Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszok benyújtását segítő, az eddigieknél részletesebb, az újabb gyakorlatot is ismertető megújult tájékoztatókkal és indítványmintákkal segíti a jogkeresők dolgát. – Összefoglaló a legfontosabb tudnivalókról.
Az alkotmányjogi panaszról
Az alkotmányjogi panaszra vonatkozó rendelkezéseket az Alaptörvény, az Abtv. (az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény) és az Ügyrend [az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat] állapítja meg.
Alkotmányjogi panasz benyújtására elsősorban akkor van lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát bírósági döntéshozatal során sértették meg. Kivételesen azonban akkor is lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, ha az indítványozót az ügyében bírói döntés nélkül, közvetlenül hatályosuló jogszabály miatt érte jogsérelem.
Az alkotmányjogi panasz nem irányulhat a bírói döntés jogszerűségének vagy megalapozottságának felülvizsgálatára, az Alkotmánybíróság nem egy további jogorvoslati fórum a rendes bírósági rendszerben. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálja, hogy a bírói döntés vagy az alkalmazott jogszabályi rendelkezés sérti-e az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát. Fontos szempont továbbá, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén bírálja el érdemben. Ha ilyen kérdést az ügy nem vet fel, akkor az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a befogadási eljárás során visszautasítja.
Az alábbiakban részletesen ismertetjük az alkotmányjogi panasz általános jellemzőit, típusait, az eljárás közös szabályait, az indítvány benyújtásának feltételeit. A kapcsolódó oldalakon pedig az alkotmányjogi panasz különböző típusainak speciális szabályait tekintjük át, ahol nyomtatványok és indítványozási segédanyagok is találhatóak. Az információkat folyamatosan bővítjük a jövőben is, figyelemmel az Alkotmánybíróság alakuló esetjogára, elvi jellegű megállapításaira is.
Az alkotmányjogi panasz három típusa
Az Abtv. 26–27. §-ai alapján lényegében három különböző jellegű alkotmányjogi panasz eljárás kezdeményezésére van lehetőség.
- Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem az alaptörvény-ellenes bírói döntést támadhatja, amennyiben az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Ez a leggyakoribb esete az alkotmányjogi panasznak.
- Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz valamelyest eltér az előzőtől, de gyakran előfordul, hogy az indítványozók a bírói döntést mindkét rendelkezés alapján támadják. Ezt a hatáskört egyébként a korábbi alkotmánybírósági törvény is tartalmazta. Az Alkotmánybíróság ennek során felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be.
- Az alkotmányjogi panasz speciális esete az Abtv. 26. § (2) alapján folyó eljárás, mely nagymértékben különbözik az előző két típustól. Ebben az esetben az indítványozó a jogszabályt vagy valamely rendelkezését támadhatja, amennyiben annak alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelme és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette. Az Alaptörvény külön is nevesíti, hogy az egyházak elismerésével kapcsolatos sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye.
Az alkotmányjogi panaszra vonatkozó általános érvényű tudnivalókat, illetve a formai és tartalmi követelményeket az alábbiakban ismertetjük. Az egyes alkotmányjogi panasz-típusokra vonatkozó eltérő szabályokat pedig külön oldalakon mutatjuk be, ahol a panasztípusokhoz kapcsolódó blanketta nyomtatványok is letölthetőek.
Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz részletes ismertetése és indítványminta űrlap letöltése>>
Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz részletes ismertetése és indítványminta űrlap letöltése>>
Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz részletes ismertetése és indítványminta űrlap letöltése>>
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. §-a alapján a választási és országos népszavazási ügyben a választási szervek határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen is benyújtható alkotmányjogi panasz. Erre az eljárásra az általános rendelkezések mellett valamelyest eltérő szabályok is vonatkoznak, melyek ITT megismerhetőek>>
Jogi képviselet
Az alkotmányjogi panasz eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Tekintettel azonban az indítványokkal szembeni szakmai követelményekre, az eredményesség érdekében javasolt jogi képviselő (ügyvéd, jogvédő társadalmi szervezet, illetve a területileg illetékes kormányhivatal jogi segítségnyújtó szolgálata) szakmai segítségének igénybevétele. Az Alkotmánybíróság az ügyekben jellemzően az indítvány, az esetleges indítvány-kiegészítés és a rendelkezésére álló egyéb iratok alapján dönt, így a jogi képviselő feladata is ezek elkészítésére és benyújtására terjed ki.
