Akinek a jogtudomány gyakorlása mellett kedve, ideje és tehetsége engedi, idén már harmadik alkalommal jelentkezhet „Az év jogász költője 2018” és „Az év jogász írója 2018” megtisztelő címért. A miskolci székhelyű Irodalmi Rádió által kiírt szépirodalmi pályázatról annak egyik megálmodóját, Zsoldos Árpádot kérdeztük.
Idén harmadik alkalommal írják ki az év jogász írója/költője pályázatot. Miért gondolták fontosnak, hogy ilyen formában is megszólaltassák a jogászokat?
Szerkesztőségünk immár 16. éve jelentet meg különböző szépirodalmi pályázatokat. Alkotók általában akkor jelentkeznek egy pályázatra, ha megszólítva érzik magukat. Legyen az akár egy téma, akár egy forma, de ilyen lehet a korosztályos megkötés is, amelybe az illető tartozik. 2015-ben vetődött fel az az ötlet, hogy egy adott szakmacsoporthoz tartozó alkotókat szólítsunk meg. Először a pedagógusokhoz fordultunk, nagy sikerrel, őket követték az orvosok, a jogászok és 2017-ben már a postások és vasutasok számára is hirdettünk versenyt.
Eddigi tapasztalataik alapján van-e speciálisan a jogászköltők/írók által kedvelt téma?
Az általunk megszólított szakmákban az a közös, hogy mindegyik képviselői emberekkel foglalkoznak, emberi életeket, sorsokat ismernek meg munkájukon keresztül. Ezekből a tapasztalatokból, élményekből sokan építkeznek alkotásaikban. Kevesen írnak úgy egy konkrét ügy kapcsán, hogy az bárki számára felismerhető legyen. Speciálisan kedvelt témáról nem beszélhetünk, mindannyian olyan emberi témákról és gondolatokról írnak, ami megszólíthatja, megérintheti az olvasót, hallgatót is.
A jogászok esetében melyik hivatásrendből érkezik a legtöbb pályamunka?
2016-ban és 2017-ben egyértelműen a bíróságon dolgozó jogászok voltak a legaktívabbak, de több ügyvéd, ügyész és jegyző alkotóval is megismerkedhettünk. Az eddigi nyerteseket tekintve, a költők közül 2016-ban Vasas Judit, a Szegedi Törvényszék bírósági fogalmazója, 2017-ben pedig Szűcs János, a Szeghalmi Járásbíróság elnöke vihette haza az első helyezettnek járó díjat. Az írók között 2016-ban Bodnár Szilárd, a Kaposvári Törvényszék járásbírója, 2017-ben pedig Bátyi Zoltán, a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára győzedelmeskedett.
Mondana pár szót az eddigi nyertesekről?
Az eddigi nyertesek azóta mind az Irodalmi Rádió állandó alkotói, blogszerzői lettek. Részt vesznek különböző programjainkban. Vasas Judittal művészportrét készítettünk. (A Vasas Judittal készjtett portré ITT megtkinthető, illetve meghallgatható.)
Szűcs Jánossal szintén készítettünk művészportrét, de napvilágot látott már egy hangoskönyve is szerkesztésünkben, ahol Barbinek Péter adja elő verseit. (Ezekből a versekből tíz meghallgatható ITT.)
Mire számítson a pályázó, mi történik írása beküldését követően?
A beküldött alkotásokat a pályázati határidő lejárta, 2018. július 30. után olvassuk és értékeljük. A kiválogatott művekből összeállítunk egy antológiát és egy műsort. Az eredményhirdetés budapesti törzshelyünkön, a XV. kerületi Csokonai Művelődési Központban lesz 2018. szeptember 15-én, szombaton, 13 órai kezdettel. Szintén felolvasunk egy válogatást a sikeresen szerepelt, helyezett és nyertes alkotásokból. Ezt követően az új alkotókat meghívjuk állandó szerzőink, blogszerzőink sorába, amelynek keretén belül folyamatosan közölhetik alkotásaikat, részt vehetnek programjainkban. A pályázat eredményhirdetésével tehát nem ér véget szerkesztőségünk és az alkotó kapcsolata. Rendszeresen szervezünk újabb pályázatokat, találkozókat, készítünk kiadványokat, ahol mindig számítunk aktív alkotóink részvételére és legújabb írásaira is.
Mi alapján választják ki a nyerteseket?
A kiválasztás szempontjai szerteágazóak, de elsődlegesen mindig olvasói, hallgatói szempontból közelítünk. Azt a kérdést tesszük fel, hogy mond-e számunkra valamit a történet, vagy a vers? Érezzük-e, hogy hozzánk, esetleg rólunk szól? Érdekes-e bármilyen szempontból? Nagy sikere lehet nálunk egy alkotásnak, ha első olvasásra katarzist vált ki, AHA!-élményt ad. Ha ez megvalósul egy alkotásnál, akkor nagyon valószínű, hogy a további értékelési szempontokat figyelembe véve is megállja a helyét: ami azt jelenti, hogy bármilyen formában született meg a vers vagy a próza, egy biztos, hogy logikusan van felépítve, nincsenek a szövegben zavarok, értelmezhetetlen, nem oda való részek. Fontos a megfelelő szóhasználat, az esztétikum és végül az is, hogy mennyire látszik a szövegen, hogy gondozva van, odafigyelt-e az alkotó a legapróbb részletekre is.
Önök mióta foglalkoznak irodalommal? Mi határoztak meg küldetésükként?
Szerkesztőségünk 15 éve működik azzal a céllal, hogy bemutatkozási és megjelenési lehetőséget adjon azoknak az alkotóknak, akik eddig csak az asztalfióknak írtak, de elérkezettnek látják az időt, hogy másoknak is megmutassák írásaikat. Rendezvényeinken lehetőség van az alkotótársakkal való találkozásra. Tehetséggondozást is folytatunk, hiszen szerzőink egy része 18 év alatti. Hangoskönyveket, elektronikus köteteket, nyomtatott kiadványokat készítünk szerzőinknek, s folyamatosan várjuk új alkotók jelentkezését, a szerzői kéziratokat.
A pálzáyati kiírástól ITT olvshatnak részleteket.
