“Az ügyvédeknek a jövőben lehetősége nyílik további jogászi szakértelemmel végezhető tevékenységek ellátására úgy, hogy a függetlenségüket garantáló összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek” – mondta el Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön az egyes törvényeknek az ügyvédi tevékenységgel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáján az Országgyűlésben. Az ülésnapon a Magyarország és a Szerb Köztársaság között a polgári ügyekben nyújtandó jogsegélyről szóló szerződést is ismertette.
Előterjesztő: A törvényjavaslat korszerűsíti az ügyvédi tevékenységet, és növeli az igazságügyi hivatásrendek közötti átjárhatóság
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a törvényjavaslat az ügyvédi tevékenységet végzők és a kamara részéről érkező visszajelzések és tapasztalatok, valamint joggyakorlat során felmerült igények miatt vált szükségessé. Értékelése szerint a módosítások célja, hogy korszerűsítsék és hatékonyabbá tegyék az ügyvédi tevékenységet szabályozó jogszabályokat.
Elmondta, a módosítással
az ügyvédeknek lehetősége nyílik további jogászi szakértelemmel végezhető tevékenységek ellátására úgy, hogy a függetlenségüket garantáló összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek. A jövőben adatvédelmi tisztviselő is lehet egy ügyvéd, valamint fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatást (ESG-tanácsadó) is végezhet
– ismertette.
Közölte, azok a jogászok, akik jogi szakvizsgával rendelkeznek a különböző jogi területeken, például bírósági végrehajtóként, bírósági titkárként, alügyészként, közjegyző-helyettesként vagy bíróságivégrehajtó-helyettesként szerzett tapasztalataikat ügyvédként is kamatoztathatják. Ezzel a rendelkezéssel is támogatják a hivatásrendek közötti átjárhatóságot és a jogi szakértelem bővítését – indokolt.
Az államtitkár azt mondta, a fegyelmi szabályok között megteremtik az írásbeli figyelmeztetés lehetőségét a kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén, amikor a vétség súlya fegyelmi büntetését kiszabását nem teszi indokolttá, de az eljáró fegyelmi tanács rosszallását kifejezésre juttatja.
Répássy Róbert szerint a módosítás több, az ügyvédek mindennapi ügyintézésben felmerülő problémát is kezel, egyebek mellett a jogügyletekkel kapcsolatos adatigénylés, valamint a hitelintézetek kamarai jogtanácsosainak eljárásai területén és a jogi segítségnyújtó szolgálat által kirendelt pártfogó ügyvédek esetén.
Cél a jogrendszer változásainak lekövetése
Pajtók Gábor (Fidesz) emlékeztetett, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 2018 óta hatályos. A tárgyalt módosítások szükségességét elsősorban a Magyar Ügyvédi Kamara vetette fel, a parlament előtt fekvő indítvány a kamarával folytatott egyeztetések eredményeképpen készült el – tette hozzá.
A vezérszónok a változtatások céljának nevezte az ügyvédi tevékenység szabályainak pontosítását, kiegészítését és a jogrendszer változásainak lekövetését.
“A módosítások erősítik a szabályozás koherenciáját és növelik a kamarai eljárások hatékonyságát”
– jelentette ki a képviselő.
“Az adatvédelmi tisztviselő tevékenység ezentúl kiegészítő ügyvédi tevékenységnek minősül” – hívta fel a figyelmet.
A képviselő bejelentette, hogy a módosítás tágítja a hitelintézetek kamarai jogtanácsosainak eljárási kereteit.
Pajtók Gábor elmondta, lehetővé válik, hogy az igazságügyi miniszter az adópolitikaért felelős miniszterrel közösen kiadott rendeletben állapíthassa meg az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételért fizetendő díjat.
Magyar-szerb jogsegély – korszerűbb és magyar szempontból kedvezőbb új szabályozás
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyarország és a Szerb Köztársaság között a polgári ügyekben nyújtandó jogsegélyről szóló szerződést ismertetve kiemelte: Magyarországnak összesen 28 olyan nemzetközi egyezménye van hatályban, amely a polgári ügyekben az igazságügyi együttműködést szabályozza. Ezek döntő többsége modernizálást igényel.
A Magyarország és a Szerb Köztársaság között a polgári ügyekben történő együttműködést jelenleg az 1969-ben kihirdetett, 1988-ban módosított egyezmény szabályozza. Az egyezmény ugyan működőképes, de javításra, modernizálásra szorul.
Az új szerződés a polgári kereskedelmi ügyekben a hatályos kétoldalú jogsegélyszerződéshez képest korszerűbb és magyar szempontból kedvezőbb szabályozást tartalmaz. Nem állapít meg joghatósági szabályokat, így a magyar jogalkalmazók a szerb vonatkozású ügyekben is a magyar jogot, illetve, ahol van, az uniós jogot alkalmazhatják.
A digitális fejlődés biztosította lehetőségek szintén megjelennek az új egyezményben, így a videokonferencia útján történő határon átnyúló közvetlen meghallgatásra is lehetőség nyílik.
Az új szerződésben kiküszöbölték a magyar-szerb kettős állampolgárokat hátrányosan érintő helyzeteket – tette hozzá.
A megállapodás mérföldkő a Szerbia és Magyarország közötti jogi együttműködés megerősítésében, nemcsak a jogbiztonságot erősíti, hanem hozzájárul a határon átnyúló jogi eljárások egyszerűbb és gyorsabb rendezéséhez.
Az együttműködés révén csökkennek az eljárások költségei, rövidülnek a határidők és a szabályozás egyértelművé válik.