Amennyiben az indítványozó jogi képviselővel kíván eljárni, az Ügyrend 27. § alapján a képviseleti jogosultságot a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokiratba foglalt meghatalmazással, jogtanácsos esetén az indítványozó szervezettel fennálló munkaviszony vagy megbízás igazolásával, illetve jogtanácsosi igazolvánnyal kell igazolni. A meghatalmazásnak kifejezetten az Alkotmánybíróság előtti eljárásban való képviseletre kell vonatkoznia. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a bíróság előtti eljárásra vonatkozó megbízás vagy kirendelés hatálya az Alkotmánybíróság előtti eljárásra tehát nem terjed ki. A jogi képviselőnek a beadványt aláírásával kell ellátnia. Az Alkotmánybíróság előtti eljárásban ügyvéd (ügyvédi iroda, európai közösségi jogász), jogvédő társadalmi szervezet jogi szakvizsgával rendelkező képviselője, valamint a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa járhat el. Ügyvédi meghatalmazás minta letöltése>>
Költségek
Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes. Ugyanakkor a jogi képviselő megbízására vagy egyéb költségekre nem vehetőek igénybe a törvényi jogsegély alapján járó költségtérítések.
A felülvizsgálati eljárás és az alkotmányjogi panasz
Az Abtv. 26. § (1) bekezdés és 27. § szerinti alkotmányjogi panasz esetén a jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra. Az alkotmányjogi panasz akkor is benyújtható, ha törvény felülvizsgálati kérelem vagy indítvány benyújtását is lehetővé teszi, de az indítványozó ezzel a lehetősséggel nem kíván élni.
Alkotmányjogi panasz benyújtásának azonban nincs helye, ha az indítványozó a jogerős döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt nyújtott be a Kúriához, és a Kúria azt még nem bírálta el. Alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye továbbá a Kúria hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító döntésével szemben (az eljárás még folyamatban van). Ezekben az esetekben az alkotmányjogi panasz soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül visszautasítható. Ilyenkor a felülvizsgálati eljárás lezárulását követően lehet alkotmányjogi panasz benyújtani az ügyben.
A Kúria felülvizsgálati eljárást befejező döntése ellen azonban nem minden esetben lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni. Az Ügyrend alapján a felülvizsgálati eljárásban hozott olyan döntésével szemben lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, mely a) a megtámadott határozatot hatályában fenntartja, vagy b) a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és helyette, illetve az elsőfokú határozat helyett új és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz, vagy c) a jogerős határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő új határozatot hoz, vagy d) a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, feltéve, hogy az indítványozó a jogerős döntést az Alkotmánybíróság előtt nem támadta meg, vagy a jogerős döntés ellen benyújtott panaszt az Alkotmánybíróság – a Kúria folyamatban lévő eljárására tekintettel – visszautasította.
Ha a jogerős döntést megtámadó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a Kúria folyamatban lévő eljárására tekintettel visszautasította, majd a Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasító döntést hozott a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradása, vagy a felülvizsgálatra nyitva álló határidő indítványozó általi elmulasztása miatt, vagy azért, mert a felülvizsgálat kizárt, a Kúria ezen döntését megtámadó alkotmányjogi panaszt – amennyiben az a jogerős döntésre is kiterjed – nem lehet elkésettnek tekinteni.
Átjárhatóság az alkotmányjogi panasz egyes típusai között
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában hivatkozhat vagylagosan az Abtv. 26. § (1) bekezdésére és az Abtv. 27. §-ára is. Azaz kezdeményezheti egyidejűleg a bírósági eljárásban alkalmazott jogszabályi rendelkezés, valamint az ügyében született bírósági döntés alkotmányossági felülvizsgálatát és megsemmisítését is. Ebben az esetben mindkét típusú alkotmányjogi panasz vonatkozásában külön-külön kell indokolást előterjeszteni.
