Évről-évre legalább 10 százalékkal emelkedik a franchise bizniszben érdekelt vállalkozások száma. Ezzel párhuzamosan egyre több a hibás, esetenként jogsértő szerződés, ami a rendszer átadója és átvevője között megköttetik. Magyarországon mintegy 300 társaság tartja magát franchise átadójának vagy átvevőjének, ezek kétharmada azonban a franchise szövetség szerint alaptalanul használja ezt a minősítést.
Becslések szerint jelenleg mintegy 20-25 ezer kisebb-nagyobb cég kapcsolódik valamilyen franchise rendszerhez. Magyarországon évről-évre10 százalékkal emelkedik a franchise bizniszben érdekelt vállalkozások száma – nyilatkozta Erdélyi László Attila, a Magyar Franchise Szövetség (MFSZ) elnöke. A szervezet október második felében sorra kerülő konferenciáján arról is szó lesz majd, hogy egyre több a hibás, esetenként törvénytelen szerződés az átadó és átvevő között, amelyek jó része nem is nevezhető igazi franchise szerződésnek. A jogsértések egy része abból adódik, hogy a franchise-tól idegen kapcsolatrendszert erőltetnek a partnerre. Ilyen megállapodásban csak a rendszer átadójának vannak jogai, az átvevőnek szinte semmi. A fotószolgáltatással foglalkozó Soothers például inkább kilépett a szövetségből, ahelyett, hogy megváltoztatta volna a számára erőfölényt biztosító szerződéseket. Ugyanakkor a Family Frost, amely olyan jogot adott át a partnereinek, amelyet meg sem szerzett, kizárták a szervezet tagjai közül.
Tipikusnak mondható visszaélés, hogy a rendszergazda üzletrészt szerez a hálózatához csatlakozó cégekben, és azok gazdasági érdekeivel ellentétes döntéseket hoz. Vagy olyasmit ígér, ami nem teljesülhet. Azt mondja például “üzlettársainak”, hogy egy év alatt megkétszerezhetik vagyonukat. Arról nincs adat, hogy a megtévesztett vállalkozások közül hányan fordultak eddig bírósághoz, ellenben arról igen, hogy az elmúlt években a szakmai szövetség több mint 200 megállapodást vizsgált át, és ezek csupán 10 százalékát minősítette jónak. A jövőben a helyzet javítása érdekében az MFSZ úgynevezett közzététel kötelezettséget írna elő első körben saját tagjai, később pedig minden franchise-ban működő vállalkozás számára. Ennek alapján minden rendszerátadónak kötelessége lenne nyilvánosságra hoznia tagjai számát, továbbá a velük kapcsolatos elszámolási alapelveket, a termékszerkezet minőségi jellemzőit.
A franchise rendszerben induló 10 vállalkozásból – a szövetség adatai szerint – 8 talpon marad. Néhány tag tönkremenetele is szerepet játszott abban, hogy a szövetség néhány éve még csaknem 100, ma már azonban csupán 64 tagot számlál. Leginkább azonban azért csökkent a taglétszám, mert időközben a franchise jogot átadók közül több is kivonult az országból. A csődök hátterében a pénzhiány követhető nyomon, éppen ezért a szövetség szeretné elérni, hogy azeddiginél sokkal jobb kondíciókkal juthassanak hitelekhez a franchise jog bérlői tájékoztatott az elnök. Jelenleg a bankok a franchise rendszerben működő cégeket úgy ítélik meg mint független vállalkozásokat, ami azt jelenti, hogy már-már teljesíthetetlen feltételeket támasztanak irányukban. Az itthon működő vállalkozások körülbelül 40 százaléka hazai tulajdonban lévő, magyar üzleti koncepció alapján létrejött franchise vállalat. Köztük van például a Fornetti, a Diego és a Szamos-Marcipán. A külföldiek közül ki kell emelni a McDonald’s-ot, a Kodakot, valamint a Photo Porstot. Magyarország teljes kereskedelmi forgalmából ma 4-5 százalékkal részesednek a bevezetett márkanévvel együtt egy termékcsalád, vagy szolgáltatás értékesítésének jogát és know-how-ját átvett franchise formában működő társaságok. Az elnök szerint a franchise cégek10-15 év múlva a bruttó hazai termék legalább 30 százalékát fogják majd felmutatni. Néhány éve a hazai franchise piac minden második szereplője a vendéglátásban, közel harmada a kereskedelemben, ötöde pedig a szolgáltatásban volt érdekelt, mára megváltozott a helyzet: a kereskedelem részaránya immáron eléri a 70 százalékot. Ennek alapvető oka, hogy a magyar gazdaság fejlődési struktúrája kereskedelemorientált – tette hozzá Erdei László Attila.
