Az Európai Unió Bírósága előtt 2025. január 27-én és február 10-én tartott ülések során az Európai Bizottság elnöke és tagjai – Koen Lenaerts, az Európai Unió Bírósága elnökének beszédét követően (melyet alább idézünk) – a Szerződésekben előírt ünnepélyes kötelezettségvállalást tettek – köztük MAgyarország képcviseletében Várhelyi Olivér. De mit is jelent ez pontosan? Mire vállaltak ünnepélyesen kötelezettséget?
Január 27-én ünnepélyes kötelezettségvállalást tettek: Ursula von der Leyen elnök, Teresa Ribera Rodríguez ügyvezető alelnök, Henna Maria Virkkunen ügyvezető alelnök, Stéphane Séjourné ügyvezető alelnök, Roxana Mînzatu ügyvezető alelnök, Raffaele Fitto ügyvezető alelnök, valamint Dubravka Šuica, Várhelyi Olivér, Wopke Bastiaan Hoekstra, Andrius Kubilius, Jozef Síkela, Constantinos Kadis, Maria Luís Casanova Morgado Dias de Albuquerque, Magnus Brunner, Jessika Roswall, Piotr Arkadiusz Serafin, Dan Jørgensen, Ekaterina Spasova Gecheva-Zaharieva, Michael McGrath, Apostolos Tzitzikostas és Glenn Micallef.
Február 10-én ünnepélyes kötelezettségvállalást tettek: Maroš Šefčovič, Hadja Lahbib és Christophe Hansen.
Jóllehet az uniós Szerződések nem rendelkeznek az ünnepélyes kötelezettségvállalás konkrét részleteiről, az Európai Bizottság mindig is nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az ünnepélyes kötelezettségvállalást új tagjai az Európai Unió Bírósága előtt tegyék meg. Az új Bizottság – megerősítve az e hagyomány iránti mély elkötelezettségét – igen hamar, csupán néhány héttel a tevékenységének megkezdését követően megjelent az Európai Unió Bírósága előtt.
Az Európai Bizottság tagjai által tett ünnepélyes kötelezettségvállalás szövege a következő:
„Az Európai Bizottságnak az Európai Tanács által az Európai Parlament jóváhagyását követően kinevezett tagjaként ünnepélyesen kötelezettséget vállalok arra, hogy:
- hivatali kötelezettségeim teljesítése során tiszteletben tartom a Szerződéseket és az Európai Unió Alapjogi Chartáját;
- feladataimat teljes mértékben függetlenül, az Unió általános érdekében eljárva látom el;
- feladataim ellátása során nem kérek és nem fogadok el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől;
- tartózkodom a hivatali kötelezettségeim jellegével vagy feladataim ellátásával összeegyeztethetetlen bármilyen cselekedettől.
Tudomásul veszem az Európai Unió működéséről szóló szerződésben megállapított azon kötelezettséget, amelynek értelmében hivatali kötelezettségeim jellegét minden tagállamnak tiszteletben kell tartania, és nem kísérelhetik meg, hogy a Bizottság tagjait feladataik ellátása során befolyásolják.
Kötelezettséget vállalok ezen kívül arra, hogy hivatali időm alatt és annak lejárta után tiszteletben tartom a hivatalomból eredő kötelezettségeket, különösen pedig azt, hogy megbízatásom megszűnését követően feddhetetlenül és tartózkodóan járok el bizonyos kinevezések vagy bizonyos előnyök elfogadásával kapcsolatban.”
Koen Lenaerts, az Európai Unió Bírósága elnökének beszéde:
“Tisztelt Elnök Asszony és az Európai Bizottság tisztelt Tagjai, Excellenciák, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezennel megnyitom ezt az ünnepélyes ülést, amelynek alkalmából a Bíróság nevében szeretettel köszöntöm Önöket.
A Bíróság azért ült ma össze, hogy az Európai Bizottság új tagjai ünnepélyes kötelezettségvállalást tegyenek előtte. Olyan meghatározó pillanatról van szó, amelynek a Bíróság nagy jelentőséget tulajdonít. Ez az ünnepélyes kötelezettségvállalás ugyanis annak a jogra épülő Uniónak az egyik jelképe, amelyet az Európai Unió megtestesít, és amelyhez annak minden egyes intézménye hozzájárul.
Tisztelt Elnök Asszony, tisztelt Biztosok!
Mielőtt felkérném Önöket a hivatalba lépésükhöz kapcsolódó ünnepélyes kötelezettségvállalás megtételére, kérem, engedjék meg, hogy felvázoljam annak az eseménynek a hátterét, amelynek alkalmából ma összegyűltünk.
Az Európai Parlament 2024. július 18-án, az Európai Tanács javaslata alapján Önt, tisztelt Ursula von der Leyen, újraválasztotta az új Bizottság elnökévé.
Az Európai Tanács 2024. július 24-i határozatával kinevezte Kaja Kallast az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjévé.
Az Európai Parlament 2024. november 27-én jóváhagyását adta az új Bizottság tagjainak testületként történő kinevezéséhez.
