Tisztességtelen lehet az olyan szerződési feltétel, amely bevételei egy részének kifizetésére kötelezi a fiatal sportolót, ha hivatásos sportolóvá válik – mondja ki az Európai Unió Bírósága C-365/23. számú Arce ügyben hozott ítéletében. A nemzeti bíróságnak az ilyen feltétel tisztességtelen jellegét többek között annak figyelembevételével kell értékelnie, hogy a kötelezettségvállalás gazdasági következményei tekintetében világos és érthető-e.
(A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.)
2009-ben egy kiskorú fiatal sportoló, akit szülei képviseltek, szerződést kötött egy lett vállalkozással, amely szakmai képességeik és karrierjük fejlesztésére irányuló szolgáltatáscsomagot kínál sportolóknak. E szerződés célja az volt, hogy e fiatal sportoló számára a kosárlabda sportágban sikeres hivatásos játékosi karriert biztosítson. Az említett szerződés, amelyet tizenöt éves időtartamra kötöttek, szolgáltatások széles körét írta elő, így többek között szakemberek felügyeletével történő edzést, sportorvosi szolgáltatásokat, pszichológusi támogatást, valamint segítségnyújtást a marketing, a jogi szolgáltatások és a könyvelés terén.
Ellenszolgáltatásként a fiatal sportoló vállalta, hogy ha hivatásos játékos lesz, a szerződés időtartama alatt az adott sportággal kapcsolatos sporteseményekből, reklámszereplésekből, marketingből és médiamegjelenésből származó teljes nettó bevétel 10%-át e vállalkozásnak kifizeti, feltéve hogy e bevétel eléri a havi 1500 eurót. Tekintettel arra, hogy az időközben hivatásos kosárlabda-játékossá vált fiatal sportolónak a sportklubokkal kötött szerződésekből származó bevételei összesen több mint 16 millió eurót tettek ki, e sportoló köteles lenne ezen összeg 10%-át, azaz több mint 1,6 millió eurót megfizetni az említett vállalkozásnak.
Az ügy a lett bíróságok elé került, amelyek úgy ítélték meg, hogy a szóban forgó szerződési feltétel tisztességtelen. Az érintett vállalkozás felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a lett legfelsőbb bírósághoz, amely úgy határozott, hogy ezzel kapcsolatban kérdést terjeszt a Bíróság elé. E bíróság arra vár választ, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv (a 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv) alkalmazandó-e a vitatott szerződésre, és ha igen, azzal mennyiben ellentétes az ilyen feltétel.
Ítéletében a Bíróság először is megerősíti, hogy az irányelv ténylegesen alkalmazandó e helyzetre. Emlékeztet ugyanakkor arra, hogy az irányelv előírja, hogy
az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozhat a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelésére vonatkozó feltételekre, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.
Márpedig az olyan feltétel, mint amely a jelen ügy tárgyát képezi, e kivétel hatálya alá tartozik, így a nemzeti bíróság csak akkor értékelheti a tisztességtelen jellegét, ha úgy ítéli meg, hogy az nem világos és érthető. A nemzeti jog azonban előírhat magasabb szintű védelmet a fogyasztók számára. Ebben az esetben a bíróság akkor is vizsgálhatja a feltétel tisztességtelen jellegét, ha azt az eladó vagy szolgáltató világosan és érthetően fogalmazta meg.
Ami azt a kérdést illeti, hogy a vitatott feltétel világos és érthető-e, a Bíróság emlékeztet arra, hogy az irányelv átláthatósági követelményt is előír. Ebben az összefüggésben
a fogyasztót tájékoztatni kell az ahhoz szükséges összes információról, amely lehetővé teszi számára kötelezettségvállalása gazdasági következményeinek értékelését. Ennek hiányában e feltétel nem tekinthető világosnak és érthetőnek.
A Bíróság hozzáteszi, hogy az olyan feltétel, amely előírja, hogy a fiatal sportoló kötelezettséget vállal arra, hogy a következő tizenöt évben szerzett bevétele 10%-ának megfelelő díjazást fizet, nem hoz létre automatikusan jelentős egyenlőtlenséget a felek között. Az ilyen egyenlőtlenség fennállását ugyanis többek között a felek megállapodása hiányában a nemzeti jog alkalmazandó szabályaira, az érintett sportágban a szerződés megkötésének időpontjában a díjazás tárgyában fennálló tisztességes és méltányos piaci gyakorlatokra, továbbá az említett szerződés megkötését kísérő valamennyi körülményre, valamint e szerződés minden egyéb kikötésére vagy egy olyan másik szerződésre tekintettel kell értékelni, amelytől e szerződés függ. Az ilyen feltétel tisztességtelen jellegének értékelése szempontjából továbbá
releváns az a körülmény is, hogy a fogyasztó a szerződés megkötésekor kiskorú volt, és a szerződést a szülei kötötték meg a nevében.
A Bíróság ezenfelül pontosítja, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződés valamely feltételének tisztességtelen jellegét megállapító bíróság nem csökkentheti a fogyasztó által fizetendő összeget a szolgáltató részéről a szerződés teljesítése során ténylegesen felmerült költségekre.
