1948. június 3-án az esti litánia után tömeg vonult a szabolcsi Pócspetrin a községháza elé, tiltakozva a helyi egyházi iskola megszüntetése ellen. A lökdösődés közben az egyik rendőr halálosan megsebesítette magát. A falu a vádlottak padjára került.
1948. május 15-én jelentette be Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy a kormány beterjeszti az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. A katolikus egyház, élén Mindszenty József bíborossal folyamatosan tiltakozott az intézkedés ellen.
Június 3-án este a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben Asztalos János plébános felhívására az esti litánia után a tömeg a községháza elé vonult, ahol a kisközség képviselő-testülete az egyházi iskola megszüntetéséről tárgyalt. A hívek követelték a tanácskozási jegyzőkönyv kiadását, illetve a vallásoktatás fenntartását. Néhányan megkíséreltek bejutni az ülésre, ezt az ajtóban őrt álló két rendőr próbálta megakadályozni. A náluk lévő puskával elkezdték leszorítani az embereket a lépcsőről. A dulakodásban egy riasztólövés is eldördült, majd Takács Gábor őrvezető csőre töltött puskája a lépcsőhöz ütődve elsült, és a lövedék halálra sebezte a rendőrt. A községet azonnal megszállta az ÁVÓ, kijárási tilalmat rendeltek el, a kihallgatásokon pedig a község szinte minden lakóját bántalmazták. A korabeli hivatalos jelentések szerint első körben 28 személyt vettek őrizetbe.
A pócspetri per a Rákosi Mátyás vezette magyar kommunista rezsim koncepciós pere volt, hogy megtörjék a Magyar Katolikus Egyház társadalmi befolyását. Rákosi már a történteket követő éjszaka azzal hívta fel Péter Gábort, az ÁVÓ vezetőjét, hogy Pócspetriben lázadás történt, és ezért azonnal oda kell utazni. Péter Gábor először Décsi Gyulát, az államvédelmi osztály nyomozóját küldte a faluba, azonban utasítást kapott Rákositól, hogy személyesen is utazzon oda, és vigye magával Kádár Jánost is, aki akkoriban a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese volt.
„A vallomásokból kitűnik, hogy a falut még aznap körülzárták, valamennyi férfit összeterelték, akiknek egy napig egy udvaron kellett állniuk. E közben folytak a kihallgatások, melyek során a vallomások kicsikarása érdekében a veréstől sem riadtak vissza. A cél elsősorban az volt, hogy Rákosi utasításának megfelelően bizonyítani tudják: a pap volt a felbujtó, és szándékos emberölés történt. A többnapos vallatás és a fizikai erőszak ellenére sem sikerült tanúvallomást kicsikarni a falu népéből” – írja Mikó Zsuzsanna főlevéltáros „A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa működése és ügykezelési gyakorlata (1957–1963)” című tanulmányában.
Két nappal később bekapcsolódott az ügybe Rajk László belügyminiszter is, aki Tímár Istvánt, az ÁVÓ helyettes vezetőjét instruálta. Rajk szerint azt kellett bizonyítani, hogy Asztalos János már hetek óta uszította a falu lakosságát. Ez szerinte abban nyilvánult meg, hogy felolvasta Mindszenty József bíboros pásztorleveleit, és azokat kiegészítette a rendőrség és a Szovjetunió elleni uszító beszédekkel. Tímár ennek megfelelően kizárólag Asztalost hallgatta ki Pócspetriben, mert nem volt feladata az emberölés körülményeinek vizsgálata. Rajkot egyáltalán nem érdekelte, hogy szándékos vagy gondatlan emberölés történt-e, vagy netán dulakodás közben halt meg a rendőr, őt – Tímár 1989-es vallomása szerint – kizárólag a Mindszentyvel szembeni elkeseredett harc foglalkoztatta. Ehhez képest a faluba elsőként érkező Décsi Gyula június 4-én arra a következtetésre jutott, hogy a puska dulakodás közben sült el.
A kommunista vezetést azonban a tények nem izgatták, Rákosi nyomatékos kérésére Ries István igazságügy-miniszter a bíróság elnökét a statáriális bíróság összehívására utasította, míg az ügyészséget arra, hogy a pap ellen emeljenek vádat felbujtás címén.
Asztalos János a bíróság előtt – Forrás: MTI
Egy héttel a történtek után már tárgyalta is a Budapesti Büntető Törvényszéken Olti Vilmos bíró tanácsa Asztalos János plébános, Királyfalvi Miklós segédjegyző, Som István tanító, Kremper Ferenc napszámos és Vitéz Gábor földműves büntetőügyét. Az eljárás kivételes gyorsasággal folyt. Az elkészült ítéletet Olti Vilmos utasítására a bíróság legfiatalabb tagja átvitte Rajk Lászlónak, aki a szöveget gondosan átolvasta és kijavította. Az ítélet indokolása a miniszteri gyámkodás dacára is hemzsegett az ellentmondásoktól: például a bíró bűnjelként egy német gyártmányú fegyvert mutatott be, a fegyverszakértő szóbeli szakvéleménye szerint azonban a gyilkos lövést egy magyar gyártmányú fegyverből adták le.
A helyi újság címlapja – Forrás: mmmonline.hu
A koncepciós per hengerét nem lehetett megállítani: június 11-én a rögtönítélő bíróság kihirdette ítéletét: Asztalos Jánost szándékos emberölésre való felbujtás és Királyfalvi Miklóst szándékos emberölés bűntette miatt halálra ítélték. Mindketten kegyelmet kértek, ezért azon nyomban megtartották a kegyelmi tanácskozást. A plébános halálos ítéletét életfogytiglani fegyházra változtatták, míg Királyfalvit pár órával később felakasztották. Asztalos büntetését 1955-ben 15 évre mérsékelték, amiből nyolc és fél évet a hírhedt Andrássy út 60. szám alatt töltött. A tanítót is életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtották, míg Kremper Ferencnek 12 évet, Vitéz Gábornak tíz évet kellett börtönben töltenie.
Vádlottak – Forrás: mmmonline.hu
Az 1989-ben elrendelt perújítás során a Fővárosi Bíróság az eredeti ítélet első és másodrendű vádlottakra vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és felmentette Asztalos János plébánost, valamint Királyfalvi Miklóst. Helmeczy László védőügyvéd – aki a pócspetriek ügyét képviselte – tovább küzdött valamennyi elítélt teljes felmentéséért. Beadványainak lényege az volt, hogy az 1989–90-es perújítási nyomozás és tárgyalás az egész ügynek csak egy része, bevezetője annak, hogy valamennyi érintett rehabilitálva legyen, és elégtételt kapjon maga Pócspetri is. Az ügyvéd erőfeszítéseit siker koronázta, mert a Fővárosi Bíróság 1993. december 20-án bűncselekmény hiányában felmentette Som Istvánt a felbujtóként elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása bűntett alól. A per ezzel végleg lezárult. Előtte másfél évvel, 1992. június 3-án Boross Péter belügyminiszter a pócspetri emlékünnepségen a kormány nevében is fejet hajtott a falu polgárai előtt.
A község általános iskolája a kivégzett segédjegyző, Királyfalvi Miklós nevét viseli.