Az Európai Tanács 2024. november 28-i határozata utat nyitott az új Bizottság számára ahhoz, hogy a 2024.december 1. és 2029. október 31. közötti időszakban gyakorolhassa a Szerződések alapján őt megillető hatásköröket.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikke kimondja, hogy a Bizottság tagjai a hivatalba lépésükkor ünnepélyesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy hivatali idejük alatt és annak lejárta után is tiszteletben tartják a hivatalukból eredő kötelezettségeiket.
Noha erről egyetlen kifejezett részletes szabály sem rendelkezik, a kialakult gyakorlat az, hogy ez az ünnepélyes kötelezettségvállalás a Bíróság előtt történik. E gyakorlatban kettős szimbolika jut kifejeződésre. Kiemeli, amint azt ezen ünnepélyes ülés megnyitása során is hangsúlyoztam, a jog tiszteletben tartása melletti elkötelezettséget, amely az Európai Uniónak és az intézményei, köztük a Bizottság működésének meghatározó jellemzője. Egyben hangsúlyozza azon feladatok fontosságát is, amelyeket a Bizottságnak a Szerződések alapján el kell látnia.
Megbízatása során az előző Bizottságnak számos jelentős, nemzetközi léptékű kihívással kellett szembenéznie: a Covid19-világjárvánnyal, amely súlyos csapásként érte a polgárokat és a vállalkozásokat; az ukrajnai háború közel három évvel ezelőtti kitörésével, nemrégiben pedig az erőszak újbóli fellángolásával a Közel-Keleten, az izraelipalesztin konfliktushoz kapcsolódóan.
Ezekhez társulnak továbbá azok a kihívások, amelyek az Európát immár csaknem tizenöt éve sújtó migrációs válság kezelésével, valamint a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel függenek össze.
A Szerződések által ráruházott feladatok keretében az új Bizottság kiemelt feladata lesz biztosítani a szükséges ösztönzéseket ahhoz, hogy erősítse Európa rugalmas alkalmazkodóképességét és hozzáadott értékét egy olyan világban, amely mélyreható geopolitikai, gazdasági és környezeti változásokon megy keresztül, ugyanakkor a digitális piacok és a mesterséges intelligencia fejlődése folytán technológiai változásoknak is ki van téve.
„Európa választása” – Elnök Asszony, Ön néhány hónapja ezzel a nehéz döntéseket sejtető címmel ismertette az Európai Parlament előtt az új Bizottság e jogalkotási ciklusra vonatkozó cselekvési tervét.
Ön mindenekelőtt azt szeretné, hogy ez az Európa versenyképesebb legyen, gazdasági és technológiai szempontból pedig kevésbé függjön a külvilágtól. Emellett Ön olyan Európát szorgalmaz, amely a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra épül; olyan Európát, amely szolidaritást tanúsít a fogyasztási cikkek költségeinek emelkedése és a lakhatáshoz való hozzáférés azon nehézségei közepette, amelyekkel számos európai polgárnak meg kell küzdenie; olyan Európát, amely védelmezi a lakosság kiszolgáltatott csoportjait egy olyan környezetben, amelyet egyre jobban a digitalizáció jellemez, és mind inkább befolyásolja a közösségi média.
A világot sújtó konfliktusok maguk is jól szemléltetik annak fontosságát, hogy az Európai Unió a külügyi és biztonságpolitikai főképviselője révén nemzetközi szinten is megjelenítse az európai diplomácia üzeneteit és fellépéseit.
Amikor tavaly májusban az Európai Unió valaha volt legnagyobb bővítésének huszadik évfordulóját ünnepeltük, egyben alkalmunk nyílt arra is, hogy objektív módon visszatekintsünk az európai építkezés e jelentős „alkotmányos pillanatára”, annak előnyeire, valamint az abból származó tapasztalatokra egy olyan időszakban, amikor újabb államok kopogtatnak Európa házának kapuján.
Az elmúlt években azt is megtapasztalhattuk, hogy Európán belülről vagy azon kívülről egyaránt sérelmek érték a jogállamiság értékeit, valamint az alapvető jogokat és szabadságokat. Szembesülve e sérelmekkel, amelyek veszélyeztetik demokratikus rendszereinket és intézményeinket, és amelyeket gyakran még kiélezettebbé tesznek a bizonyos közösségi médiumokon keresztül bonyolított félretájékoztatási és destabilizációs kampányok, az európai intézmények közös kötelezettsége továbbra is nap mint nap azon munkálkodni, hogy megőrizzék azt az értékalapot, amelyen a mi közös jogrendszerünk nyugszik.
Az új biztosi testület összetétele tükrözi az Európa előtt álló jelenlegi különféle kihívásokra, valamint az elkövetkező öt évben a Bizottság munkáját meghatározó cselekvési prioritásokra fektetett különös hangsúlyt. Így új biztosi álláshelyek és tárcák jöttek létre, mint például a védelem, a lakhatás, a generációk közötti méltányosság, a földközitengeri térség, a bővítés, valamint a halászat és az óceánügy területén.
