Svájc is megalkotta azt a komplex jogi-műszaki szabályrendszert, amely már túlmutat a tesztelésen, és lehetővé teszi az SAE (Society of Automotive Engineers) besorolása szerinti 3. és 4. szintű járművek üzemszerű működtetését. Az új rendelet három konkrét esetkört szabályoz, amelyben kettőnél már nem is ül járművezető a kormánykeréknél. Erről az aktuális kodifikációs fejleményről nyújt tájékoztatást Nyalka Csaba, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje.
Idén március 1-jén lépett hatályba a Verordnung über das automatisierte Fahren című rendelet, amely részletesen szabályozza a feltételes automatizáció (3. szint) és a magas fokú automatizáció (4. szint) kategóriákba tartozó járművek engedélyezésének és üzemszerű működtetésének feltételeit.
A jogszabály többek között meghatározza az érintett járművekre, automatizált rendszerekre és adatrögzítő eszközökre vonatkozó műszaki követelményeket. Ezen túl tartalmazza az engedélyezés és az azt követő hatósági ellenőrzés szabályait, valamint az üzemeltetésben résztvevő szereplők, így például az üzembentartó és járművezető jogait és kötelezettségeit, illetve a jogsértés szankcióit. A jogalkotó külön részben foglalkozik az adatvédelem témakörrel, ezen belül meghatározva az adatrögzítő eszközben tárolt adatok feldolgozásának célját, a kijelölt hatóságok által feldolgozható személyes adatok körét és az adatok megsemmisítésének szabályait.
A rendelet nem általános jelleggel, hanem három konkrét alkalmazási esetkörre határoz meg irányadó rendelkezéseket. Ez a németországi kodifikációtól eltérő megoldás, hiszen ott úgy alkották meg a jogi-műszaki keretrendszert, hogy abba minden alkalmazási eset beleférjen. A svájci rendeletben szabályozott három alkalmazási esetkör és azok főbb jellemzői a következők:
1. Autópálya-pilótafunkciót alkalmazó járművek üzemszerű működtetése
Ebben a SAE 3. szintnek megfelelő esetben a járművezető – a gyártó használati utasításait követve – bármely svájci autópályán haladva aktiválhatja az engedélyezett automatizált rendszert, és ezt követően elengedheti a kormánykereket. A jogszabály szerint ekkor a járművezetőnek nem kell folyamatosan felügyelnie sem a járművet, sem pedig a forgalmat. Azonban képesnek kell lennie arra, hogy bármikor visszavegye az irányítást, ha a rendszer arra felszólítja, illetve ha felismeri vagy a nyilvánvaló körülmények alapján fel kell ismernie, hogy már nem állnak fenn a funkció biztonságos alkalmazásának feltételei. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a vezető az aktiválás után nem aludhat el a járműben, nem olvashat újságot, nem írhat e-maileket, nem használhat mobiltelefont és a látóteret is szabadon kell hagynia.
3. Parkolási automatizált rendszerrel felszerelt járművek üzemszerű működtetése
Ez az esetkör a parkolási asszisztens alkalmazás továbbfejlesztett változata, és megfelel a SAE 4. szintnek. Ekkor a jármű vezetőjének csupán annyi a feladata, hogy a járművet a parkolási terület (jellemzően egy parkolóház) meghatározott átadás-átvevő helyére vezesse. A rendszer aktiválásakor itt akár ki is szállhat a kormánykerék mögül, a jármű innen már az irányítása és felügyelete nélkül találja meg az éppen üres parkolóhelyet, és ide érkezik vissza, amikor a járművezető távozni kíván.
Ezen alkalmazási mód sajátossága, hogy nemcsak a járműnek, hanem a parkolási területnek is rendelkeznie kell a szükséges engedéllyel, amelynek speciális műszaki követelményeit részletesen szabályozza a rendelet.