Az áttérésre az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 28. §-a alapján emellett akkor is lehetősége van, ha az indítványozó az alkotmányjogi panaszát csak az Abtv. 26. § (1) bekezdésére vagy 27. §-ára alapította. Az Abtv. 28. §-a szerinti áttérést az indítványozó azonban nem kezdeményezheti.
Értelemszerűen nem lehet az alkotmányjogi panaszban az Abtv. 26. § (1) bekezdése vagy 27. §-a mellett az Abtv. 26. § (2) bekezdésére is hivatkozni. Ez utóbbi esetében ugyanis az ügyben nincs olyan bírói döntés, melyet az Abtv. 26. § (1) bekezdése vagy 27. §-a alapján lehetne támadni.
Nyilatkozat a személyes adatok nyilvánosságra hozhatóságáról
Az alkotmányjogi panasz benyújtásakor az indítványozónak nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul-e nevének nyilvánosságra hozatalához. Amennyiben az érintett hozzájárul, az Abtv. 26-27. §-ai alapján benyújtott indítványokat – az Abtv. 57. § (1a) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 36. § (2) bekezdésére és 56. § (1)–(2) bekezdéseire tekintettel – az Alkotmánybíróság honlapján úgy teszi közzé, hogy az indítványozó nevén kívül az indítványozó további személyes adatait, valamint más személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat az indítványból felismerhetetlenné teszi. Az indítványozó hozzájárulása esetén az Alkotmánybíróság határozatában/végzésében az indítványozó neve feltüntetésre kerül.
Az indítványozó hozzájárulásának hiányában az Alkotmánybíróság az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem lényegét teszi közzé. Az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem lényege – az indítványban foglalt, a személyek azonosítását lehetővé tevő adatok törlése mellett – az indítvány szövege másolatának a közzétételével is történhet. Az Alkotmánybíróság határozatában/végzésében személyes adatok nem kerülnek feltüntetésre, ha az indítványozó nem nyilatkozik, vagy nem járul hozzá személyes adatai közzétételéhez.
Nem kell nyilatkozatot tennie az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek, és az e minőségében eljáró személynek, a meghatalmazottként vagy védőként eljárt ügyvédnek, az egyesületnek és az alapítványnak, mivel az ő adataik nem minősülnek személyes adatnak, ezért azokat az Alkotmánybíróság – az Alkotmánybíróság Hivatalának adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata értelmében – közzéteszi.
Fentiek értelmében célszerű, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panasz benyújtásával egyidejűleg nyilatkozzon, hogy személyes adatai (neve) közzétételéhez hozzájárul-e. Az ügy elintézését mindazonáltal semmilyen módon nem befolyásolja vagy hátráltatja, amennyiben az indítványozó nem nyilatkozik, vagy nem járul hozzá a személyes adatai (neve) nyilvánosságra hozatalához.
Az Alkotmánybíróság Hivatalának adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata ITT olvasható>>
Eljárási határidők
Az Alkotmánybíróság főtitkára az alkotmányjogi panasz megérkezését követően megvizsgálja, hogy az indítvány a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelel-e. Hiánypótlásra hívhatja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni. E határidő elmulasztásának kimentésére nincs lehetőség; ha a hiánypótlási felhívásra az indítványozó legkésőbb a 30. napon nem válaszol, a főtitkár az eljárást az Ügyrend 25. § (6) bekezdése alapján, újabb külön tájékoztatás nélkül, megszünteti.
A főtitkár az indítványozót tájékoztatja, ha az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette. Ezt követően történik meg az ügy kiszignálása az előadó alkotmánybíróra. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról a főtitkár tájékoztatásától számított százhúsz napon belül kell döntenie az Alkotmánybíróságnak.
