Tíz százalékkal csökken a gáz, a villany és a távhő ára január 1-jétől a kormány döntése értelmében. A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről Giró-Szász András kormányszóvivő korábban azt mondta, a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, azokat nem háríthatják át.
A kormány Fónagy János államtitkár vezetésével egy négytagú bizottságot is létrehozott a lakossági energiaárak tízszázalékos csökkentésének nyomon követése érdekében.
A kormányszóvivő a döntéssel kapcsolatban utalt arra, hogy 2002 és 2010 között több mint kétszáz százalékkal emelkedett a gáz, száz százalékkal pedig a villany ára, a magyar családokra így irreálisan magas teher nehezedik a rezsiköltségek miatt.
Már elektronikus úton is kezdeményezhető az építésügyi eljárás
Január 1-jétől az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is kezdeményezhetik a polgárok, az új rendszer a tervek szerint kényelmesebb, gyorsabb lesz, mint a hagyományos, papír alapú ügyintézés.
A program lényege, hogy a kérelmeket és a terveket januártól – az ügyfélkapun belépve – az interneten is be lehet nyújtani, az ügyek kezelése pedig elektronikus úton történik. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR-rendszerben (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett a határidő-hosszabbítási és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is.
A közszolgáltatásnak köszönhetően az állam éves szinten mintegy másfél milliárd forintot takaríthat meg.
Állami fenntartásba kerülnek a szociális és gyermekvédelmi intézmények
Állami fenntartásba kerülnek az eddig a települési önkormányzatoknál működő gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, a pszichiátriai és a szenvedélybetegeket ellátó otthonok január 1-jétől.
A változtatás 40 szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt érint, legtöbbjük eddig a fővárosi önkormányzaté volt.
A szociális tárca azzal indokolta a változtatást, hogy az új fenntartói rendszerben kiegyenlített és azonos színvonalú ellátást tudnak biztosítani az ellátottaknak.
A megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeinek átvétele már egy évvel korábban megtörtént.
Az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad.
Állami fenntartásba kerültek a köznevelési intézmények
Állami fenntartásba kerültek január 1-jével az eddig önkormányzati köznevelési intézmények, amelyek ezzel beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba.
Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő más eszközöket és felszereléseket is – szintén a központ ingyenes használatába, illetve kezelésébe került.
Az állami intézményfenntartó foglalkoztatotti állományába tartoznak az idei évtől a pedagógusok, valamint az oktató és nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a tanítási év végéig nem változtatható.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ december 19-i tájékoztatásában idézte, hogy a köznevelési törvény szerint a köznevelés biztosítása állami feladat, ezért az 2013. január 1-jétől az állami fenntartás és a települési önkormányzati működtetés megosztásának elve szerint alakul át.
Emlékeztettek, hogy főszabályként a háromezernél kisebb lélekszámú települések iskoláinak működtetése január 1-jétől automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, átveheti a feladatot. 83 kistelepülés nyilatkozott úgy, hogy az iskoláját a jövőben is maga akarja működtetni, melyre 55-en kaptak engedélyt az oktatásért felelős minisztertől. A háromezernél nagyobb lélekszámú települések közül 227 nyilatkozott arról, hogy a működtetést is átadná az államnak. Közülük 120 vállalta, hogy hozzájárulást fizet az államnak iskolája működtetéséhez, a többi 107 pedig mégsem mondott le iskolája működtetéséről.
Új rendszerben működik a fogyatékos emberek foglalkoztatása
Új, egységes és egyszerűbb rendszerben működik január 1-jétől a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása.
Az átalakításnak köszönhetően hétezerrel nő a támogatott foglalkoztatottak száma, így már több mint 30 ezren dolgozhatnak az akkreditációs tanúsítványt már megszerzett 326 vállalkozásnál.
Az új rendszer lényege, hogy az azonos fogyatékosságú emberek után ezentúl azonos támogatást kapnak a munkáltatók, akik közül többen arra is vállalkoztak, hogy a megváltozott munkaképességűek egy részét – például képzésekkel – néhány év alatt visszavezetik a nyílt munkaerőpiacra.
Az új rendszer eleme marad a rehabilitációs kártya, amelynek előnye, hogy az érintett cégeknek nem kell befizetniük a 27 százalékos szociális adót.
Soltész Miklós szociális államtitkár a rendszer bevezetésének bejelentésekor azt mondta, hogy azzal Magyarország eleget tesz az európai uniós irányelveknek.
Januártól legalább 75 500 forint lesz a közfoglalkoztatottak havi bére
Januártól a közfoglalkoztatásért járó havi bér, a teljes munkaidő esetén 75 500 forint és 96 800 forint között alakul – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből.
A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendelet módosítása szerint a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér január 1-jétől 75 500 forint, a hetibér 17 385 forint míg a napibér 3475 forint lesz.
A teljesítménykövetelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhető, míg száz százalék alatti teljesítése esetén csökkenthető. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás – olvasható a Magyar Közlönyben.
A legalább középfokú iskolai végzettséget illetve szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér – teljes munkaidő esetén – havi 96 800, heti 22 275 illetve napi 4455 forint lesz.
A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakörben havi fizetés esetén 83 050, heti fizetésnél 19 125, mag a napibér alkalmazásakor 3820 forint lesz.
Ha a munkavezető legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkakört tölt be, akkor 106 480 forint havi-, 24 500 forint heti- vagy 4900 forint napibérre jogosult.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat arra az időre, amikor a közfoglalkoztató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), napi 1160 forint illeti meg. Részmunkaidő esetén a közfoglalkoztatottnak a meghatározott bér időarányos része jár.
Több tűzvédelmi szabály is változik jövőre
Több tűzvédelmi szabály is változik januártól. A katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz kerül például a kéményseprő-ipari közszolgáltatók hatósági és szolgáltatási felügyelete.
Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében tudatta: január 2-án lép hatályba az a kormányrendelet, amely az OKF piacfelügyeleti eljárását szabályozza.
A jogszabály piacfelügyeleti hatósági feladatokkal ruházza fel a főigazgatóságot az építési termékek, tűzoltó-technikai termékek, tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések tűzvédelmi, biztonságossági követelményeivel kapcsolatban.
Az ezekkel összefüggő helyszíni ellenőrzések lefolytatását azonban a katasztrófavédelmi kirendeltségekre bízza. A rendeletben részletesen meghatározzák a piacfelügyeleti bírságot is – közölte a szóvivő.
Szintén január elejétől lesz hatályos két másik kormányrendelet, amely a tűzvédelmi hatósági feladatokat, valamint a tűzvédelmi bírságot szabályozza. Ezekben a jogszabályokban jelentős változásként jelenik meg a kéményseprő-ipari közszolgáltatók hatósági és szolgáltatási felügyeleti hatásköre, amelyet a katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz delegálnak.
Petróczi Tímea hozzátette, hogy az új szabályozás további feladatokkal is ellátja az igazgatóságokat. Ennek alapján az OKF tűzvédelmi szolgáltatókkal – tűzoltó készülékek és beépített tűzvédelmi berendezések karbantartóival, telepítőkkel, távfelügyeletekkel, oktatásszervezőkkel, valamint vizsgáztatókkal – kapcsolatos közigazgatási és szolgáltatásfelügyeleti hatáskörei is a katasztrófavédelmi igazgatóságokra kerülnek, és a nyilvántartásokat is ők kezelik majd ezekről.
