, melyet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény tartalmaz, valamint az Smtv. is előírja bizonyos szerveknek, szervezeteknek, mely kötelezettség alól a sajtószabadság általános korlátai és a titokvédelemre irányuló jogszabályok előírásai teremtenek kivételeket.
Az újságíró interjúk, nyilatkozatok közlése esetén köteles az elkészült anyagot a nyilatkozatot adó személynek bemutatni, amennyiben az kéri. A nyilatkozó abban az esetben vonhatja vissza a közzétételhez történt hozzájárulását, ha azt az újságíró érdemben megváltoztatta vagy eltorzította, és a változtatás a nyilatkozatot adó számára sérelmes.
A sajtótermék kiadója önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik az Smtv.-ben foglaltak maradéktalan megtartásáért, azonban ezek nem érintik az újságíró felelősségének a kérdését, aki polgári jogi és büntetőjogi felelősséggel tartozik az általa előállított médiatartalmak tekintetében, így elégtételadásra, kártérítésre kötelezhető, pénzbírsággal sújtható, és szabadságvesztéssel is büntethető.