Az előadó alkotmánybírónak az első érdemi döntés-tervezetet legkésőbb a befogadást követő száznyolcvan napon belül kell a testület elé terjesztenie. Ugyanakkor az érdemi döntés meghozatalára az Ügyrend nem állapít meg határidőt.
A százhúsz és száznyolcvan napos határidőket az előadó alkotmánybíró javaslatára a testület elnöke meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról az indítványozót az előadó alkotmánybíró értesíti.
A főtitkári előkészítő eljárás és az egyesbírói eljárás
Az Alkotmánybíróság eljárásának előkészítését a főtitkár végzi. A főtitkár az alkotmányjogi panaszt megvizsgálja, és tájékoztatja az indítványozót arról, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, azaz a beadvány megfelel-e az indítványra vonatkozó, törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek.
Nem kerül sor az indítvány érdemi vizsgálatára, ha az indítványozó az alkotmányjogi panasz előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt [Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti panasz esetén a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan nap, illetve az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panasz esetén e jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap] elmulasztotta, ha nyilvánvalóan nem az arra jogosult terjesztette elő az indítványt, ha az indítvány elbírálása nyilvánvalóan nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, ha a beadvány nem minősül indítványnak, vagy ha az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.
Ha az indítvány a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, a főtitkár hiánypótlásra hívja fel az indítványozót.
Az Alkotmánybíróság – a főtitkár javaslatára – egyesbírói eljárásban dönt az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról abban az esetben, ha az indítványozó nem fogadja el a főtitkár tájékoztatását, illetve ha az indítvány a hiánypótlási felhívás ellenére sem felel meg az indítványra vonatkozó formai vagy alapvető tartalmi feltételeknek. Ugyancsak egyesbírói eljárásban kell dönteni az igazolási kérelem tárgyában. Ha az igazolási kérelmet elkésve terjesztették elő, továbbá ha az elmulasztott cselekményt a kérelemmel egyidejűleg nem pótolta az indítványozó, az egyesbíró dönt a kérelem visszautasításáról. Ha az egyesbíró az igazolási kérelemnek helyt ad, a pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az indítványozó az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna.
Az előkészítő eljárás végén a főtitkár levélben tájékoztatja az indítványozót, hogy az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette. Ezt követően kerül sor az ügyben az előadó alkotmánybíró kijelölésére.
A formai és tartalmi szempontból eljárás megindítására alkalmas indítványt az Alkotmánybíróság nyilvántartásba veszi, és az elnök kijelöli az előadó alkotmánybírót.
Eljárási szabályok
Az Alkotmánybíróság az indítvány érdemében – főszabály szerint – a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az Alkotmánybíróság megkeresheti és nyilatkozattételre hívhatja fel az indítványi kérelemmel érintett szervet, hatóságot, valamint iratanyag megküldése céljából megkeresheti az ügyben eljárt bíróságot.
Jogszabály alaptörvény-ellenességével kapcsolatos panasz esetén a jogszabály megalkotója illetve a törvény kezdeményezője az üggyel kapcsolatos álláspontját megküldheti az Alkotmánybíróságnak, és véleményének megküldésével egyidejűleg kérheti személyes meghallgatás lehetőségének biztosítását, melyről a teljes ülés többségi szavazással dönt.
A meghallgatásra az indítványozót is meg kell hívni, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy álláspontját előadja.
Az Alkotmánybíróság a fentiektől függetlenül is, szükség esetén elrendelheti az indítványozó vagy harmadik személy személyes meghallgatását, vagy nyilatkozattételre hívhatja fel.
A befogadási eljárás
Az Alkotmánybíróság – a fentiekben ismertetett előkészítő eljárást követően – az előadó alkotmánybíró javaslatára az alkotmányjogi panasz befogadásáról, vagy – amennyiben a befogadás feltételei nem állnak fenn – az alkotmányjogi panasz visszautasításáról dönt. Ha nem merül fel kétely a panasz befogadásával kapcsolatban, és az eljárás meggyorsítása érdekében célszerűnek látszik, az előadó alkotmánybírónak lehetősége van, hogy az alkotmányjogi panasz befogadása helyett érdemi elbírálást tartalmazó határozattervezetet terjesszen a testület elé.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az alkotmányjogi panasz befogadásáról a testület nem hoz végzést, csupán a testületi ülés emlékeztetője rögzíti a befogadás tényét, melyről az indítványozót és az elsőfokú bíróságot értesíteni kell.
