A mai napon 136 igen szavazattal, 27 nem ellenében elfogadta a parlamenti többség „a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról” című törvényjavaslatot. A jogszabály azzal egészíti ki a gyülekezési törvényt, hogy “tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”. De mit is jelent ez pontosan?
A március 17-én a FIDESZ és a KDNP képviselői által az Országgyűlés elnökének benyújtott javaslat indoklása szerint a módosításra azért van szükség, „mert így biztosítható, hogy Magyarország területén csak olyan gyűlés legyen megtartható, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. A javaslat ennek érdekében kiegészíti a gyülekezési jogról szóló törvényt azzal, hogy tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért.”
A javaslat részletes indoklása szerint “tilos olyan gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg” – vagyis
“tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
Az ilyen gyűlésre irányuló bejelentést a gyülekezési hatóság megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés tilalmazott gyűlés megtartására irányul.
A javaslat célja olyan új szabálysértési tényállás bevezetése, amely azon személyekre vonatkozik akik a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 13/A. § (1) bekezdése alapján tilos gyűlést a törvény kijátszásával a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként szerveznek, megtartanak, valamint akik az ilyen gyűlésen felhívás alapján megjelennek és – a rendőrségnek a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatása ellenére – azon részt vesznek.
A résztvevők tekintetében a szabálysértési felelősséget a jogszabály akkor teszi megállapíthatóvá, ha a tilos gyűlést nem hagyják el azt követően, hogy a rendőrség tájékoztatta őket a megtartott gyűlés tilos jellegéről – ezáltal lehetőséget ad a szabálysértési felelősségre vonás elkerülésére is.
A javaslat rögzíti, hogy a gyülekezési joggal összefüggő szabálysértés miatt kiszabott helyszíni bírság vagy pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásának, valamint szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásának nincs helye. Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, és az új – a gyermekek védelme érdekében létrehozott – tényállás alapján
a bírságokból befolyt összeget a gyermekvédelem céljaira kell fordítani.
A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy az „arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét a szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosságának megállapítása érdekében is igénybe lehessen venni.”
A március 17-én az Országgyűlés elnökének benyújtott törvényjavaslat teljes terjedelmében ITT olvasható.
