Az elmúlt hetekben megrázta a közvéleményt Kertész Ágnes ügye, akit 10 év fegyházra ítélt a bíróság, mert – az ítélet szerint – megkísérelte meggyilkolni férjét, azt a férfit, aki őt – saját és számos tanú elmondása szerint is – hosszú éveken keresztül súlyosan megalázta és bántalmazta. Az ítélettel kapcsolatban már állampolgári kezdeményezés is indult – petícióval élnek a családon belüli erőszak elleni fellépést szorgalmazók, akik ezúton adnak hangot felháborodásuknak Kertész Ágnes elítélése, és szigorú büntetése miatt.
A Fővárosi Törvényszék 2018. június 6-i ítéletében bűnösnek találta Kertész Ágnest előre megfontolt emberölés kísérletének és kábítószer birtoklásának bűntettében, és tíz év fegyházra, valamint hat év közügyektől való eltiltásra ítélte. Az ítélet indokolása szerint a büntetés kiszabása során a bíróság „súlyosbító körülményként értékelte a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények rendkívüli elszaporodottságát”. A Fővárosi Ítélőtábla az ítéletet helyben hagyta, így az jogerőre emelkedett – a 29 éves elítélt 2019. április 25-én vonult be a Kalocsai Fegyház és Börtönbe, hogy megkezdje 10 éves fegyházbüntetésének letöltését.
Jelenleg közel 14 ezren írták már alá az elnöki kegyelemre irányuló petíciót: párkapcsolati erőszak túlélői és érintettjei, valamint az erőszakot elítélő jóérzésű magánszemélyek, akik ilyen módon adnak hangot felháborodásuknak és igyekszenek fellépni a védtelen áldozatok érdekében. A petíció szövegében az alábbi áll: „Kérjük Elnök Urat, vegye figyelembe, hogy a 29 éves édesanya hosszú éveken át tartó családon belüli erőszak áldozata volt, akinek a bizonyított segélykéréseire senki nem figyelt fel, nem adtak neki megfelelő segítséget a bántalmazó kapcsolatból való kilépéshez, emiatt került sor a tisztázatlan körülmények közt lezajlott dulakodásra. Ekkor a felek késsel kölcsönösen megsebesítették egymást. Ágnes cselekménye nem előre eltervezett gyilkossági kísérlet volt, hanem egy meggyötört nő elkeseredett védekezése.”
Mit is jelent az elnöki kegyelem? Milyen kegyelmi formák léteznek? Kik a kérelem benyújtására jogosultak?
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés g) pontja értelmében a kegyelmi jogkör gyakorlója a köztársasági elnök, így az egyéni kegyelmezés jogát kizárólag ő gyakorolhatja. A köztársasági elnök kegyelmi döntéseinek előkészítéséért és ellenjegyzéséért az igazságügyért felelős miniszter felel. Az egyéni kegyelmezési eljárás elhatárolandó a közkegyelemtől (amnesztiától), amely az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés j) pontja alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A kegyelmi eljárás lefolytatásáról a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.) CX. Fejezete rendelkezik. A kegyelmi eljárás (i) eljárási (büntetőeljárás megszüntetése iránti – kizárólag a Be. által szabályozott), (ii) végrehajtási és (iii) mentesítés iránti kegyelmi eljárás lehet (utóbbi kettőről a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény tv. 45. §-a rendelkezik).
A kegyelmi eljárás hivatalból vagy írásban benyújtott, aláírással ellátott kérelemre indul, azonban annak benyújtása a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya. Benyújtásra a terhelt (eljárási kegyelmi kérelem esetében a gyanúsított, vádlott, végrehajtási kegyelem esetében pedig az elítélt), a védő valamint a terhelt hozzátartozója jogosult annál a bíróságnál vagy ügyészségnél, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van. A bíróság vagy az ügyészség szerzi be a kegyelmi eljárásban azokat a terheltre vonatkozó adatokat és iratokat, amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához és a kegyelmi kérelem vagy a kegyelmi kezdeményezés elbírálásához szükségesek. A törvény exemplifikatív sorolja fel ezen iratok és beszerezhető adatok körét. A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot – az ellenjegyzési jog gyakorlása érdekében – az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg.
A legfőbb ügyész (vádemelés előtt) vagy az igazságügyért felelős miniszter (vádemelés után) a kegyelmi kérelmet, illetve az igazságügyért felelős miniszter a bíróság kegyelmi kezdeményezését a köztársasági elnökhöz felterjeszti, melyre az adatok és egyéb iratok beszerzését követő 8 napon belül van módja. Az igazságügyért felelős miniszter az ellenjegyzési jog gyakorlásáról tájékoztatja a köztársasági elnököt, aki szubjektív megítélése és mérlegelése körében, szabad belátása szerint kegyelmi döntésről szóló határozatot hoz. A döntésről szóló ellenjegyzett határozatot vagy a kegyelmi eljárás befejeződéséről szóló tájékoztatást a terheltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének a bíróság vagy az ügyészség kézbesíti. A büntetőeljárást megszüntető kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozattal egyidejűleg az eljárást megszüntető határozat is kézbesítésre kerül.
Fogva tartott terhelt esetén a bíróság vagy az ügyészség a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozat másolatát megküldi a fogva tartó büntetés-végrehajtási intézetnek. A Be. lehetővé teszi azt, hogy a törvényben meghatározott jogosult újabb büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kegyelmi kérelmet nyújtson be abban az esetben, ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet, továbbá, ha az igazságügyért felelős miniszter nem jegyezte ellen a kegyelmi döntésről szóló határozatot – akár gyakorolt kegyelmet a köztársasági elnök, akár nem.