3. Vezető nélküli járművek üzemszerű működtetése
Ez szintén a SAE 4. szint szerinti alkalmazás, amikor az engedélyezett útvonalon közlekedő és megfelelő műszaki felszereltséggel rendelkező járművet – jellemzően a belső téren kívüli helyszínről – már csak felügyelik az operátorok, akik a biztonságos közlekedés új kulcsszereplői.
Ezek a szakemberek speciális képzettséggel rendelkeznek és teljeskörűen ismerik az általuk felügyelt járműre vonatkozó előírásokat. Tevékenységükkel kapcsolatban nyilvánvalóan garanciális jogszabályi rendelkezés, hogy munkavégzési helyük kizárólag Svájcban lehet, feladataikat tehát nem láthatják el külföldről. Egyebekben a jogalkotó példálózó jelleggel határozza meg az operátorok kötelezettségeit. Így többek között az ő feladatuk üzembe és üzemen kívül helyezni a jármű automatizált rendszerét, továbbá a működtetés során felügyelik a jármű felől érkező vezetési manővereket, amelyeket vagy megerősítenek vagy azok helyett más műveletet javasolnak. Szükség esetén kötelesek deaktiválni a rendszert és kapcsolatba lépni a járműben tartózkodó személyekkel, baleset bekövetkezésekor pedig azonnal értesíteniük kell a rendőrséget.
Az operátorokon kívül a jogalkotó foglalkozik a járművek üzembentartóival is, akik a gyártó előírásai alapján kötelesek frissíteni és karbantartani a vezető nélküli jármű automatizált rendszerét. Ők biztosítják továbbá, hogy a járművek az engedélyezett útvonalon, az operátor felügyelete és a szükséges infrastruktúra rendelkezésre állása mellett az előírásoknak megfelelően működjenek. Ha pedig a jármű akadályozná a forgalmat, akkor kötelesek azonnal intézkedni az elszállítás érdekében.
Milyen hatással lehet az új rendelet az automatizált/autonóm és hálózatba kapcsolt vezetés fejlődésére?
Nyalka Csaba, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje így értékelte ezt az aktuális kodifikációs fejleményt:
„A közlekedés átalakulásának valamennyi szereplője, így különösen a járműgyártók, fejlesztők és befektetők számára figyelemreméltó jelzés, hogy a rendelet elvi szinten megteremtette az üzemszerű alkalmazás jogi-műszaki keretrendszerét. A jövő pedig eldönti, hogy a gyakorlatban mikor és milyen mértékben valósulnak meg a jogalkotó elképzelései.
Kifejezetten új jogszabályról van szó, ezért nem meglepő, hogy a közlekedésért felelős svájci szövetségi hivatal, az ASTRA honlapja szerint vezető nélküli járművek jelenleg még nem közlekednek üzemszerűen az országban, illetve nincs olyan parkolóház sem, ahol »egy autó maga kereshetné meg a helyét«. Ezen túl még nincs olyan jármű az országban, amely rendelkezne az autópálya-pilótafunkció alkalmazását lehetővé tevő engedéllyel.
Az aktuális helyzet felhívja a figyelmet a közlekedés határokon átnyúló jellegének fontosságára is. A Németországban már használható automatizált rendszerek ugyanis Svájcban jelenleg nem alkalmazhatók. Ennek egyszerű oka, hogy a járműgyártók eddig nem nyújtottak be engedély iránti kérelmet a svájci hatóságokhoz, mivel még vizsgálják a közúti jelzések, így például az útburkolati jelek helyi sajátosságait. Egy Németországban regisztrált jármű vezetője tehát a mindennapokban azt tapasztalja, hogy járművének automatizált rendszere a Geofencing jelzése alapján egyszerűen kikapcsol az országhatáron, mivel nem rendelkezik svájci engedéllyel. Erre figyelemmel a jövőben mindenképp kiemelten fontos feladat annak elérése, hogy biztosított legyen a szomszédos országok jogi-műszaki szabályai közötti kompatibilitás”.
Nyalka Csaba, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje:
