Az európai államkötvények ágazatában fennálló kartell vonatkozásában a Törvényszék a Bizottság határozatát lényegében helybenhagyja – szögezi le az Európai Unió Bírósága T-441/21. sz. UBS Group és UBS kontra Bizottság, T-449/21. sz. Natixis kontra Bizottság, T-453/21. sz. UniCredit és UniCredit Bank kontra Bizottság, T-455/21. sz. Nomura International és Nomura Holdings kontra Bizottság, T-456/21. sz. Bank of America és Bank of America Corporation kontra Bizottság, valamint T-462/21. sz. Portigon kontra Bizottság egyesített ügyekben (Európai államkötvények) hozott ítéletében. A Törvényszék azonban a UniCredittel és a Nomurával szemben kiszabott bírságok összegét némileg csökkenti.
Az európai államkötvények olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek lehetővé teszik az euróövezet tagállamai számára, hogy bizonyos kiadások vagy bizonyos beruházások finanszírozása, különösen valamely fennálló adósság refinanszírozása céljából pénzeszközökhöz jussanak. E kötvények első alkalommal a kibocsátójuk által vagy annak nevében kerülnek kibocsátásra az elsődleges piacon, majd ezt követően a másodlagos piacon forgalmazzák azokat.
Az Európai Bizottság 2021. május 20-i határozatában megállapította, hogy hét befektetési bank – a UBS, a Natixis, a UniCredit, a Nomura, a Bank of America, a Portigon (korábban WestLB) és a NatWest (korábban Royal Bank of Scotland) – 2007 januárja és 2011 novembere között kartellben vett részt az európai államkötvények ágazatában.
E bankok kereskedői ugyanis együttműködtek és információkat cseréltek annak érdekében, hogy az európai államkötvények kibocsátása, forgalomba hozatala, illetve piaci kereskedelme keretében versenyelőnyhöz jussanak, ami az egész Európai Gazdasági Térség (EGT) piacára kihatott.
A Bizottság a Nomurával, a UBS-szel és a UniCredittel szemben összesen 371 millió euró összegű bírságot szabott ki. A Banque of America, a Natixis és a NatWest nem fizetett bírságot, az első kettő azért, mert a Bizottság pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó jogköre elévült, az utóbbi pedig azért, mert felfedte a kartellt a Bizottság előtt. A Portigonnal szemben kiszabott bírság összege nulla euróban lett maximálva, mivel e bank az utolsó pénzügyi évben negatív forgalmat bonyolított, amely forgalom szolgált a bírság összege felső határának megállapítására.
A hét bank közül hat (a NatWest kivételével az összes) a Bizottság határozatának megsemmisítése, illetve a velük kiszabott bírságok összegének csökkentése érdekében az Európai Unió Törvényszékéhez fordult.
Ítéletében a Törvényszék a Bizottság határozatát lényegében helybenhagyja. Mindazonáltal a UniCredit és a Nomura bírságának összegét némileg csökkenti.
A Nomurát illetően a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság a bírság egyik elemének meghatározásakor hibát követett el, mivel megtagadta az e bank által szolgáltatott pontos adatok felhasználását. A UniCredit esetében a Törvényszék megállapítja, hogy a versenyellenes magatartás a Bizottság által megjelölt időpontnál 17 nappal később kezdődött.
Továbbá a Törvényszék megerősíti, hogy egységes és folyamatos jogsértésről van szó, és hogy az üzleti szempontból érzékeny információk megosztása, valamint az árrögzítésre és az ügyfélkör felosztására irányuló magatartások az európai államkötvényeknek mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos piacán különösen nagy mértékben károsak a versenyre. Ezért a Bizottságnak sem vizsgálnia, sem bizonyítania nem kellett a kereskedők vitatott magatartásainak a versenyre gyakorolt hatásait.
A Törvényszék emlékeztet arra, hogy valamely munkavállaló esetleges versenyellenes cselekményei betudhatók az őt foglalkoztató vállalkozásnak. Így
a bankok felelősek a kereskedőik magatartásáért.
Végül a Törvényszék megerősíti, hogy a Bizottságnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a Bank of Americával és a Natixisszel szemben megállapítsa a jogsértést, amely bankokkal szemben nem szabott ki bírságot. A határozatban történő megnevezésük ugyanis segíthette a jogsértés bizonyítását, illetve a kereskedők jogsértő magatartásai terjedelmének bemutatását.