Az Európai Bizottság elnöki posztjára jelölt Ursula von der Leyen hétfőn bejelentette, hogy szerdán távozik a német védelmi miniszteri posztról. A jelölt kedd délelőtt vázolta a Bizottság elnökeként legfontosabbnak tartott politikai elképzeléseit. A képviselők ma 18 órakor szavaznak a jelöltségéről.
Ursula Von der Leyen megválasztásáról a brüsszeli testület élére kedden szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. Von der Leyen elnökké választásához az Európai Parlament tagjainak abszolút többségének, jelenleg 374 képviselőnek a támogatása szükséges. A tisztséget 2013 december óta ellátó konzervatív politikus hangsúlyozta, hogy a szavazás kimenetelétől függetlenül távozik a miniszteri posztról.
“Kedden bizalmat fogok kérni az Európai Parlamenttől. Függetlenül az eredménytől, le fogok mondani védelmi miniszteri tisztségemről, hogy minden erőmmel Európát szolgálhassam” – írta Ursula von der Leyen a Twitteren.
A tárca alá tartozó katonákkal és civil munkatársakkal úgynevezett napiparancsban tudatta a miniszter, hogy távozik posztjáról. A német védelmi tárca honlapján közzétett dokumentumban Ursula von der Leyen azt írja, hogy Angela Merkel kancellárt is tájékoztatta döntéséről, aki meg fogja tenni a szükséges lépéseket a megfelelő átmenet érdekében, a haderő és Németország biztonságának szem előtt tartásával.
Az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács csaknem két héttel ezelőtt, július elején döntött úgy, hogy von der Leyent jelöli az Európai Bizottság következő elnökének.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa beszédet mond az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Ursula von der Leyen 2005 óta tagja Angela Merkel kormányának, a védelmi tárca vezetése előtt a családügyi, majd a munkaügyi minisztérium vezetését bízta rá a kancellár.
Ursula von der Leyen kedd délelőtt vázolta a Bizottság elnökeként legfontosabbnak tartott politikai elképzeléseit. Az alábbiakban a legfontosabb témák összefoglalói olvashatók:
Von der Leyen közös igényként határozta meg „az egészséges bolygót mint az előttünk álló legnagyobb kihívást és a legnagyobb felelősségünket”. Ennek érdekében bátrabb, 2030-ig 50-55 százalékos kibocsátáscsökkentést eredményező célkitűzéseket javasolt, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a hivatalba lépését követő száz napon belül bemutatja az európai zöld programról és egy európai éghajlatváltozási jogszabályról szóló javaslatát. Emellett egy évtized alatt egy billió eurónyi befektetést nyújtó, fenntartható európai beruházási tervet kíván indítani (többek között az Európai Beruházási Bank „klímabankká” történő részleges átalakításával).
Von der Leyen kiemelte, hogy az Uniónak az európaiakat szolgáló gazdaságot kell építenie. Ehhez azonban „mindenkire vonatkozó, közös teherviselésre van szükség” – beleértve az Európában (várhatóan továbbra is) működő, de az európai humán- és társadalmi tőkéhez való hozzáférésükért Európát mindeddig nem kompenzáló technológiai óriásvállalatokat is.
Az elnökjelölt ismét hangsúlyozta elkötelezettségét a nemek szempontjából kiegyensúlyozott biztosi testület létrehozása mellett, hozzátéve, hogy egyszer s mindenkorra kezelni kell a nők elleni erőszak ügyét. Ennek érdekében von der Leyen az Európai Szerződésekben bűntényként határozná meg azt, és ezzel párhuzamosan pedig véglegesítené az Európai Unió csatlakozását az Isztambuli Egyezményhez.
Von der Leyen kijelentette: elkötelezett a jogállamiság mint európai érték mellett, ezért a meglévő eszközök mellé létrehozna egy európai nyomon követő mechanizmust. Hangsúlyozta, hogy az európai értékek sorába a tengeri életmentés kötelessége is beletartozik, és annak többek között emberséges határvédelmi politikában kell testet öltenie. Az elnökjelölt támogatja egy „új megállapodás létrejöttét a migráció és menedékügy terén“, illetve a dublini rendelet reformját, hozzátéve, hogy szándékai szerint a Frontex munkatársainak száma nem 2027-re, hanem már 2024-re elérné a tízezer főt. A feladatból az európai szolidaritás elvéből kiindulva mindegyik tagállamnak tisztességes részt kell vállalnia, hangsúlyozta.
Az európai demokráciával kapcsolatban von der Leyen egy 2020-ban induló Európai Konferencia létrehozását jelentette be, amelyben az európai polgárok játsszák majd a főszerepet. A következő választások kapcsán beszélt a csúcsjelölti rendszer megerősítéséről, és a nemzeteken átívelő választási listák gondolatának megfontolásáról. Az elnökjelölt kijelentette: teljes mértékben támogatja, hogy az Európai Parlament jogszabály-kezdeményezési jogkört kapjon. Emellett vállalta, hogy az általa vezetett Bizottság minden esetben jogszabályjavaslatot terjeszt elő, ha a Parlament tagjainak többségével erre irányuló állásfoglalást szavaz meg.
