Amikor a szülők között megromlik és felbomlik a kapcsolat, az mindenképpen hatással van a gyermekre, hiszen az ő további sorsáról is dönteni kell. Az elmúlt években több jelentős változás történt a szülői felügyelet rendezésével kapcsolatban, melyeknek célja egyrészt, hogy minél nagyobb szabadságot biztosítsanak mind a szülők, mind megegyezés hiányában a bíróság számára ahhoz, hogy a gyermek érdekének leginkább megfelelő környezetben és körülmények között nevelkedhessen, ami a szüleivel való kapcsolatát és szülei felette gyakorolt felügyeleti jogait illeti. Másrészt a törvény igyekszik azokban az esetekben, ahol a szülők egymással megegyezni nem tudnak, lerövidíteni a bírósági eljárás időtartamát, hogy a gyermek sorsa ne legyen bizonytalanságban hosszú ideig, hanem azt minél gyorsabban rendezzék.
Az elmúlt évek legnagyobb változása a szülői felügyelet szabályozásában, hogy 2022. január 1. napjától kezdve a bíróság kizárólag az egyik szülő kérelmére is elrendelheti a közös szülői felügyeletet, akár még a váltott gondoskodást is. A társadalmi változások, valamint a legújabb európai jogalkotási tendenciák ugyanis a korábbi merev szabályozás fellazítását hozták magukkal. Bár szerencsére az esetek többségében a felek megegyezésével zárul a szülői felügyelet rendezésének kérdése, ahol ez nem történik meg, ott sokszor vérre menő viták alakulnak ki a felek között, és a bíróságnak esetenként komoly bizonyítási eljárást kell lefolytatnia az ítélet meghozataláig, amely lelkileg nemcsak a felekre nézve megterhelő, de biztos, hogy az eljárás alanyát képező gyermek számára is, akkor is, ha a háttérben van.
A tanulmány a szülői felügyelet anyagi jogi jogszabályainak bemutatása után a szülői felügyelettel kapcsolatos perek bizonyítási eljárására fókuszál, és arra, hogy ebben az eljárásban hol és milyen formában helyezkedik el a perrel érintett kiskorú gyermek. A gyermek részvételi jogának bemutatása során kiemelt figyelmet kap a gyermek meghallgatásának szerepe és formái.
A Szerző bírósági titkár a Pécsi Törvényszéken.
