Február végén az Európai Bizottság előállt az Omnibus javaslatcsomaggal, amely jelentős változásokat hoz az EU ESG szabályozásában. Az Omnibus ha nem is üti el teljesen az EU eddigi ambíciózus ESG szabályozását, azonban minimum lefékezi azt. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy mi változik az EU-s és ennek hatására magyar ESG szabályozásban.
Az üzleti életben az utóbbi egy-két év legfelkapottabb betűszava lett az ESG, amely közvetlenül még csak a legnagyobb vállalatokat érinti, azonban a beszállítói láncok révén, már a kisebb cégek is találkozhattak vele. Így már talán senkinek sem kell bemutatni, hogy mit is takar az E (environmental – környezeti), az S (social – társadalmi)és a G pillér (governance – irányítás).
A fenntarthatósági kérdések előtérbe kerülését nem csupán az EU folyamatosan bővülő szabályozása segítette elő, hiszen
2024. január 1-jén hatályba lépett a magyar ESG törvény is, amelyet azóta számos alacsonyabb szintű részletszabály követett.
Itthon a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) kapta meg az ESG területet, amely “hatósági tevékenysége keretében többek között az ESG piaci szereplők akkreditációját, ellenőrzését és akár bírságolását is megteheti, az ESG piac szabályozása mellett” – emeli ki Weidinger Péter, LL.M. az act legal Hungary partnere.
Honnan jött az Omnibus?
Még az ESG-t mélyebben ismerők körében is felmerülhet a kérdés, hogy honnan jött az Omnibus, miért szükséges az eddigi – részben még hatályba sem lépett – szabályozás módosítása?
A választ az érintett vállaltok visszajelzéseiben, valamint az elhíresült – 2024 szeptemberében közzétett – Draghi-jelentésben találjuk meg. Ezek lényege, hogy az EU-s ESG szabályozás olyan adminisztrációs terhet és költségeket rak az érintett európai vállalkozások vállaira, amelyet azok alig bírnak elviselni. Ezen terhek teljesítése az érdemi vállalkozási tevékenységtől veszi el az időt és az erőforrásokat és jelent ezzel összefüggésben versenyhátrányt számukra az amerikai, vagy kínai vállalatokkal szemben. Vagyis mind a piacnak, mind az Európai Központi Bank volt elnökének arra irányult a visszajelzése, hogy az adminisztrációs teher csökkentése szükséges.
Min változtat az Omnibus?
“Az Omnibus javaslatcsomag több – már elfogadott – ESG tárgyú EU-s jogszabályt módosítana, úgy hogy kitolja az abban szereplő határidők egy részét, de érintené a Taxonómia rendeletet is“ – mutat rá Weidinger Péter, LL.M. az act legal Hungary ESG szakértője. A két legfontosabb irányelv a CSRD (vagyis a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv) és a CSDDD (vagyis a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv).
A CSRD irányelvben a határidők két évvel kerültek kitolásra,
azaz nem arról van szó, hogy gyökeres változás történne a szabályozásban, csupán időt nyernek a vállalatok a megfelelés kialakításában, illetve az első beszámolók elkészítésében. Ez különösen azon vállaltoknál izgalmas kérdés, amely vállaltok a jelenleg hatályos szabályok alapján már 2025-ben kötelesek lennének beszámolót készíteni a 2024-es évről, valamint azon vállalatoknál, amelyek 2026-ban kötelesek lennének a 2025-ös évről beszámolót készíteni. Fontos kiemelni, hogy a CSRD szabályai kerültek implementálásra a magyar ESG törvényben, így az Omnibus javaslatcsomag elfogadását követően a magyar jogba való átültetés szükségszerűen a magyar ESG törvény (és az abban szereplő határidők) módosítását is maga után fogja vonni.
A 2024 nyarán hatályba lépett CSDDD vonatkozásában az Omnibus javaslatcsomag a nemzeti jogalkotók számára nyitva álló implementációs határidőt 1 évvel, azaz 2027. július 26-ig tolja ki.
Szintén egy évet nyer a CSDDD hatálya alá tartozó vállalkozások első köre a szabályozás bevezetésével.
A fenti időbeli módosításokon túl
a bizottság a jelentéstételre kötelezett vállalatok körét is jelentősen csökkenteni kívánja, összességében kb. 80%-al. Ez úgy valósulna meg, hogy a munkavállalói létszámhatár 1000 fő fölé emelkedne, vagyis 1000 munkavállaló alatt nem lenne jelentéstételi kötelezettség.
Akkor hátra lehet dőlni?
Mivel az Omnibus csupán egy javaslatcsomag, amelyből könnyen lehet, hogy nem, vagy nem ilyen formában lesz jogszabály, ezért a hatályos magyar és EU-s szabályozásból kell kiindulni.
Azon cégek tehát, akik már most, vagy a következő évben jelentéstételre kötelesek, semmiképpen sem dőlhetnek hátra és mondhatják azt, hogy időt nyertünk, így le is kerülhet a to-do-list-ről az ESG-megfelelés és a jelentés írás kérdése.
“Fontos kiemelni, hogy az EU-ban a jogalkotás többlépcsős folyamat, amely a legjobb esetben is több hónapot vesz igénybe, de akár évekig is tarthat. Ennek megfelelően minden szereplőnek azt javaslom, hogy a már elfogadott és hatályos szabályozásból induljon ki, és annak megfelelően írjon ESG beszámolót, hiszen ha el is készül az idei évben a CSRD-t és a CSDDD-t módosító szabályozás, azt még a magyar jogrendszerbe is át kell majd ültetni, amely implementáció évekig is eltart olykor” – zárja gondolatait az act legal Hungary szakértője.
