2014. január 1-jétől nem védi a szerzői jog Rejtő Jenő műveit. A közkincsbe kerüléssel a jogutódok engedélye nélkül lehet a könyveket újból kiadni, megfilmesíteni, interneten közvetíteni – vagy éppen megzenésíteni, átdolgozni. Rejtő mellett azonban nemigen találunk más közismert alkotót a most lejáró védelmű szerzők között. Ez azt jelzi, hogy a művek többsége rövidebb élettartamú, mint a szerzői jogi oltalom.
Alaptétel: a szerzői jog a szerző halála után 70 évig védi az alkotásokat, és mindig december 31-éig tart a jogi oltalom. 2014. január 1-jétől tehát azon szerzők művei használhatók fel szabadon, akik 1943-ban hunytak el; a legismertebb ilyen alkotó Rejtő Jenő.
A jogi védelem lejárta azt jelenti, hogy a jogutódok többé nem gyakorolhatják szerzői jogaikat. Mostantól az ő engedélyük nélkül lehet felhasználni a regényeket. Egy dolog marad továbbra is sérthetetlen: a szerző névjoga. Ez azt jelenti, hogy továbbra sem állíthatja senki, hogy ő írta volna Senki Alfonz vagy Fülig Jimmy kalandjait.
Nemzetközi kitekintésben Szergej Rahmanyinov a legismertebb alkotó, aki szintén 1943-ban hunyt el. Mivel azonban ő szerzői életművének nagy részét még Oroszországban, 1918-as emigrálása előtt publikálta, és ott nem hetven, hanem ötven évig védettek a művek, mindössze hat utolsó műve áll jogi védelemben ez év végéig.
Hogyan számítódik a szerzői jogi védelmi idő?
A szerzői jog a szerző életében és halála után (post mortem auctoris) 70 évig védi a műveket. A periódus vége mindig az adott év december 31-ére esik, így az év kezdetén egyszerre kerül ki az oltalom alól valamennyi olyan mű, amelynek szerzője 1943-ban hunyt el.
Többszerzős művek esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától számítódik a védelmi idő. Ez vonatkozik például a zeneművekre, dalokra, nótákra is. Ezeknél tehát a zeneszerző(k) és szövegíró(k) közül a legkésőbb meghalt személy halálozási dátumát kell figyelni.
Külföldi művek jogi oltalma
Az Európai Unió államai egységesen szabályozzák a szerzői jogi védelmi időt. Az EU-n kívüli származású műveknél azonban nehezebb lehet a jogi védettség megállapítása. A vonatkozó nemzetközi megállapodás, a Berni Uniós Egyezmény szerint ha eltérő a védelmi idő a felhasználás helyén és a származási országban, mindig a rövidebb védelmi idő alkalmazandó.
Abban tehát biztos lehet a magyar felhasználó, hogy az 1943-ban vagy az előtt elhunyt szerzők művei Magyarországon szabadon felhasználhatók. A később elhunyt szerzők esetében is előfordulhat, hogy a védelmi idő már lejárt, de ennek megállapítása valamivel nehezebb feladat.
Egy konkrét példával élve: Szergej Rahmanyinov 1918 előtt keletkezett művei Oroszországban kerültek publikálásra. Mivel ott a szerző halála után 50 éves védelmi időt állapítanak meg, ezek a művek Magyarországon már 1994-ben kikerültek a szerzői jog alól. Amerikában és Nyugat-Európában megjelent utolsó művei azonban csak most, 2014. január elseje után használhatók fel engedélykérés nélkül.
Milyen szerzői jogok maradnak fent a védelmi idő lejárta után?
Egyetlen szerzői jog, a névjog marad fenn a védelmi idő lejárta után. A jogalkotó szerint ugyanis továbbra is fontos, hogy a műveket mások ne tulajdonítsák sajátjukénak. Ez a szabály inkább garanciális jelentőségű, a gyakorlatban még nem került sor egyszer sem a szerzői jogi törvény ezen passzusának bírósági alkalmazására.
Szerzemény, előadás, hangfelvétel
2013 fontos fejleménye volt a szerzői jogban, hogy az előadók és hangfelvétel-előállítók védelmi idejét az egész EU-ban 50-ről 70 évre emelték. Ez a változás azonban nem érintette a szerzők (alkotók) védelmét.
- szerzők: haláluk után 70 évig
- előadók: a hangfelvétel első forgalomba hozatala után 70 évig
- hangfelvétel-előállítók: a hangfelvétel első forgalomba hozatala után 70 évig
Nem éledtek fel azonban a már lejárt védettségek. Tehát az 1962-ben vagy az előtt rögzített hangfelvételek továbbra is szabadon felhasználhatók.
Mindig külön kell figyelni, hogy a szerzői, illetve az előadói-előállítói jogok lejártak-e. Tehát pl. egy friss Mozart-felvétel felhasználásakor nem kell már gondolni az alkotó jogaira, de a felvételen közreműködő előadó és a kiadó jogai még élnek.
Magyar szerzők, akik 1943-ban hunytak el
Bálint Gyögy - irodalom
Harsányi Zsolt – irodalom, könnyűzene
Hegedüs Lóránt – irodalom
Huber Gyula – könnyűzene
Kiss Lajos - irodalom
Komor Gyula - irodalom
Lovass Gyula – irodalom
Pásztor Béla – irodalom
Reichard Piroska – irodalom
Reinitz Béla – komolyzene
Rejtő Jenő – irodalom
Rékai Nándor – komolyzene
Salamon Ernő – irodalom
Stein Aurél – irodalom
Szabolcsi Lajos – irodalom
Tamássy Andor – könnyűzene
Zakál Dénes – könnyűzene
