A Magyar Jogász Egylet több évtizedes hagyományaként tizenhetedik alkalommal rendezi meg április 10-12. között a Magyar Jogászgyűlést, a jogászi hivatások egyik legrangosabb eseményét. A Jogászgyűlés idei központi témája a “Jogbiztonság és jogegység a gyakorlatban”.
“A két legfőbb bírói szerv – az Alkotmánybíróság és a Kúria – közötti párbeszéd mintaszerű alkotmányos kultúrát jelent” – hangsúlyozta a köztársasági elnök a 17. Magyar Jogászgyűlés nyitónapján, csütörtökön Balatonalmádiban.
Sulyok Tamás előadásában rámutatott, a legfőbb bírói szervek figyelemmel vannak egymás döntéseire, az elvekre, amelyek a döntések mögött meghúzódnak, és a legfontosabb, hogy “a másik hatáskörét kötelezőnek tartják önmagukra nézve”.
“Ezzel az önkorlátozás előtérbe került, ami nem etikai kérdés, hanem garanciája a magyarországi jogbiztonságnak és jogegységnek” – tette hozzá.
Az államfő kiemelte, hogy
“a jogegység és a jogbiztonság nem garancia a szabadság és igazságosság érvényesülésére, de ezek nélkül mindkettő érvényesülése csorbát szenved a mindennapokban.”
Sulyok Tamás úgy vélte, a jogbiztonság és a jogegység két olyan szó, amelyekről “könyvtárnyi irodalmak születtek”, minden jogász találkozik velük, főleg, akik a jogalkalmazásban dolgoznak.
Megjegyezte, hogy az alapvető szabadságot érinti a jogbiztonság, hiszen egy nehezen értelmezhető jogszabály esetében kérdésként merülhet fel az igazságosság, s vele együtt a szabadság, míg a jogegység az egyenlőség kérdését érinti, mivel alapvetően a bíróságoknak egyféle ítéletet kell hoznia hasonló tényállású esetekben, különben a polgárt a jog “nem kezeli egyenlően a többi jogalannyal”.
A köztársasági elnök nagyon pozitív változásnak tartja, hogy 2012-től, amikor hatályba lépett az új alaptörvény, az alkotmánybíráskodás is átalakult és “az Alkotmánybíróság hatáskört kapott ahhoz, hogy a jogerős bírói ítéletek felett kontrollt gyakorolhasson”. “Az AB alkotmányos üzenetei a bíróságok ítéletein keresztül eljutottak a polgárokhoz” – mutatott rá.
Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy
“a jog az emberi társadalmat jobbá, szabadabbá teheti és az igazságosság felé tudja vinni. A jogásztársadalomnak mindent meg kell tennie, hogy ez így legyen.”
Varga Zs. András, a Kúria elnöke arról beszélt, hogy az alkotmányos állami folytonosság olyan sajátosság, kincs, amellyel kevés nemzet rendelkezik. “Ezer éven át fennálló állami léttel találni néhány országot, de olyat, amely létét nemcsak a hatalomra, hanem a hatalom alkotmányos gyakorlására alapította, keveset, magunkon kívül csak Angliát” – fogalmazott.
Elmondta, hogy kiemelkedő jogi mérföldkövek szegélyezték az ezer évet az alaptörvényig, s e mérföldkövek mögött nagy jogászok álltak. Megemlítette, hogy nem maguktól alkottak nagyot, munkájuk vitákon, közös gondolkodáson, százak szellemi erőfeszítésén alapszik.
Trócsányi László egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, az Magyar Jogász Egylet elnöke a 1879-ben megjelent jogászegylet lapjából idézett: “a magyar jogászat tagjait állandóan egyesítve, testületi központként működésével a jogászat mindegyik ágára kellő időben segítse”. Úgy vélte, ezt a jogász egylet a mai napig igyekszik elvégezni.
Juhász Imre, az Alkotmánybíróság egykori elnöke előadásában kiemelte, hogy az alkotmányozó a jogegységesítés feladatával a Kúriát bízta meg, de némi szerep az Alkotmánybíróságnak is jutott, méghozzá a jogegységesség alkotmányosságának őrzése. Emlékeztetett arra, hogy a testület “lassan kezdte magára ölteni a feladatot”, 2005-ben – úttörő módon – megsemmisített egy jogegységi határozatot, amelyet azóta mintegy 21 jogegységi határozati vizsgálat követett.
Pozitív üzenetként értelmezte, hogy ezek a jogegységi határozatok kiállják az alkotmányosság próbáját: az elmúlt 20 évben összesen hat határozat akadt fenn, ebből kettő a régi, négy az új alaptörvény hatálya alatt.
