A munkahelyek zavartalan és folyamatos működése érdekében egyes esetekben szükség lehet a munkáltatói jogosítványok gyakorlásának átengedésére. De ki gyakorolja a munkáltató jogait és mi is a feladata a jogkör gyakorlójának? Milyen formában szabályos a munkáltatói jogkör átruházása? Mikor alkalmas joghatás kiváltására?
A munkáltatói jogkör és annak gyakorlója
A munkahelyen a munkáltatói jogkör gyakorlója az a személy, aki a munkavállalóval szemben, a munkaviszonnyal összefüggésben, a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére jogosult (Mt. 20. § (1) bek.) – vagyis jogosult a munkáltatót a munkavállalóval szemben megillető jogok gyakorlására, a munkavállalóval szemben döntések meghozatalára, illetve gyakran teljesít munkáltatói kötelezettségeket is (így például a bérek kifizetését jóváhagyó ügyvezető).
A munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg (szabad kezet kap erre a jogszabályoktól), így például egy utasítás vagy belső szabályzat formájában rögzítheti, hogy ki és milyen körben jogosult, mely munkavállalók vagy munkavállalói csoportok felett gyakorolni egyes munkáltatói jogokat.
A munkáltató jellemzően nem egy természetes személy, hanem egy cég (szervezet), a munkáltatói jogkört azonban nem maga a cég, hanem a képviseletében eljáró egy vagy több természetes személy gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója lehet egy szerv vagy testület is (pl. igazgatóság), ebben az esetben annak tagjai, mint természetes személyek, összességükben gyakorolják a munkáltatói jogokat. Ha a munkáltató élén egy általános vezetést ellátó testületi szerv működik, a testület eloszthatja tagjai között az egyes munkáltatói feladatokat. Ha a munkáltató szervezetén belül több kisebb szervezeti egység található, a munkáltató ezen szervezeti egységek vezetőire is delegálhat bizonyos munkáltatói jogokat, vagy akár a teljes munkáltatói jogkör gyakorlását is átadhatja.
A munkáltatói jogok, melyek gyakorlására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult tipikusan a munkaviszony létesítésével, módosításával vagy megszüntetésével kapcsolatos jogosultságok, a szabadságok kiadása vagy éppen a munkaidő beosztása, illetve általában az utasítások adása, valamint a kiadott feladatok végrehajtásának ellenőrzése.
A munkavállalót a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjéről és a jogkör gyakorlójának személyéről a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül köteles írásban tájékoztatni.
Amennyiben a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára (Mt. 20. § (3) bek.) – például hosszabb időn keresztül, rendszeresen, a tájékoztatóban közölttől eltérő személy gyakorolta a munkáltatói jogokat.
A munkáltatói jogkör átruházása
A munkahelyként funkcionáló jogi személyek mindennapjaiban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója – akadályoztatás, távollét vagy egyéb okra hivatkozással – a munkáltató jogkörét és az ennek tartalmi keretein belül gyakorolható jogosítványokat át kell hogy ruházza más személyre / személyekre.
A munkáltatói jogkör gyakorolása jognyilatkozattal átruházható. Az átruházás lehet állandó, rendszeres, illetve eseti jellegű is.
A polgári jog szerint a jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat, amely alkalmas a jogügyleti akarat kifejezésére, illetve megjelenítésére. A jognyilatkozat csak abban az esetben alkalmas joghatás kiváltására, amennyiben azt az arra irányadó szabályoknak megfelelően alkották meg – tehát megfelelő formában az a személy közölte, akit erre a norma felhatalmazott, továbbá alkalmas arra, hogy a jognyilatkozat címzettje annak tartalmát megismerje.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a jogkör átruházásának megfelelő formában történő kibocsátására, amelyet rendszerint egy vezetői utasítás vagy szabályzat, az eseti jellegű jogkör delegálás történhet azonban meghatalmazás keretében is.
Utóbbi esetben fontos, hogy az átruházás során a meghatalmazásból minden esetben pontosan kiderüljön, hogy milyen munkáltatói jogok, kire és mennyi időre kerülnek átruházásra, illetve hogy azok gyakorlásának van-e valamilyen korlátja, például meghatározott személy jóváhagyása.
A jognyilatkozatok érvényességi feltétele, hogy
a munkáltatói jogkör gyakorlásának változásáról történő tájékoztatást legkésőbb a változás hatályba lépésének napján közölni kell a címzettekkel, tehát a munkavállalókkal.
Eljárhat-e olyan személy a munkáltató megbízásából, aki az adott szervezeti egységen belül nem munkavállaló?
A képviselet általános fogalma szerint a képviselő felhatalmazás alapján valaki helyett és nevében jár el.
A munkáltatói jogkör gyakorlójaként tehát eljárhat a munkáltató meghatalmazása alapján olyan személy is, aki nem áll a munkáltatóval alá-fölérendeltségi viszonyban.
Megbízási jogviszonyban gyakorlatilag bárkinek átengedhető a munkáltatói jogkör gyakorlása azzal, hogy a polgári jog szabályai itt is irányadóak.
