Biztosítani kell, hogy az Európai Ügyészség azon eljárási aktusaival szemben, amelyek érinthetik az azokat vitató személyek jogi helyzetét, bírósági felülvizsgálatnak legyen helye – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-292/23. számú Európai Ügyészség (Eljárási aktusok bírósági felülvizsgálata) ügyben hozott ítéletében. A nemzeti bíróság feladata, hogy konkrét és egyedi vizsgálat alapján megállapítsa, hogy fennáll-e ez a helyzet. E felülvizsgálatnak nem kell feltétlenül közvetlen jogorvoslat formájában megvalósulnia, ám ki kell terjednie az érintett jogai és szabadságai tiszteletben tartásának vizsgálatára.
E felülvizsgálatnak azonban csak akkor kell közvetlen jogorvoslat formájában megvalósulnia, ha a belső jog a nemzeti hatóságok hasonló határozatai közvetlen megtámadására ilyen típusú jogorvoslati lehetőséget biztosít.
Az Európai Ügyészség az Európai Unió független szerve, amely az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásáért, valamint e személyek bíróság elé állításáért felelős. Szervezetileg két szintje van: egyrészt egy központi szint, amelyet az Európai Ügyészség székhelyén, Luxembourgban található központi hivatal alkot, másrészt pedig a tagállamokban lévő delegált európai ügyészekből álló decentralizált szint.
Az Európai Ügyészség uniós támogatási csalás miatt nyomozást folytat Spanyolországban. Az ügyben eljáró delegált európai ügyészek tanúként idéztek két személyt.
A nyomozás alá vont személyek vitatták az egyik tanú idézését. A Spanyolországban az Európai Ügyészség nyomozási cselekményei feletti bírósági felülvizsgálatot végző bíró a Bírósághoz fordult. Jelzi, hogy a spanyol jogban ilyen bírósági felülvizsgálat csak bizonyos esetekben lehetséges, ha azt e jog kifejezetten megengedi, és a tanúk idézése nem tartozik ezen esetek közé. Márpedig álláspontja szerint olyan aktusról van szó, amely harmadik felekre nézve joghatással járhat. Úgy véli ezért, hogy az uniós jogból eredő jogok nem igazolható korlátozásának elkerülése érdekében élni kell az ilyen típusú aktusok felett az uniós jogban (az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet) biztosított felülvizsgálattal.
Ítéletében a Bíróság hangsúlyozza, hogy
az illetékes nemzeti bíróság feladata, hogy konkrét és egyedi vizsgálat alapján megállapítsa, hogy a tanúk idézése érintheti-e a nyomozás alá vont személyek jogi helyzetét. Ha igen, akkor azzal szemben bírósági felülvizsgálatot kell biztosítani.
Ugyanakkor
ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy e felülvizsgálatnak különös közvetlen jogorvoslat útján kell megvalósulnia.
A felülvizsgálat járulékosan is elvégezhető, ha annak során biztosított a hatékony jogorvoslathoz és a pártatlan bírósághoz való jog, valamint az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog.
Ha azonban a nemzeti hatóságok hasonló határozatának közvetlen megtámadása közvetlen jogorvoslat útján lehetséges, akkor ugyanezt a lehetőséget az Európai Ügyészség aktusai tekintetében is biztosítani kell.
