Az ügyvédek a jogszabályok betartásával és a konfliktusok, problémák jog területére való terelésével a jogállamiság őrei – jelentette ki a köztársasági elnök pénteken, a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara megalakulásának 150. évfordulója alkalmából a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében tartott ünnepi ülésen.
Sulyok Tamás köszöntőjében elsőként Zlinszky János jogászprofesszort, egykori alkotmánybírót idézte, aki azt mondta: “Nem csak karddal, pajzzsal és vérttel lehet a mi államunkért harcolni, harcolnak azért az ügyek védői is. Az ügyvédek legalább annyira hasznára vannak a társadalomnak, mintha csatában és sebek által védenék a hazát és a szülőföldet. Ugyanis megoldják a kétes ügyek sorsát, sok elvesztett köz- és magánügyet hoznak helyre, sok elesettet feltámogatnak, fáradtakat megsegítenek.”
“Az ügyvéd figyelmén és fáradhatatlanságán is múlik, hogy a jog uralma meg tudjon valósulni a legkülönbözőbb helyzetekben. Az ügyvéd biztosítja a törvény előtti egyenlőség alkotmányos alapjogát. Az ügyvéd munkabírásán, türelmén, együttérzésén rengeteg minden múlik. Az is, hogy az ügyfelek megérzik-e, hogy a megalkotott jog alapján van esélyük az igazukat, érdekeiket érvényesíteniük, hogy tájékoztatva legyenek minden kicsi, de releváns részletről. Hogy lássák, ha a konfliktusuk egy ponton rendezhető vagy enyhíthető” – sorolta a köztársasági elnök.
“Az ügyvédi munka jelentős része emberek között zajlik. Itt realizálódik az az alapvetés, hogy a jog van az emberért és nem az ember van a jogért. Az eszme megvalósítása – mint az élet számos más területén is – sokszor az apró részleteken, a személyes emberi jelenléten, magán az ügyvéden múlik” – jegyezte meg.
Sulyok Tamás hozzátette: a magyarországi ügyvédi kamarák megalapításának 150. évfordulója alkalmából számos helyszínén ünnepel az egész hivatásrend.
Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi 34. törvénycikk alapjaiban változtatta meg a magyar ügyvédek életét, elrendelte a kamarák felállítását. “Az 1875. év fordulópont volt” – jelentette ki az államfő. Szavai szerint addig a változó feladatokat ellátó ügyvédeknek “sem testülete, sem függetlensége, sem szabadsága nem volt, csak elvégzendő feladata”. Az új szabályozással megteremtették az ügyvédség számára az önkormányzatiságot, a függetlenséget és a szakmai közösséget – közölte.
“Néhány évvel korábban még az osztrák igazságügyi miniszter külön engedélyéhez kötötték az ügyvédi működést. Magát az új hivatásrendi törvénycikket megfogalmazó Csemegi Károlyt, aki fiatalabb korában Aradon, a vértanúk kivégzése utáni évben rendőri felügyelet alatt ügyvédként praktizált, hazafias kiállása miatt egy távoli, kicsiny faluba helyezték át “ – idézte fel Sulyok Tamás.
“De a kiegyezés időszakában a magyarok szabadságának kibontakozásával az ügyvédek szabadsága is kibontakozott” – emlékeztetett.
Sulyok Tamás elmondta, hogy két évtizeden át volt Szegeden ügyvéd, tisztelettel és szeretettel tekint kollégáira, akik ma is megállják a helyüket emberségükkel, tudásukkal és munkabírásukkal. “Akár sztárügyvédként, akár egy kis irodában egyedül, akár nagyvárosban, akár kisebb településeken. Nemcsak megszolgálják az emberek bizalmát, hanem meg is érdemlik azt” – tette hozzá.
Halmos Tamás, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese az ügyvédi továbbképzési rendszerről azt mondta, hogy az az ügyvédi tudás fenntartását és színvonalának emelését segíti. Hozzátette: a “jövő az elektronikus eljárásokban van”.
