Richard de la Tour főtanácsnok: az uniós jog arra kötelezi a tagállamokat, hogy elismerjék az azonos nemű személyek között egy másik tagállamban kötött házasságot, arra nem, hogy a házassági anyakönyvi kivonatot az anyakönyvi nyilvántartásba bejegyezzék – szögezi le indítványában Jean Richard de la Tour főtanácsnok a C-713/23. számú Wojewoda Mazowiecki ügyben. Ugyanakkor nem ez a helyzet, ha a bejegyzés az egyetlen eszköz az azonos nemű személyek között kötött házasság elismerésére egy olyan tagállamban, amely az ilyen házasságról nem rendelkezik.
Két azonos nemű lengyel állampolgár, akik közül az egyik német állampolgársággal is rendelkezik, 2018-ban házasságot kötött Berlinben. Ezt követően kérték a német házassági anyakönyvi kivonatuk lengyel anyakönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését ⌈1⌉. Ezt a kérelmet azzal az indokkal utasították el, hogy a lengyel jog nem rendelkezik az azonos nemű személyek közötti házasságról. A szóban forgó házassági anyakönyvi kivonat bejegyzése tehát a lengyel jogrend alapelveibe ütközne.
A házastársak ezt az elutasítást vitatják, megerősítve azon szándékukat, hogy Lengyelországban mozogjanak és tartózkodjanak olyan módon, hogy házasokként ismerik el őket. Az ezen ügyben eljáró lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság az Európai Unió Bírósághoz fordult. Arra vár választ, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal (az EUMSZ 20. cikk és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkével összefüggésben) az olyan tagállami szabályozás vagy gyakorlat, amely nem teszi lehetővé sem az azonos nemű személyek között kötött házasság elismerését, sem ilyen esetben a házassági anyakönyvi kivonat anyakönyvi nyilvántartásba való bejegyzését.
Jean Richard de la Tour főtanácsnok az indítványában emlékeztet arra, hogy a személyi állapot, így a házasságra vonatkozó szabályok is, a tagállamok hatáskörébe tartozó terület. E hatáskör gyakorlása során azonban a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot.
A főtanácsnok ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy
a valamely más tagállamban létrehozott házassági kötelék elismerésének teljes hiánya korlátozza az uniós polgároknak az uniós joggal biztosított szabad mozgását és tartózkodását. Ezenkívül e kötelék elismerésének hiánya sértheti a magán- és családi élet tiszteletben tartását ⌈2⌉.
Tehát
a tagállamok feladata, hogy amennyiben nem rendelkeznek az azonos nemű személyek közötti házasságról, megfelelő eljárásokat vezessenek be a más tagállamban kötött ilyen házasságok harmadik felekkel szembeni nyilvánosságra hozatalára.
Ezen eljárások célja egyrészt annak elkerülése, hogy az azonos nemű párok jogi vákuumba kerüljenek, másrészt pedig az, hogy szabályozzák az életüknek a tulajdonjoggal, az adózással vagy az öröklési jogokkal kapcsolatos alapvető aspektusait.
Minden tagállam hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghatározza az azonos nemű párok elismerésének szabályait. Ezen elismeréshez nincs szükség a külföldi házassági anyakönyvi kivonat anyakönyvi nyilvántartásba való bejegyzésére, feltéve hogy a házasság e formalitás nélkül is joghatásokat vált ki. Mindazonáltal,
mivel Lengyelországban nincsenek a házastársi kapcsolat igazolására alternatív megoldások, mint például a lengyel hatóságok által adott esetben elismert más hivatalos dokumentum bemutatása, a főtanácsnok úgy véli, hogy e tagállam köteles a szóban forgó házassági anyakönyvi kivonatot bejegyezni.
⌈1⌉ A külföldi anyakönyvi kivonat bejegyzése e kivonat tartalmának a lengyel anyakönyvi nyilvántartásba való pontos és szó szerinti átvitele. A bejegyzés alapján így az eredeti kivonattól elkülönülő, lengyel anyakönyvi kivonat jön létre.
⌈2⌉ Ami az Alapjogi Charta 7. cikkében szerepel, valamint a tartalma és terjedelme azonos az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 8. cikke által biztosítottakkal. A főtanácsnok e tekintetben többek között a 2023. december 12-i Przybyszewska és társai kontra Lengyelország ítéletre hivatkozik, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága azt állapította meg, hogy Lengyelország megsértette az annak biztosítására vonatkozó pozitív kötelezettségét, hogy olyan különleges jogi keretet hozzon létre, amely biztosítja az azonos nemű személyek párkapcsolatának elismerését és védelmét.