Az alkotmányjogi panasz visszautasításának van helye, ha az indítványozó érintettsége nem állapítható meg, vagy ha az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit nem merítette ki. Visszautasítja az Alkotmánybíróság a panaszt akkor is, ha az abban felvetett problémát korábban már elbírálta (res iudicata), ha az indítvány elbírálása nem tartozik a hatáskörébe, ha a hiánypótlás vagy egyéb nyilatkozat elmaradt, s mindez az ügy elbírálását ellehetetleníti, illetve ha az indítvány egyéb okból nem felel meg a törvényi feltételeknek. A befogadás visszautasítása esetén az Alkotmánybíróság tanácsa rövidített indokolással ellátott végzést hoz.
A befogadás feltételeivel kapcsolatban további részletek az egyes alkotmányjogi panasz típusok ismertetőinél olvashatók.
A befogadást követően az előadó alkotmánybíró az ügy érdemi elbírálását tartalmazó határozattervezetet terjeszt a testület elé.
Döntéshozatal
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz ügyekben öttagú tanácsban vagy a teljes ülésen dönt.
A visszautasításról szóló végzés, illetve az érdemi határozat kiadmányozott másolatát az Alkotmánybíróság megküldi postán az indítványozónak (jogi képviselőjének), az elsőfokú bíróságnak, valamint az egyéb érintetteknek.
A döntés (határozat vagy végzés) anonimizált változatát az Alkotmánybíróság közzéteszi a honlapján és az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapjában. Jogszabályt megsemmisítő, valamint az Abtv. 44. §-ában meghatározott egyéb tartalmú határozatát az Alkotmánybíróság közzéteszi a Magyar Közönyben. Az Alkotmánybíróság emellett elrendelheti egyéb határozatának nyilvános kihirdetését.
Jogkövetkezmények
Ha az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a szerinti eljárásban megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is.
Ha az Alkotmánybíróság az Abtv. 26. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárásban a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti eljárásban a megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság eljárására okot adó bírósági ügyben nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét is megállapíthatja, ha a jogszabályt a konkrét esetben még alkalmazni kellene.
Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti eljárások esetén az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét polgári ügyekben a Kúria állapítja meg. A Kúria döntése során köteles figyelembe venni az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat és a vonatkozó eljárási szabályokat.
Ha az Alkotmánybíróság büntetőügyben hozott ítéletet semmisített meg, a büntetőeljárást meg kell ismételni. A megismételt eljárásban – főszabály szerint – nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetve az ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelheti el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés következne.
Ha az Alkotmánybíróság az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti eljárás során megállapítja a támadott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, azt megsemmisíti.
Betekintés az alkotmánybírósági eljárás irataiba
Az alkotmányjogi panasz eljárásban az indítványozó és az ellenérdekű fél betekinthet az eljárás meghatározott irataiba, azokról jogosult másolatot, kivonatot készíteni.
A befejezett eljárásokban az eljárás meghatározott irataiba betekinthet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az erre vonatkozó jogos, a tevékenységével összefüggő érdekét valószínűsíti.
Nem nyilvánosak az előkészítéssel összefüggő belső munkaanyagok, különösen az indítványelemzés, a problematika vagy feljegyzés, a döntés-tervezet, a módosító- és szerkesztési javaslat, az előadó alkotmánybíró jegyzete, az ügyhöz csatolt emlékeztető, valamint az ügyintézéssel kapcsolatos egyéb tanácsvezetői és elnöki intézkedés, utasítás. A minősített adatokat tartalmazó irat nem nyilvános az indítványozó, illetve jogi képviselője és az ellenérdekű fél számára sem.
