Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó az új büntetőeljárási törvényben nem szabályozta megfelelően a bűnügyi költség viselésének módját a megismételt eljárások vonatkozásában.
Az Alkotmánybíróság eljárását a Nyíregyházi Törvényszék bírája kezdeményezte. Állítása szerint az új büntetőeljárási törvénynek a bűnügyi költség viselését megállapító rendelkezése nem hordoz egyértelmű és világos normatartalmat, ezért sérti a jogállamiság elvét.
Az ügy központi kérdése az volt, hogy kötelezhető-e a terhelt a megismételt másodfokú eljárásban olyan bűnügyi költség viselésére, amely az eljárás megelőző szakaszában történt eljárási szabálysértés miatt keletkezett. Az Alkotmánybíróság először is megállapította, hogy ez a régi büntetőeljárási törvény szabályai szerint nem volt lehetséges, az így felmerült költségeket az állam viselte. Az azonban nem volt kizárt, hogy az eredeti elsőfokú eljárásban indokolatlanul elmaradt bizonyítási eszközök beszerzésének költségeit ne a terhelt viselje. A büntetőeljárás megismétlésének az oka valamennyi esetben a törvényi előírások megsértése. A törvényi előírások betartását a büntetőeljárásban részt vevő hatóságoknak és bíróságoknak kell felügyelni. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a bíróságok mulasztásának és hibáinak következményeit, vagyis az eljárás megismétlését nem lehet a terheltre róni. Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek összevetésével azt állapította meg, hogy azok együttesen sem tartalmaznak olyan előírást, amely alapján a bíróság köteles mentesíteni a terheltet minden olyan költség viselése alól, amely az eljárás megismétlése miatt állt elő. A határozat értelmében tehát az alaptörvény-ellenes helyzet nem az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezésből fakad, hanem abból, hogy a büntetőeljárási törvényben nincs olyan rendelkezés, amely a bűnügyi költség viselésére irányadó szabályozást a jogállamiságból fakadó követelményekkel összhangba hozná.