„Európa választása” mindenki felelőssége, legyen szó európai intézményekről, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságokról, szociális partnerekről, a civil társadalom szereplőiről, polgárokról. A Bizottságot azonban a Szerződések a jogalkotás-kezdeményezési hatáskörén keresztül, valamint a „Szerződések őreként” olyan előremozdító szereppel ruházzák fel, amely felhatalmazza őt arra, hogy gondoskodjon az uniós jog gazdasági szereplők általi tiszteletben tartásáról, továbbá hogy a Bíróságtól tagállami kötelezettségszegés megállapítását kérje, amicus curiae minőségben pedig valamennyi előzetes döntéshozatali eljárásban részt vegyen.
A Bizottság kezdeményezései – legyenek akár jogalkotási, akár igazságszolgáltatási jellegűek – közvetlen befolyást gyakorolnak az Európai Unió igazságszolgáltatási fórumainak tevékenységére.
Így a jelenlegi geopolitikai környezet kihatással van az európai jogvitákra, amint azt szemlélteti számos olyan ügy, amelyek a Bizottság vagy a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő javaslatára elfogadott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban kerültek a Bíróság és a Törvényszék elé.
A Bíróságnak az elmúlt évek során jelentős számú olyan üggyel is foglalkoznia kellett, amelyek tétjét azok az értékek képezték, amelyek szervesen hozzátartoznak a jogállamisághoz és az igazságszolgáltatás függetlenségéhez; ilyen ügyek különösen azáltal kerültek a Bíróság elé, hogy a Bizottság tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított.
Az internetes órásvállalatok, az új technológiák, az online platformok és a mesterséges intelligencia egyre jelentősebb mértékű térhódítása folytán elkerülhetetlen, hogy olyan újabb jogviták keletkezzenek, amelyek szétfeszítik a klasszikus jogi koncepciókat, különösen a versenyjog, a szellemi tulajdon és a személyes adatok védelme területén, és amelyek a jövőben – sőt, már most is – lehetőséget kínálnak a Bíróságnak arra, hogy a digitális vívmányok integrálásával finomítsa ítélkezési gyakorlatát.
Az európai bűnüldözési térséggel kapcsolatos bármilyen új jogalkotási lendület, így például a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelmet szolgáló eszközök tervezett megerősítése – legyen szó az Europolról, az európai elfogatóparancsról vagy az Európai Ügyészségről – idővel újabb előzetes döntéshozatali ügyekhez vezethet, amelyek keretében egyes nemzeti bíróságok azért fordulnak majd a Bírósághoz, hogy pontosítást kérjenek olyan alapvető jelentőségű, olykor azonban egymással szembehelyezkedő értékek és érdekek összehangolásáról, amelyek az adott ügyben felmerülnek.
E néhány példa is elegendő ahhoz, hogy szemléltessék a Bizottság, illetve az uniós igazságszolgáltatási fórumok által ellátott feladatok közötti „közlekedőedény” hatást. Politikai intézményként a Bizottság – különösen a jogalkotási javaslataival – minden körülmények között az Unió általános érdekeit mozdítja elő, továbbá gondoskodik az elsődleges és másodlagos uniós jog alkalmazásáról, adott esetben azáltal, hogy végül az európai igazságszolgáltatási fórumokhoz fordul. A Bíróság és a Törvényszék azt az igazságszolgáltatási intézményt alkotja, amely az uniós jog által szabályozott területeken az objektív, független és pártatlan bíráskodás biztosítéka. A két intézmény – a rájuk jellemző módon és saját hatásköreik keretei között – ugyanazon célkitűzések megvalósításában működik közre, nevezetesen a különféle uniós politikák harmonikus végrehajtásában, valamint az európai építkezés vívmányainak és az azok alapjául szolgáló értékek megszilárdításában, és mindezt azért, hogy a társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi szempontból rendkívül változatos arculattal rendelkező polgárokat és vállalkozásokat szolgálja a mi Uniónkon belül, „egyesülve a sokféleségben”.
Tisztelt Elnök Asszony és a Bizottság tisztelt Tagjai!
Az Önök személyes erényeiből, valamint szakmai tapasztalataikból és az eddigi pályafutásuk során betöltött kiemelkedően felelős tisztségeikből az következik, hogy mindannyian alkalmasak lesznek az Önökre váró jelentős kihívások leküzdésére és új felelős tisztségük sikeres betöltésére.
A Bíróság és annak tagjai nevében szívből gratulálok Önöknek, és őszintén kívánom, hogy siker koronázza mindazon erőfeszítéseiket, amelyeket Európa újradinamizálása végett, valamint annak érdekében tesznek, hogy ezekben az időkben, amikor a béke már az európai földrészen sem tekinthető magától értetődőnek, bizonyosságot adjanak arról a felbecsülhetetlen értéktöbbletről, amelyet ez az Európa közel félmilliárd polgár számára, valamint a gazdasági és szociális világ, illetve a civil társadalom szereplői számára jelent.”
