A bírói függetlenség érdekében a bíró ügyeinek elvételét elrendelő határozatnak objektív és pontosan meghatározott szempontokon kell alapulnia – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-647/21. számú D. K. és C-648/21. számú M.C. és M.F. (bíró felmentése kötelezettségei alól) egyesített ügyekben hozott ítéletében. A határozatnak továbbá indokolást kell tartalmaznia, hogy kizárt legyen az ügyek elvételének önkényessége vagy akár burkolt fegyelmi szankcióként történő alkalmazása.
2021 októberében a słupski regionális bíróság (Lengyelország) vezetői kollégiuma1 mintegy hetven folyamatban lévő ügy elvételét rendelte el e bíróság egyik bírájától, aki ezekben az ügyekben az előadó bíró volt. E vezetői kollégiumi határozat meghozatalára a bíró egyetértése nélkül került sor, azt nem közölték vele, és nem tartalmazott indokolást. Emellett a bírótól a határozat tartalmához való hozzáférést is megtagadták. Ezt követően minden szóban forgó ügyet átszignáltak másik bíróra.
A bíró úgy véli, hogy ezek az intézkedések egyfajta megtorlást jelentenek arra válaszul, hogy vitatni próbálta egy másik ítélkező testületben vele eljáró bíró kinevezésének szabályszerűségét. Ezenkívül így kívánják büntetni, hogy hatályon kívül helyezett egy elsőfokú ítéletet, amelyet az uniós jogi követelményeknek nem megfelelő bíróság hozott.2 Álláspontja szerint az ügyek elvételének célja az ilyen irányú jövőbeli próbálkozások megelőzése.
E bíró két tőle elvett ügyben a Bírósághoz fordult.3 Azt kívánja megtudni, hogy a fent említett határozat és az ügyek másik bíróra történő átszignálása ellenére az uniós jog (az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése) szempontjából továbbra is részt vehet-e ezen ügyek elbírálásában.4
A Bíróság emlékeztet arra, hogy a bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bíráknak mentesnek kell lenniük minden olyan jogellenes beavatkozástól, ideértve az érintett bíróságon belüli beavatkozást is, amely befolyásolhatja határozataikat.
A bírói függetlenséget veszélyeztetheti, ha egy bíróság vezetői kollégiuma az e hatáskörre vonatkozó objektív és pontosan meghatározott szempontok figyelembevételének kötelezettsége nélkül elveheti egy bírótól az ügyeit anélkül, hogy e határozatát indokolnia kellene.
Nem zárható ki ugyanis, hogy az ügyek elvétele önkényes volt, vagy akár hogy burkolt fegyelmi szankcióként alkalmazták azt.
A nemzeti bíróság – amennyiben megvizsgálja és megerősíti, hogy az ügyek elvételére az uniós jog megsértésével került sor – köteles annak jogellenes következményeit megszüntetni. Következésképpen a vezetői kollégiumi határozat és az azt követő aktusok alkalmazását mellőzni kell, és az ügyeitől megfosztott bíró továbbra is eljárhat a korábban rá kiosztott ügyekben.
1 Az e bíróság elnökéből és a bíróság illetékességi területén működő öt kerületi bíróság elnökéből álló testületi szerv. A bírák bírósági elnöki
tisztségekbe való kinevezése az igazságügyi miniszter hatáskörébe tartozik, aki egyben a legfőbb ügyész is.
2 A bíró fenntartásai abból fakadtak, hogy az érintett másik bírák kinevezésére a nemzeti igazságszolgáltatási tanács határozata alapján került sor,
amelynek a 2017-ben módosított összetétele nem biztosítja a törvényhozó és végrehajtó hatalommal szembeni függetlenséget, és így kihat arra a
képességére, hogy a bírói tisztségbe független és pártatlan jelölteket javasoljon.
3 A kérdések Bíróság elé terjesztésének időpontjában még ő volt az ügyekben eljáró bíró. Az ügyek elvételét követően a kérdéseket nem vonták vissza.
4Az ügyek elvételén túl az érintett bírót a słupski regionális bíróság fellebbviteli osztályáról e bíróság elsőfokú osztályára helyezték át. Bár ez az
áthelyezés önmagában nem tárgya a Bíróság elé terjesztett kérdéseknek, fontos tényezőnek minősül, annál is inkább, mert arra közvetlenül az ügyek
elvételét követően került sor.
